Hogy lehet ezt könnyen feldolgozni? A tegnapi napot végigsírtam.

Ha minden igaz, neki megváltozik az élete, eredményei lesznek. Te mit fogsz magadról mondani, ha találkoztok? Hogy csak bánkódtál, és nem csináltál semmit? Hogy leszel neki érdekes?

Tűzz ki egy célt, bármit, és koncentrálj a megvalósításra, hogy ő is felnézhessen rád!

Gondolj arra ha valami valóban visszafordíthatatlan nagy trauma érne azt, hogy viselnéd?

Nem vagy egy kicsit gyenge a mai durva világban?

Ha bele gondolsz mik történnek emberekkel, mondjuk szülők vagy családok akiknek meghal a barátja, gyereke.

Ezeket átgondolod és rájössz, hogy elenyésző a problémád.

Ráadásul a mai világban naponta tudtok beszélni.

Magad is írtad, mentek utána. Nézd mindig a pozitív oldalát a dolgoknak, és ne krenkold magad a negatívra.

Miatta bőgsz vagy magad miatt, önzésből?

Miatta felesleges, mert neki jó lesz, valami új kezdődik az életében. Izgalmas, új lehetőség. Ezen felesleges bőgni.

Ha magad miatt bőgsz, na arra van okod. Ha ilyen önző és irigy lennék, én is bőgnék. Én is mentem külföldre, a legjobb barátom és legjobb barátnőm is, egy ideig nem találkoztunk, de napi szinten e-maileztünk. Nem változott semmi. Azóta már van Skype is, meg webkamera, akkor még nem volt. Felesleges drámázni. Mindenkinek a saját életét kell élni, nem a barátjáét. A barátság az, hogy hagyod élni a másikat, hagyod, hogy járja a saját útját és közben mégis barátok vagytok.

Hagyd abba a bőgést, és keress valami értelmes elfoglaltságot. Ha nincs, akkor keress. Menj edzeni vagy táncolni. Tanulj nyelveket. Köss újabb ismeretségeket.

Egy bőgőmasina nem túl vonzó jelenség. Ha te ennyire függsz a barátodtól, az nem barátság, hanem függőség. Az meg inkább ijesztő, mint hízelgő.

mindannyian a baráti körből érzékenyen vettük,ahogy ő is

Nézd, lehet szomorkodni, hogy el kellett mennie. De több napot bőgni olyan dolgon, ami nem tragédia, és amin nem tudsz változtatni, elég gyerekes.