Jog vagy pszichológia?

Egyiket sem a kettő közül. A pszichológia nem érdekel, a joghoz pedig nem szerencsés így nekiàllni, hogy csak az ügyvèdi iràny èrdekel. Tisztában vagy vele, hogy ez mivel jàr? Minimàlbèr körüli fizetès, rengeteg túlóra, nem túl nagy megbecsültsèg. Ha nem tudsz sajàt vàllalkozást beindìtani, szakvizsga utàn is keveset fogsz keresni làsd 200-300 ezer ft, ès mivel túltelített a piac ügyvédekből, a versenyszfèràban nincs sok esélyed. Nem ajànlom.

A politológián egyàltalàn nem vèszes a matek egyébkènt. Ne ez alapjàn vàlassz szakot hogy a matek mennyire nehèz. Vagy esetleg felmentésed van, vagy más ami ezt kizárja?

Pszichológushoz hasonló nem nagyon van, talàn a HR-t lehetne mondani. Csapatèpítéssel, szervezèssel foglalkozik, nèzz utàna ha èrdekel. De pszichológián beül is nagyon sok mindenre lehet szakosodni, nem tudom mit értesz az alatt hogy nem hozzád illő. Nem muszáj klinikai szakpszichológusnak lenned ha arra gondolsz.

De ha mondanál magadról többet, pl hogy mik a prioritásaid (fizetés terèn, egyénileg vagy csapatban, ülő munka vagy kreatívabb, nyitott vagy-e az àllandó tanulàsra/továbbképzésre, stb)

akkor könnyebb lenne konkrétumokat mondani

A pszichológia szakról tudok mesélni, de szerintem megválaszoltad a saját kérdésedet: nem érdekel a pszichológia. Ezt a szakot egyedül akkor éri meg megcsinálni, ha teljesen biztos vagy benne, hogy pszichológus szeretnél lenni (pszichológus alatt most nem csak a tipikus tanácsadó/klinikus vonalat értem, hanem pl. a kutatót vagy a munkapszichológust is). Más esetben nem. Az egy dolog, hogy alapból érdekel a téma, de nagyon sokan vannak így ezzel. Emberek vagyunk, teljesen természetes, hogy a legtöbbeket érdeklik az ilyen dolgok. De az nem azt jelenti, hogy mindenkinek pszichológia szakra kell mennie az egyetemen, azt meg főleg nem, hogy pszichológussá kéne válniuk.

Többeket ismertem, akik elkezdték a szakot, majd rájöttek, hogy ők nem is akarnak pszichológusok lenni, mert hosszú a képzés, az 5 év egyetem kevés dologhoz elég, utána folyamatosan képezni kell magadat munka mellett, kezdőként nem kéne magánozni, de minden más rosszul fizet, stb. Biztos tanultak így sok olyan dologról, aminek később (más szakmában) nem veszik hasznát, de legalább érdekes, viszont elpazaroltak több államilag támogatott félévet az egyetemen. Aztán persze kezdhettek bele másik szakba, hogy mégiscsak legyen olyan végzettségük, amit használni tudnak/akarnak, csak az ugye már többnyire saját zsebből ment... Ezt a diplomát nagyon más területen nem lehet használni, max. a HR-hez (amihez bőven elég más, akár BA diploma is). Illetve lehet kutatni is ugyebár, de önmagában az sem ad biztos megélhetést, kell mellette tanítani, praktizálni. Szóval csak azért, mert érdekel a pszichológia, még ne menj erre a szakra. Ha pedig nem akarsz pszichológus lenni, akkor végképp ne.

Ha nem írtad volna, hogy a matek problémát jelenthet, akkor még a szociológiát javasoltam volna. Azon belül is van több jó irány, érdemes utánanézni.

Szintén pszicho szakos vagyok, csatlakozom az előttem szólóhoz. Ha tudod, hogy nem illik hozzád ez a munka és nem szeretnél benne dolgozni akkor nem éri meg erre a szakra jönnöd. Nagyon lassan térül meg és hamar kiéghet az ember ha nincs meg a kellő motivációja. Nem éri meg elpazarolni az állami féléveket.

Miből érettségizel?