Van olyan, aki hozzám hasonlóan általánosan jó képességű, és gimiből kikerülve egyszerűen nem tud mihez kezdeni az életével?

Jó képességű ember vagyok, mindig jók voltak a tanulmányi eredményeim, és mindig éreztem magamról, hogy átlagon felüli a teljesítőképességem. Ezért értelemszerűen azt várom el az életemtől, hogy a karrierem, a fizetésem is majd átlagon felüli legyen. Csakhogy minél inkább a való életet látom, annál kevésbé érzem, hogy hogy valósulhatna ez meg.

Ugye az alapvető dilemma, hogy mit tanuljak, amivel majd "sokra viszem". Utóbbi alatt azt értem, hogy átlag feletti fizetésem és kényelmes, biztonságos életem lesz. Nyilván az erre a kézenfekvő válasz, hogy azt kell tökélyre fejleszteni, amiben jó vagyok. Viszont azt látom, hogy a legtöbb dologgal itthon nem lehet túl jól keresni, kifejezetten nehéz olyat kifogni, hogy az ember érdeklődési köre kimondottan piacképes legyen. Írok pár példát azokon a területeken keresztül, amik engem érdekelnek:

- nyelvek: hasznos dolog nyelveket tudni, de nem kimondottan a versenyszféra teteje. Sokan eleve többnyelvűek, ők előnyben vannak. A nyelvtudással tolmácsolni, fordítani, tárgyalni, ügyeket intézni lehet, ezek pedig leginkább olyan munkakörök, amik során az ember nem a saját álláspontjait fejti ki, nem önmagából alkot, hanem gondolatokat közvetít.

- földrajz: amennyire látom, nagyrészt tanárként lehet vele elhelyezkedni.

- biológia: vonz a természet világa, de kb. mindenkitől azt hallom, hogy leginkább kutatónak lehet vele menni, és, hogy egy biológus Mo.-n nem él meg. Tanár meg továbbra sem akarok lenni.

- filozófia: ez pl. érdekel, mert a filozófia nagyban fejleszti a gondolkodást, de nem önmagában helyezkednek el vele, hanem valamilyen szakértelemmel kiegészítve. Mo.-n pedig, úgy tudom, a filozófiatanítás leginkább a filozófiatörténetről szól, nem a gyakorlati alkalmazásokról

Ez csak pár példa volt, érdekel még többek között a csillagászat, az ásványok világa, de ezek inkább hobbik. Én azt látom, hogy a nagy pénz a pénzügyben és a mérnöki világban van, különös tekintettel az informatikára. Bár tisztelem a mérnöki hivatást, de sosem mélyedtem el ezekben, és nem hiszem, hogy most, huszonévesen fog kiderülni, hogy amúgy jól tudnék programozni, miközben mindig is hidegen hagyott és más az érdeklődésem. Szerintem nálam az a baj, hogy miközben nagyok az elvárásaim, másoknál sokkal tisztábban látom, hogy egy-egy pálya mikkel jár és hova vezet, és én a legtöbből nem kérek, mert a legtöbb pálya nem jó és nem lehet velük sokat keresni. De akkor hogy találjam meg, hogy mivel foglalkozzak?