Mondjátok meg, most mi legyen! Mi legyek?
Tehát, egy elitgimnáziumba járok, kitűnő az átlagom. Amióta az eszemet tudom, a szüleim nem adtak más opciót, mint hogy orvos legyek. Ha bármi mást felvetettem, szinte már szidás besorolású érvelést kaptam. A fiútestvéreimnek ez pont az ellenkezője, nekik azt szajkózzák a szüleim, hogy legyenek azok, amik szeretnének lenni. Hiába vannak jobb képességeim az átlagnál (ezt abból szűrtem le, hogy versenyeket nyerek), belőlem "csak egy átlagos orvos legyen".
Meg voltam én ezzel békélve, mert csodás gyerekkort biztosítottak nekem, mindenem megvan ami kell, és jól élek. De most, hogy felfedezték a főzési- sütési tehetségem, meginogtam (egy séf családi ismerős keze volt először a dologban, majd beiratkoztam egy főző tanfolyamra, így "derült ki").
Szenvedélyem a művészet és az alkotás, de most döbbentem rá, hogy ezt az ételekkel tudom legjobban kibontakoztatni. Bármit el tudok készíteni, akár recept nélkül is, egy ízlelés után, érzésre.
A szüleim persze mélyen elítélik ezt az egész karriert.
Konkrét kérdésem;
-legyek orvos jó fizetéssel, tartsam el (a leendő családom és) a szüleim, és tegyem őket boldoggá, éljek minőségi és jó életet, de unalmat érezzek a mindennapokban
vagy
-ugorjak a mélyvízbe, tegyem kockára a jövőm, próbáljak ki valamit, amit eddig a családomban senki nem próbált, tegyem csalódottá a szüleim, ne tudjam kamatoztatni a kimagasló képességeim matematikából és fizikából, viszont piszkosul élvezzem amit csinálok?
válasza:De meg lehet élni művészetből is, manapság bármiből szinte ha jól csinálod.
Én ott lezárnám ezt a kérdést, hogy már az orvosi egyetemet se tudnád elvégezni, mivel nem vagy elkötelezett és motivált, márpedig az orvosi elvégzéséhez nagyon nagy akaraterő és kitartás kell. Nem való mindenkinek, sőt, én csak annak javasolnám ezt a pályát, aki nem tud magának mást elképzelni. Nagyon sok lemondással jár, és rengeteg ráfordított idő/energia. 6 kemêny év az életedből, plusz átlagosan 5 év a szakvizsgáig. Ez eddig csak 11 év.
Nincs nyugalmas élete az orvosnak a képzés után sem. Komoly munka, nagy felelősséggel. Túlórák, ügyelések hétvégén/ünnepnapokon, stb.
Ne hallgass a szüleidre, a te életed ne az övék. Az orvosit hagyd meg olyannak aki tényleg szívből csinálni szeretné, mert te úgyis csak szenvednél ebben a szakmában, de mint mondtam nem gondolom hogy komoly motiváció nélkül el tudnád végezni. Nagyon más irány és más érdeklődési területet igényel mint a művészetek.
válasza:"ne tudjam kamatoztatni a kimagasló képességeim matematikából és fizikából"
Orvosin ezt pont nem fogod kamatoztatni, mivel oda elsősorban biológia és kémia szükséges...
Másfelől nekem már a kérdés feltevés módjából és az arroganciából is sántít a dolog, hogy azért mégsem te sz@rtad a spanyolviaszt és a szüleid verték beléd hogy mindenkitől szebb és okosabb vagy... hány ilyen embert ért a hidegzuhany az egyetemen...
Harmadrészt az orvosi hivatáshoz nem csak és kizárólag tudás kell, hanem alázat és empátia a betegek / páciensek iránt, mivel nem attól lesz jó orvos valaki mert levizsgázik jelesre anatómiából, hanem hogy megfelelő módon, kellő alázattal és türelemmel fordul az embertársaihoz és az anyagiakon túl a saját hivatását is szenvedélyesen szereti és a jó szándék vezérli.
Ilyen mentalitással amivel rendelkezel én nem jósolok neked valami hosszú pályafutást orvosként. Aki csak azért megy orvosira mert meg akar felelni a szülei elvárásainak azok általában az első évben elvéreznek az egyetemen.
-egy orvos
válasza:
válasza: válasza: válasza:Művész lehetsz orvosi mellett, és után is.
Szakácsként népszerű lehetsz orvosi diplomával.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!