Volt már hogy elgondolkodtatok bizonyos helyzetekben azon, hogy mi lenne ha minden egycsapásra megváltozna?

Tisztában vagyok vele, hogy nem feltétlenül kell ahhoz autóba ülni, hogy baj történjen, mostanában még is rossz érzésem van ezzel kapcsolatban. Sokat szoktam vezetni, akik mellettem ülnek, meg is jegyezték már, hogy biztonságban érzik magukat mellettem, szóval ilyen téren talán nincs gond, viszont sosem tudhatom mi történik a következő másodpercben. Persze ennyi erővel séta közben is beugorhatna, hogy mikor üt el egy autó, vagy vonatozás közben, hogy mikor siklik ki a vonat, de ezek valahogy nem izgatnak. Én hiszek abban, hogy mindenkinek annyi élet jár, amennyi megvan írva és ezzel is élek. Nem félek a haláltól, mert tudom, hogy ha nekem az van megírva, hogy holnap meghalok, akkor holnap meghalok és kész, ez van, senki nem él örökké... Az autóvezetéstől is talán a jogsi szerzésem után két hónapig voltam stresszben, azóta már sokkal tapasztaltabb lettem, rengeteget vezettem, még is előjött most ez. Ezért lettem volna kíváncsi arra, hogy másoknak vannak-e hasonló érzéseik bizonyos helyzetekben.