fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Ugyanúgy viselkedsz a gazdag...

Ugyanúgy viselkedsz a gazdag barátaiddal, mint a kevésbé jómódúakkal?

Figyelt kérdés
Az életem első harminc évét átlagos anyagi körülmények jellemezték, mondjuk az alsó középosztályhoz tartoztam. Két évvel ezelőtt viszont úgy alakult a munkám, hogy hirtelen, de "tartósan" igazán gazdag lettem. Egy éven belül a barátaim kezdtek elmaradozni, mostanra teljesen eltűntek mellőlem, pedig nem vettem fel sztárallűröket, nem dicsekedtem. Tény, hogy lecseréltem a kínai ruháim-cipőim jó minőségű, elegánsabb holmikra, és kéthavonta elutazom valahová egy-egy hosszú hétvégére, de ennyi, máskülönben ugyanolyan vagyok. Senki nem is panaszkodott, hogy esetleg megbántottam volna, vagy akármi, mégsem maradtak mellettem a barátaim. Ha felhívok bárkit, akkor nagyon jókat beszélgetünk, de valahogy soha nem érnek rá találkozni velem, mintha leprás lennék... Szerintetek miért csinálják ezt? Csak úgy érdekességként említem, hogy a párom ugyanígy járt, az ő barátai sem jönnek hozzánk többé, pedig bizonyisten nem lettünk sznobok, arrogánsak, nem dicsekszünk a dolgainkkal, de akkor mi bajuk van az embereknek azzal, hogy kemény munka árán kiemelkedtünk a szegénységből? Ha valamelyikőtök barátja/barátnője meggazdagodna, az titeket zavarna? Ha igen, miért? Segítsetek megérteni, mert valahogy vissza akarom szerezni ezeket a sokéves barátságokat.
2010. okt. 22. 04:50
1 2 ❯
 1/12 A kérdező kommentje:
33 éves nő vagyok, ez lemaradt, szóval már van némi emberismeretem, de ez a dolog mégsem fér a fejembe...
2010. okt. 22. 04:54
 2/12 anonim ***** válasza:
100%
Nem lehet, hogy tényleg nem érnek rá? Ha úgy teszed fel a találkozásra vonatkozó kérdést, hogy ő jelöljön meg konkrét időpontot akkor sem jön össze? Amire még gyanakodom, az az irigység. Sajnos saját tapasztalatomból beszélek. Ha nem is maradt el az összes barátom, de a megmaradtakkal sokszor úgy érzem, hogy egyre távolodunk. Nem anyagi jellegű kérdésekben, hanem úgy gondolom nekem -egy kis biztonsággal a hátam mögött- sok döntésebb könnyebb, magabiztosabb és így elbeszélünk egymás mellett. Akiről álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen véleménye van egy beszélgetés alkalmával a fejemhez vágta, hogy nekem könnyű, mert már van egy lakásom. Pedig arra próbáltam bíztatni, mikor panaszkodott anyagi helyzete miatt, hogy próbáljon meg spórolni, bármilyen keveset is, mert én is így kezdtem. Sokáig értsd évekig akkor is kuporgattam, amikor már jól kerestem, tanultam, hogy jobban kereshessek stb. Tény, hogy egyszerűbb fröcsögni, mint tenni érte. Érdekes, azt soha senki nem irigyelte, hogy nem mentem kávézni, mozizni, plázázni, meg a munkámért a mai napig napi 4 órát utazom, meg a saját félretett pénzemből tanultam, érdekes...Meg egy barátsághoz közös új emlékek, élmények is kellenek és ha már a találkozástól is elzárkóznak, akkor úgy nehéz. Meg úgy is érezhetik, hogy a te megváltozott életszinvonalad mellett ők semmi érdekeset nem tudnak neked nyújtani.
2010. okt. 22. 06:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
100%

Az attól függ, hogy ők hogyan viselkednek velem szemben!

Az "Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" elvet gyakorlom! A legnagyobb tisztelettel viselkedek a nálam szegényebbel szemben, ha tőle is ezt kapom, de elküldtem már az anyjába dúsgazdag képviselőt is!

2010. okt. 22. 06:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 A kérdező kommentje:

Picit gyanús, hogy két éve egyfolytában kitérnek a személyes találkozás elől... pedig ugyanúgy beülnék egy gyorsétterembe, nincs igényem csilivili helyeken pöffeszkedni. Persze megsértődhetnék, hogy miért kerülnek, de 6-8 éves barátságokat nem rúgnék fel nyomós ok nélkül. Tény, hogy vannak programok, amiket nem tudnának kifizetni, de ilyenekre nem is invitáltam őket, de ezenkívül mit tehetnék? Őrület, hogy együtt nőttünk fel, most meg én lettem a mumus...


Köszönöm a válaszokat, és ha valakinek van ezzel kapcsolatos tapasztalata, kérem, hogy ossza meg velem, fontos lenne tudnom, hogy mit várnak tőlem...

2010. okt. 22. 06:52
 5/12 anonim ***** válasza:
100%
1.vagyok. Újraolvasva téged én az esélytelenek nyugalmával küldeném el a kérdés linkjét a barátaimnak. Mit veszíthetsz? Aki ezek után megkeres, annak nem inge és őszintén szeret, fontosnak gondolja a barátságotokat. Légy bátor!:)
2010. okt. 22. 07:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
71%

Igen, bár nem nagyon vannak gazdag barátaim. De nálam az dönt, hogy valaki mit hord vagy mennyire gazdag. Általános iskolás koromban voltak igazán gazdag barátaim, és csak azért maradoztunk el egymás mellől, mert másik városba mentünk később iskolába, ők külföldre, ott is maradtak.


Ellenben te, gondolom én, nem költöztél külföldre, nem értem a barátaidat.

2010. okt. 22. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
100%

Hát ez nem egy egyszerű dolog és a jelenség tényleg valós. Egyszerűen arról van szó, hogy egy hirtelen jobb módba csöppenő ember életvitele, igényei az elején még nem, de idővel és folyamatában minőségileg változik. Ez a változás egyúttal "társadalmi", értékrendi szakadékot teremt, aminek az oka általában a másik fél (a többi ember). Oka egyrészt anyagi, másrészt az emberi féltékenység (nekem miért nincs ennyi), kisebbségi komplexus (mit szól majd, ha én nem tudok elmenni, mert nincs rá pénzem?), megfelelési kényszer (inkább nagyzolok, vendéglátózok, üres laptoptáskával mászkálok).

Lásd az egyszerű példát, te elkezdesz manikűröshöz járni, iszappakoltatni, nívós vendéglátóegységekbe mész, aztán ezekről mesélsz is, sztorizgatsz. Aki ezt hallja, és egyébként nem teheti meg, annak ez kellemetlen. Tudja ő, hogy nem hivalkodni akarsz vele, de mégis kellemetlen. Idővel a napi rutinod az ő havi keresetével ér fel és ez hosszú távon komoly ellentétet képez.

Természetesen ez nem mindenkire igaz, nem akarnék általánosítani, de tapasztalatom szerint ez az átlagos. Aki mégis melletted marad, az vagy elég érett mentálisan, hogy a köztetek lévő anyagi különbségek ellenére egyenlőként kezeljen önmagával, vagy a rosszabb, érdekből teszi.

2010. okt. 22. 08:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim válasza:
100%
Tapasztalatból tudok írni. Én a másik oldalon vagyok. Van(volt) egy nagyon jó barátnőm,tényleg a legjobb barátnők voltunk. Egyedül nevelte a kislányát, mindenben segítettem neki. Aztán Ő gazdag lett, mert megismerkedett egy pasival akinek nagyon sok pénze volt. Örültem neki, hogy könnyebb lesz neki. Nem hangoztatta, hogy neki több van. De mégis egy-egy beszólás, amit ő nem vett észre, mert természetes volt neki, viszont nekem rosszul esett, egyre távolabb vitt minket egymástól. Mert most gondolj bele mi közös témátok lehet már? Elötte volt, jó volt segíteni és megosztani mindent egymással. De Neked már mások a szokásaid, a gondjaid (te nem veszed észre, de biztosan így van). Továbbá a mai világban nagyon nehéz néhány családnak megélni, nekik még nehezebb azt látni, hogy Neked milyen könnyü. És ez nem biztos, hogy irigység, csak még jobban rávilágítja, hogy nekik milyen nehéz.
2010. okt. 22. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
Hát ez nem túl bíztató... Én mindig hagytam a többieket érvényesülni, nem szóltam le semmit, a ruháim is márkajelzés nélküliek, maximum az utazásaimról szoktam mesélgetni, mert azt gondoltam ez mindenkit érdekel, nem hiszem, hogy túlzásba estem volna. Tény, hogy zavaró lehet, ha valaki ennyire különböző helyzetbe kerül, de feltételeztem, hogy az egyéniségem, a humorom, a megbízhatóságom, stb (nem fényezni akarom magam) talán előrébbvaló szempont, mint az anyagi helyzetem. Az bánt a legjobban, hogy ha elszegényedtem volna, akkor biztosan mellém állnak... Remek helyzet, senki sem hibás, de mégis eltávolítja tőlem az embereket. Vicces, mert régen gyakran feszengtem az olcsó ruháim miatt, néha nem tudtam elmenni a többiekkel strandra, vagy táncolni, mert belépőre sem futotta, most meg, amikor élvezhetném az életet, nemkívánatos személy lettem. Ezek után mit várjak azoktól, akik nem is ismernek..?
2010. okt. 22. 09:02
 10/12 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat nektek is, azért pedig külön hálás vagyok, hogy senki nem írt gyűlölködő választ, tudom, hogy másoknak sokkal súlyosabb gondjaik vannak, de nem tudtam ezt megbeszélni senkivel, pedig komolyan zavar a dolog. A legutolsó válasz elgondolkodtatott, talán én is ilyen lennék, csak én sem veszem észre? Hmm... megyek, magamba szállok, hátha megtalálom a megoldást....
2010. okt. 22. 09:13
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Kultúra és közösség főkategória kérdései »
Kultúra és közösség - Egyéb kérdések kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!