Ha áthelyezték a Corvinus kertészettudományi karát, és átkerült a SZIE-hez, az azt jelenti, hogy változások lesznek, és javul az oktatás minősége?

Én Corvinuson tanulok Kertészmérnöki szakon, elmondhatom, hogy egyáltalán nem alacsony az oktatás minősége.

Ami az én érdekem: olyan tanítsa nekem az anyagot, aki ért hozzá és jól át is tudja adni. Ez a fontos. Van több fiatal tanárom is, akik koruknál fogva még nem tettek le annyit az asztalra, mint egy hetven éves professzor. De ez nem csökkenti az oktatás színvonalát, csak papíron "ront a minőségen".

A kertész képzés hagyományosan mindig is a Budai Campuson történt. Korábban Kertészmérnöki Főiskola volt, de volt ez már SZIE is korábban. Mellesleg pont azért vált ki a kar a SZIE-ből, mert nem volt valami jó a szervezettség.

Nekem két ismerősöm is van, aki a SZIE-n kezdte el a tanulmányait. Egyikük évtizedek óta a szakmában dolgozik, de most papírt is szeretne róla, mellesleg számára is vannak újdonságok. Ő egyértelműen jobbnak tartja a Corvinust, de nem azért, mert a SZIE rossz lenne, de ott inkább agrár irányultságú az oktatás.

Megmondom, mi lesz most, főleg az elején: nekünk most van vizsgaidőszak, és pont most fogják az egész Neptun rendszert és mindent átszervezni. Katasztrófára számítok, de remélem, nem így lesz.

Még egy kicsit az oktatásról. Egyik tanárom ecsetelte, hogy az ő tanszéküket mindig érik bírálatok, hogy kevés laboratóriumi kísérletet végeznek, mert ők inkább valódi gyakorlati kísérleteket végeznek (értsd: kimennek az üzemgazdaságba, talajba ültetnek növényeket és úgy vizsgálják őket, nem pedig laboratóriumban egy négyzetméteren). Amivel az a gond, hogy tudományosan nem annyira elfogadott, nehéz pontos méréseket csinálni, viszont a gyakorlati haszna jóval nagyobb a gazdálkodók számára.

Azt is mondta egy tanár, hogy a SZIE-ben több idős, sokat publikált tanár van, akiket ők fiatalok még nem tudnak überelni a koruk miatt. Egyszerűen nem tudtak még annyit publikálni. Kérdezem én: engem hol érdekel, hogy a tanárom mennyit publikált korábban? Az érdekel, hogy jól megtanítson az adott tárgyra, és megértesse velem.

A Corvinuson jelenleg sajnos minden a pénz körül forog, de a legtöbb egyetemen így van. Egy tanár mesélte, hogy 20-30 éve még buszokkal vitték a diákokat külföldi tanulmányútra, manapság már erre nincs pénz. Ők csinálnák, csak nem kapnak hozzá forrást.

Külföldi előadó valóban kevés van, kapcsolati lehetőségek viszont szerintem adottak. Külföldi cserediákprogram is működik (ERASMUS).

Vannak itt is kevésbé jó tanárok természetesen. Az oktatás nem nagyon fog változni a SZIE-be való integráció után, mert a tanszékek, a tanárok többsége ugyanaz marad.

Van viszont pozitívuma az integrációnak. Innentől hozzá fogunk férni a SZIE-s anyagokhoz is, meg fordítva. Szóval van valami haszna.

De megmondom, mi Corvinusosok egyáltalán nem örülünk az integrációnak. Nincs bajom a SZIE-vel, de nem oda mentem tanulni, mégis ott fogom befejezni. Ha már annyira előkerültek a külföldi kapcsolatok, egy Corvinusos diplomát jobban ismernek külföldön. De már mindegy :).

A SZIE egyértelműen a legjobb agráregyetem az országban, a volt kertészeti pedig mindig is egy gyengén muzsikáló főiskola volt, amit utóbb egyetemnek neveztek.

Sajnos önmagában attól, hogy a budai campuszt is SZIE-nek nevezzük az továbbra sem lesz SZIE színvonalú.

Érdemi javulást majd az hoz, ha ezek a karok kiköltöznek Gödöllőre, a gyenge oktatókat leépítik és a kar integrálódik az MKK-ba ami egy elit kutatókar.

Nem értem egyes SZIE-s hallgatók(?) "támadását" a budai karok ellen. A kertészeti képzés évtizedek óta hagyományosan itt történik, az agrár képzés pedig Gödöllőn.

Nekem nincs bajom Gödöllővel, de nem véletlenül nem oda mentem tanulni, hanem Budára. Bár csak hallomásokból tudom összehasonlítani a két egyetemet, mert a SZIE-n nem tanultam, viszont több csoporttársam is onnan jött át Budára, mert túl agrárosnak találták az irányt a SZIE-n.

Kutatás a Budai karokon is folyik. Gyümölcs-, dísznövény- és gyógynövény-nemesítésben elég sok eredményt ért el az iskola.

A legjobb oktatóim a 30as, 40es éveikben járnak, és nem várom el tőlük, hogy annyi publikációt tudjanak felmutatni, mint 70éves professzorok. De nem is igazán érdekel, mert a gyakorlatban szeretném kamatoztatni a tudásomat, és nem kutatónak készülök. Az oktatóim nagy részét jónak tartom, nem tudom, az utolsó hozzászóló kiket tekint és miért tekint gyenge oktatónak.

A SZIE egy időben már vezette a budai karokat, majdnem tönkre is tette, remélem ez nem fog bekövetkezni. A jó integrációhoz nem kell kiköltözni Gödöllőre. Habár ott is van egy közel 1200 fajt magában foglaló botanikus kert, a Budai Arborétum több mint 2000 növényfajjal rendelkezik, az egyedi mikroklímának köszönhetően nem egy mediterrán fajjal is. A dísznövényismeretet konkrétan az Arborétumban meg lehet tanulni, illetve egy elég sok fajból álló szubtrópusi gyűjteménye is van az iskolának. Nem tudom, hogy a jó oktatás kedvéért ezeket miért kellene felszámolni, és kiköltözni Gödöllőre.

Ja, még ezt hozzáfűzném az előzőekhez:

"Nyilvánosságra hozta a képzési területek szerinti 2015-ös rangsorait a Quacquarelli Symonds (QS). A QS World University Rankings by Subject (tudományterületi felsőoktatási rangsor) felmérésében az agrárképzések terén a a világ 200 legjobb elit felsőoktatási intézménye között van a Budapesti Corvinus Egyetem, megőrizve a korábbi években elnyert pozícióját."

A SZIE-t nem találtam a listán. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a Corvinus (Buda) jobb lenne, de külföldön ezek szerint nem tekintik olyan rossznak, mint itt egyes hozzászólók.

Ne tessék már komolytalankodni!

A QS ranking egyetemeket rangsorol nem karokat, csupán az egységes rangsor megtekintésekor lehet szűrni tudományterületek szerint. (Egyébként is a QS rangsor szerint Magyarország legjobb agráregyeteme az ELTE, amelynek köztudottan nincs is agrár képzése. Tessék ellenőrizni a QS honlapján!)

A Corvinus teljesítményét nem vitatja senki, de az a pesti oldal, a volt Közgáz eredménye, a volt kertészeti csak lehúzta ez teljesen nyilvánvaló.

Elég ha annyit mondunk, hogy a volt Kertészeti Egyetem 3 kara mindösszesen 2 Doktori Iskolát tudott akkreditáltatni, ezzel szemben a SZIE-n egyedül a Mezőgazdasági karnak (MKK) 4 akkreditált doktori iskolája van.

Egy doktori iskolához 7 olyan oktató kell akinek a nemzetközi tudományos teljesítménye megüti a a MAB által előírt törzstagi szintet. A volt Kertészeti 3 kara együttesen fele akkora teljesítményt tudott felmutatni, mint a SZIE egyetlen kara önmagában.

Miről beszélünk???

"Egy doktori iskolához 7 olyan oktató kell akinek a nemzetközi tudományos teljesítménye megüti a a MAB által előírt törzstagi szintet. A volt Kertészeti 3 kara együttesen fele akkora teljesítményt tudott felmutatni, mint a SZIE egyetlen kara önmagában."

Ez nagyon szép. Egyébként a végzettek hány %-a megy doktori képzésre? Csak mert én sem tervezem. És tudtommal, ha nagyon szeretnék doktorik képzést, akkor a budai képzés után nyugodtan mehetek Gödöllőre.

Ahogy már leírtam, szerintem az oktatás színvonala nem függ össze feltétlenül az oktatók életkorával és tudományos munkájával. Persze lehet összefüggés, de egy hazai oktató, aki lehet, hogy nem kutatásból él, hanem ne adj isten mezőgazdaságból, és gyakorlatban végzi azt, amit oktat, szerintem az is elfogadható. Még ha ez nem elegendő semmilyen tagsághoz és elismeréshez sem.

Pl a Corvinuson az öntözést olyantól tanultuk, akinek a tanításon kívül kútfúró cége van, gyakorlatban tervez és kivitelez öntözőrendszereket. Annál jobban senki nem tudta volna elmagyarázni, ahogy ő. És teljesen érthető volt. Szerintem ezen van a hangsúly. De igaz, egy külföldi szakmai lapban sem publikálták a kutatásait.

Nemrég pont is a gyk-n olvastam, egy SZIE MKK-n tanuló diák kirohanását, hogy nem érti, hogy ha a SZIE a legjobb agrár suli, akkor milyen lehet a többi, mert konkrétan nincs elvárás, és puskázással jobb jegyeket ért el, mint tanulással.

Akkor rohadt jó lehet neki, hogy közben csomó neves oktató van a névsorban és rengeteg publikált anyag, csak ahhoz neki hallgatóként semmi köze.

Amúgy budán is vannak puskázók, de én speciel nem szoktam puskázni, és a legtöbb tanárom jól megtanítja az anyagot. Továbbra is mondom, hogy a legjobb tanáraim 30-40 évesek. Szerinted mégis hogyan tudnának hirtelen annyi kutatásban részt venni és annyi publikációt csinálni, mint a nagy öregek? Ettől függetlenül jól tanítanak, és én elégedett vagyok.

Én a gyakorlatban szeretnék megélni a kertészetből. És inkább olyantól tanulnék, aki szintén meg tud belőle élni. Aztán tök jó dolog, hogy vannak kutatók, csak nem tudom, hogy abból mennyien élnek meg. Páran biztosan. Nem állítom, hogy nem tanít jól egy elismert kutató, de abban biztos vagyok, hogy nem ettől függ, hogy te az iskolapadban megérted-e, amit magyaráz.

Hát igen a dolog attól függ mit várunk el egy egyetemtől.

1. Ha az a cél, hogy szerezzünk egy diplomát az életrajzunkba és utána egy multinál adminisztratív területen dolgozzunk, akkor mindegyik egyetem egyaránt jó.

2. Ha az 1. ponton túlmenően mindössze annyi a célunk, hogy kertészeti, mezőgazdasági termeléssel akarunk vállalkozóként vagy alkalmazottként foglalkozni a gyakorlatban, akkor úgyszintén bármelyik agrárképzéssel foglalkozó főiskola vagy gyenge egyetem is tökéletesen megfelel, hiszen ahhoz tulajdonképpen diploma sem feltétlenül szükséges, elég egy mezőgazdasági szakközép, technikusképzés, okj-s képzés, vagy legfeljebb egy FOSz típusú szakképzés.

3. Ha viszont azért járunk egy élvonalbeli kutatóegyetemre (azaz tulajdonképpeni EGYETEM-re), hogy ott a szakterület legújabb eredményeit ismerhessük meg és a jelen, illetve a múlt gyakorlatába való betanítás helyett a jövő gyakorlatára készüljünk fel; más szóval nem kiképzett-betanított szakmunkások, hanem valódi "szakértők" szeretnénk lenni, akkor nem mindegy, hogy mit választunk.

Egyetemi színvonalon valódi tudást átadni csak az tud aki maga is rendelkezik vele. Szégyen és gyalázat, ha egy magát egyetemnek nevező intézménynél olyan ember tanítja a vízgazdálkodást, akinek egyébként mellette kútfúró cége van és öntözési rendszereket épít ki pénzért a parasztok számára. Ez ugyanis majdnem 100%-os valószínűséggel kizárja, hogy a vízgazdálkodás élvonalbeli művelője, kutatója, fejlesztője legyen, tehát, hogy rendelkezzen azokkal az ismeretekkel amit egyetemi szinten a jövő nemzedék szakmai értelmiségének, szakértőinek át kellene adnia. Ilyen oktatónak egy gyakorlati jellegű képzésen (okj-n, Fosz-on, szakközépiskolában) lehet helye nyári gyakorlatok szakoktatójaként, de nem egyetemen.

Egy egyetemi oktatónak messze magasan a magyarországi jelenlegi gazdálkodási ismeretek felett kell állnia. Át kell látnia, hogy mi a helyzet a szakterületével nemzetközi szinten, milyen új megoldásokat találtak ki Japánban, Amerikában, milyen problémákkal küszködnek Afrikában, Hollandiában vagy Indiában, miről tartanak előadásokat a nemzetközi tudományos konferenciákon jelenleg, miről írnak az élvonalbeli nemzetközi tudományos folyóiratok múlt heti számai. Persze a mai elmaradott magyar gyakorlatot is célszerű megismerni, erre vannak a nyári gyakorlatok, üzemlátogatások, hetesi gyakorlat stb.

Tehát szerintd ha valaki a szakmályát élvonalbeli módon műveli vállalkozóként, akkor nem is ismerheti a legújabb kutatásokat, azok eredményét, és nem is alkalmazhatja azokat. Elég rossz vállalkozásokat ismerhetsz :D.

Ezek szerint pl Bill Gates, aki életbében nem szerzett diplomát, jelenleg parasztoknak ad el gépeket, és nem is ért annyira a szakmához, mint azok a tudósok, akik az informatika tudományát kutatják. Értem.

Tehát akkor akinek kútfúró cége van, az nem ismerheti a legújabb kutatásokat, és nyilván parasztoknak fúr kutat, mert termál kutakat ugye nem kell fúrni, és csak akkor jó szakember, ha még véletlenül sem csinálja gyakorlatban az általa oktatott szakmát, csak elméleti szinten kutatja azt. Na, pont ez a baj a felsőfokú képzésekkel.

És igen, én azért végzek egyetemet, hogy aztán mezőgazdasággal foglalkozzak. Nem kapálni akarok, és nem segédmunkásként dolgozni, hanem vállskozást építeni. És a legújabb kutatásokat figyelembe véve egy virágzó gazdaságot építeni. Abban teljesen igazad van, hogy ehhez nem kell diploma, mert a leggazdagabb és legsikeresebb emberek többsége még diplomaosztás előtt otthagyta az egyetemet. Én nem a papír miatt, hanem a tudás miatt tanulok itt, éslényegében nem is igazán érdekel a papír. Azért nem is hatott meg sokakkal ellentétben, hogy Corvinus vagy SZIE lesz a diplomámon, mert én nem másoknak akarok dolgozni, hanem magam akarom felépíteni a vállalkozásomat. Oda meg tök mindegy, milyen papírom van.

Az szerintem elég nyilvánvaló, hogy kutató abból sem lesz, aki SZIE-n végzett BSC-t, mert nem attól lesz valaki okos, hogy a tanári névsorban sok jó név van feltüntetve, de mellette az oktatás színvonala nem üti meg a szintet. Aki tanulni akar, és fejlődni, az tud SZIE-n is és Corvinusban is.

És szerintem baromság, hogy egyetemre csak olyan menjen, aki kutató akar lenni. Egy OKJ képzésen azért jóval kevesebb tudást adnak át. De abban egyetértek, hogy a legjobb egyetem is kevés ahhoz, hogy valaki jó szakember és sikeres üzletember legyen. Viszont a Corvinust nem tartom a leggyengébb egyetemnek, a SZIE-hez képest sem. A SZIE-n is tudnék tanulni, és ott is lenne sok puskázó és lusta csoporttársam, akik semmire sem fogják vinni. És csak jelezem, hogy a SZIE-t harmadiknak jelöltem be felvételin, jóval kevesebb volt a ponthatár, lazán bejutottam volna, és nem bántam meg, hogy a Corvinusra jöttem.