Miért nevezik "hosszú 19. századnak" azt az időszakot?

Az Európában használt időszámítás hagyományosan Jézus (utólag kiszámított) születésének évétől kezdődik. Innen számoljuk az első, második, harmadik, huszadik, századik, ezredik, ezerháromszáz-nyolcvanötödik, kétezer-tizenegyedik évet. Ezt a matematika elvei szerint százas csoportokra lehet osztani (1-100, 101-200, 201-300, 301-400 stb.), ahogy ezres csoportokra is (1-1000, 1001-2000 stb.). Viszont ez csak matematika.

Ha már történelemről, történetírásról, történettudományról beszélünk, akkor már nem (feltétlenül) helyes ez a felosztás. Hiszen mivel indokolod, hogy egy korszakot pont 1801. január 1-gyel kezdesz? (Ez a "matematikai 19. század" kezdete.) Mi történt akkor? Mi történt abban az évben? Elárulom. Semmi. Legalábbis semmi olyan, ami korszakhatárt jelenthetne. Csak éppen egy mesterséges időszámításnak ott van egy "nevezetes határpontja".

Emiatt a történettudomány a századok határát "eltolja" néhány évvel, hogy az egybe essen a korszakhatárokkal.

Így a 19. század a történettudományban a francia forradalom kitörésével (1789. május 5.) kezdődik és az első világháború kezdetével (1914. június 27.) ér véget, attól függetlenül, hogy "matematikailag" a 19. század 1801. január 1-től 1900. december 31-ig tart, mivel egy ilyen határpontokkal rendelkező történeti munkát nem lenne értelme írni, hiszen semmi olyan nem történt ezekben az években, ami indokolná a fordulóponttá "nyilvánításukat".

Épp ilyen okokból beszélünk még "rövid 20. századról" (1914. június 27.-1989/91), "rövid 18. századról" (1711-1789) stb.

Én is pont ugyanezt mondtam.

Csak én a politikatörténet irányából közelítettem meg, te meg az eszmetörténetéből.