Volt már olyan, hogy valakivel valami okból sokáig nem bírtátok egymást (de kénytelenek voltatok egymás közelében lenni pl munka, család stb miatt), majd nagyon jó barátok lettetek?

Hát volt egy lány,akit szívem szerint menesztettem volna a másvilágra,mert utáltam,gyűlöltem..stb.Aztán beszélgettünk,jóba lettünk,denem beszélgetünk már..1-szer kétszer dumáltunk még,de ennyi.

Volt. Gimiben utáltam egy lányt, gondolom ő is engem. Fecsketáborban utáltuk meg egymást, vagyis én őt. Ő meg mit tudott volna reagálni. Aztán leültünk, hogy beszéljük már meg, miért is gyűlölködünk. Azóta barátnők vagyunk, már lassan 9 éve.

engem egy rosszakaróm magánvéleménye miatt utált meg egy ismerősöm, vele később barátok lettünk, amikor személyesen is megismert...

Első férjemmel először nagyon utáltuk egymást, munkahelyen ismerkedtünk meg - beképzelt pcsának tartott, én meg őt nagyképű bunkónak. Aztán egy éjszakai műszakot átbeszélgettünk és úgy összegabalyodtunk, hogy fél év múlva összeházasodtunk - nagy szerelem volt, de mint kiderült, marhára nem passzoltunk össze. 1 év után váltunk.

Általános iskolában volt egy srác,akivel utáltuk egymást de nagyon. Folyamatosan kibeszélt a hátam mögött,csúfolódott,hogy milyen kis gizda vagyok stb...Pár hónapja volt egy osztálytalálkozónk,és nagyon jót elbeszélgettünk. Azóta is nagyon sokat beszélgetünk,és talán még kapcsolat is kialakulhat.:)(ő szeretné)

Nem, ha valakivel nem jovok ki (ritkan van ilyen), akkor azzal kesobb sem jovok ki, mert ok van ra, hogy elotte sem jottunk ki, a szemelyisegjegyek meg nem valtoznak olyan gyorsan.