A szülők mit rontanak el, amiért ennyi az elkorcsosult fiatal? Miért nem nevelnek rendesen? Kit válasszunk példaképnek?
Nem akarom meglett embereknek a 19 éves fejemmel osztani az észt, de annyi kérdés volt már arról az unalomig elcsépelt (de attól még nagyon is aktuális) témáról, hogy "miért ilyen szemtelenek, flegmák/iszákosak/vadak/drogosok/részegesek/felelőtlenek/buták/emosok/csőgatyások/vasalt hajú divatb*zik/csücsőrítősszájú, ribancos divatcicák/korán érők, írni nem, de szexelni már 13 évesen tudók/ stb... a mai fiatal generáció tagjai?", és annyi kérdésben kitárgyalták már végkövetkeztetésként, hogy ez "a buta, a gyerekeikkel nem törődő, de azoknak mindent megadó, nevelésre képtelen felnőttek hibája", hogy egyszerűen úgy érzem, fel kell tennem a kérdést: a FELNŐTTEK MIÉRT HAGYJÁK EZT?
Igen, ha valaki túljut a kezdeti megbotránkozás időszakán, amit érez, ha a mai fiatalokat megnézi, akik nagy többségükben tényleg marha tiszteletlenek, bunkók, kipróbálnak mindenféle drogot, isznak és fűvel-fával kefélnek, akkor eljuthat odáig, amikor rájön, hogy tényleg a szülők felelősek valahol ezért. Én, mint már írtam, fiatal vagyok, de a legtöbb helyen "kakukktojásnak" számítok: nem keveredek bele az őrütségekbe, nem járok bulizni, elhatárolódom mindenféle szertől (szartól), ideértve a cigit is. Alacsony vagyok, nem követem a divatokat, kutató-típus vagyok és igyekszem a lehető legjobban tanulni. Szöges ellentéte vagyok a gyúrós, tarkopasz, rózsaszínpólós "alfahímeknek". Nem mondom, hogy én tökéletes vagyok, mert tudom, hogy én meg a másik véglet vagyok, de azt hiszem, belőlem hamarabb válik normális, felelős felnőtt, mint belőlük.
Másrészről nekem rendben van a szülői hátterem. A legtöbb ismerősömnek azonban nincs. Igen, valóban így van, több olyan ismerősöm van, akinek a szülei elváltak, vagy valamilyen más probléma van, mint akinek rendezett a családi háttere. Rendezett alatt azt értem, hogy a szülők együtt vannak és nem kényeztetik el szemmel láthatóan a gyereket. Én is darabig a kortársaimra fordítottam a haragomat, akikkel nem bírok azonosulni, de egyre inkább a szülőket látom hibásnak. A gyerekek azért maguktól nem kanászodnak el. Miért divat nem foglalkozni velük? Miért nem szerveznek a szülők programokat és miért nem beszélgetnek a gyerekeikkel? Miért van érvényben ez a hülye divat, hogy "maradjunk "szinglik", építsük a karrierünket, a család másodlagos"? Szerintem egyre önzőbbek az emberek. A család miért nem fontosabb? Állandóan panaszkodik mindenki, hogy mennyi gyerek válik drogossá, meg mennyi -potenciálisan értelmes- fiatalból válik züllött, alkoholizáló hülye. De az ilyenek abba nem gondolnak bele, hogy az a szülő, aki nem veszi észre, hogy a gyereke drogozik, az meg is érdemli?? Miért akad ki mindenki a tüneteken de hagyja figyelmen kívül az azt kiváltó bajokat?
Hogy egy másik példát hozzak: az egyik, amitől mindig kiakadok, hogy szinte bárhova megyek, minden fiatal cigizik. Jelenlegi osztályomban talán 5-en vagyunk nemdohányzók (számoljuk most a példa kedvéért a "partidohányosokat" is dohányzónak), az előző osztályomban talán ketten voltunk, engem is beleértve. A létszám mindkét helyen meghaladta a 25 főt. Szóval, szinte minden fiatal cigizik. Ezen, mint mondtam én is kiakadok, és gondolom mások is, de nem lehet, hogy az ennek a magyarázata, hogy a szüleik közül is szinte mindenki dohányos? Ők nem ludasak? Hogy várhatjuk el a gyerektől, hogy ne dohányozzon, ha a szülei nem mutatnak példát?
A legtöbben megbotránkoznak, ha benéznek egy mai diszkóba. Válogatott lecsúszott agyatlan hülyék, kopasz, drogos divatmajmokkal van tele az összes, akik előszeretettel kötnek bele normális emberekbe. A lányok többsége olyan, mintha a sarokról lépett volna elő. Nem lehetne ezt megelőzni, ha a szülők jobban figyelnének? Az újságírók, a felnőttek, akik megbotránkoznak, miért nem fogják fel, hogy az ő hibájuk, ami történik?
És még egy utolsó gondolat: a napokban azon gondolkoztam, hogy honnan vesz valaki (mondjuk az én korosztályom) példát. Természetesen a szülők a magától értetődő válasz, de néha az nem elég. Akkor honnan vegyen az ember példát? Ki legyen a példakép? Azok a személyek, akiket a TV-n, a médián keresztül látunk, elég katasztrofális példaképek. Ha én ismerkedek az ellenkező nemmel, és szeretnék "férfiasabbá" válni, hogy a lányoknál sikeresebb legyek, vajon hova fordulhatok példát venni? Pontosan azért válnak a normális emberekből is "bunkó hímsoviniszták" (női nézőpont), mert nem tudják például, hogy hogyan udvaroljanak. Nincsenek férfi mintáik. Nincs példakép.
Mi a véleményük erről?
válasza:"Olyan érdekes,hogy már ezelőtt ötven évvel (gondolom korábban is) ment az "ezek a mai fiatalokozás". Én csak annyi különbséget látok, hogy ma már a fiatalok is mondogatják, ami szerintem elég viccesen hat."
Aha, nagyon vicces, főleg annak fényében, hogy amikor én voltam harmadikos, egy csúnya szót nem mertem kimondani, tiszteltem a tanárokat, ma meg egy ugyanennyi idős gyerek káromkodások olyan széles példatárát vonultatja fel, mint akármelyik kocsis cigány. És az se hinném, hogy normális, hogy olyan arányban dohányoznak a fiatalok, amilyent írtam. Én nem teszem egyiket se. Sőt nem is drogoztam még sosem és inni sem nagyon szoktam, csak adott baráti összejöveteleken, de akkor is csak mértékkel. És túlélem és nem érzem magam gáznak. Akkor más miért nem teheti?
válasza:Jó, amikor én voltam nyolcadikos, ugyan ezt gondoltam. Hogy mi még bezzeg mennyivel jobbak voltunk, de ezek a mostani kicsik meg milyen izék, csúnyán beszélnek, nem tisztelik az idősebbeket, stb. És az akkori kicsik, azok kb. pont a te korosztályod. Akkor most hogy is van ez?
Vagy amit pl. a dohányzással kapcsolatban írtál. Ez szerinted csak mai probléma? Mert szerintem ez pont nagyon rossz példa. Statisztikailag egyre csökken a dohányzók aránya. Viszont nézd meg, az ötvenes években még mindenhol lehetett dohányozni, többen is dohányoztak, nem volt még ez a mizéria körülötte.
Nekem már kezd kissé az agyamra menni a tinik szidása, mintha most mindenki, aki 20 év alatti, az degenerált lenne, miközben csak arról van szó, hogy a mostani gyerekek egyszerűen csak másképp hülyék, mint a korábbiak voltak. Ha épp úgy lennének hülyék, mint ahogy az előttük lévő generáció volt, hát abban nem sok lázadás lenne, márpedig ez a lázadozás, polgárpukkasztás inkább csak életkori sajátosság. Azt nem tagadom, hogy sok szülő kevesebb gondot fordít a gyereke nevelésére, ezért sok esetben más normák alakulnak ki, de a többség idősebb korára úgyis megkomolyodik, mert a társadalmi elvárások azért továbbra is fennállnak.
Ha már te saját magadat hozod példának, akkor engedd meg, hogy én is hasonlóan járjak el. Ha most látnál (így majdnem 25 évesen, szülőként), valószínűleg meg sem tudnád mondani rólam, hogy 15-18 éves korom között hupilila tarajam volt, bakancsban jártam, meg segg alatt levágott farmerben és leopárdmintás felsőben, szegecses bőrdzsekiben, és volt kb. 10 piercingem, minden hétvégén koncertre jártam, amihez a tablettás bor alapjáraton hozzá tartozott. És? Kinőttem. Ma már ez egy emlék, lehet róla jókat sztorizgatni, ha a régi haverokkal találkozom, ennyi. Ettől még tök normális szüleim vannak, igaz, akkoriban készen voltak a kinézetemtől, de igazából nem szóltak bele, mert nyilván ők is emlékeztek rá, hogy amikor meg ők voltak fiatalok, akkor apukámnak pl. hosszú haja volt, ami miatt akkoriban épp eleget balhéztak vele, mert akkor még az számított kirívónak, na és anyukám is olyan cuccokban flangált, amit nagymamám szerint normális nő nem venne fel, csak akkor szintén más számított polgárpukkasztónak. Aztán ők is kinőtték, teljesen normális kinézetű, gondolkodású emberek lettek. Na jó, a koncerteken való piálásról nem tudtak, illetve nem reklámoztam nekik, de megbizonyosodtak róla, hogy mindig egydarabban kerülök haza, így ebből sem volt semmi balhé otthon. Nyilván 15 évesen még nem mehettem oda, ahova csak akartam, eleinte eljöttek értem kocsival, nekem meg volt annyi eszem, hogy nem úgy várom apámat, hogy a lábamon sem tudok megállni, mert akkor aztán nem engednek el többet.
Nos, vajon hiba volt, hogy én ilyen voltam? Hiba volt, hogy a szüleim elég nagy szabadságot adtak nekem? Én nem hinném. Akkoriban valószínűleg sokan rossz szemmel néztek rám, és "ezek a mai fiatalok" voltam én magam is, viszont jártam egy csomó helyen, megismertem sok és sokféle embert, begyűjtöttem elég sok tapasztalatot, amit máshonnan nem tudtam volna, és én ennek örülök, mert azt hiszem, ez még jól fog jönni nekem. Talán pont ennek köszönhetően nem gondolom azt, hogy a mostani tinik csak és kizárólag azzal vannak elfoglalva, hogy bulizzanak, igyanak, szexeljenek, hanem bizony nekik is vannak érzéseik, kételyeik, gondolataik, csak éppen ezeket nem tárják a nyilvánosság elé. Amit te látsz, az a kirakat. Aki eleve leírja őket, azoknak ugyan miért is akarnának megnyílni? Na meg, majd ha idősebbek lesznek, úgyis más lesz a fontos, majd a saját bőrükön úgyis megtapasztalják, hogy egy idő után már nem lehet abból megélni, hogy ott vagyok minden buliban, és volt tízmillió fiúm, és kacsacsőrű szájjal fényképezgetem magam. Ezeket mellesleg még ha kimondatlanul is) részben épp azért csinálják, hogy a "felnőtteket" idegesítsék vele. Ha te erre így reagálsz, akkor el is érik a céljukat.
Igazat adok neked. A lázadásról túl sokat én magam nem tudok nyilatkozni, mert igazából soha nem lázadtam. Amikor ez a korszakom jöhetett volna, akkor összebalhéztam pár hülyével, és eléggé elszigetelődtem, inkább a felnőttek társaságát kerestem (igen, tudom, hogy belőlem selejtes, idegbajos, pszichopata felnőtt fog válni, mert sosem lázadtam. Ez van.). Én valahogy soha nem is éreztem szükségét. Nekem a szüleim eleve szinte mindent megengedtek, akkor mi ellen kellett volna lázadnom? A cigi meg pl olyan, hogy nem azért nem próbáltam ki, mert vasszigorral belém verték volna, hanem mert utáltam a cigifüstöt mindig is és volt annyi eszem, hogy ne akarjam felnőttkoromban láncdohányosként végezni. Én sportember vagyok:D
Néhány dologra viszont kitérnék:
"Akkoriban valószínűleg sokan rossz szemmel néztek rám, és "ezek a mai fiatalok" voltam én magam is, viszont jártam egy csomó helyen, megismertem sok és sokféle embert, begyűjtöttem elég sok tapasztalatot, amit máshonnan nem tudtam volna, és én ennek örülök, mert azt hiszem, ez még jól fog jönni nekem. Talán pont ennek köszönhetően nem gondolom azt, hogy a mostani tinik csak és kizárólag azzal vannak elfoglalva, hogy bulizzanak, igyanak, szexeljenek, hanem bizony nekik is vannak érzéseik, kételyeik, gondolataik, csak éppen ezeket nem tárják a nyilvánosság elé. Amit te látsz, az a kirakat. Aki eleve leírja őket, azoknak ugyan miért is akarnának megnyílni?"
Azért ezzel így nem értek egyet. Én nem nézek le mindenkit, vannak olyan barátaim, akik "vad bulizósak", akik ilyen bulik alkalmával eléggé felöntenek a garatra. Az, hogy nem követem a példájukat, egy dolog, de ettől még le nem nézem őket. Tudom, hogy értelmes emberek, csak éppen mások az igényeik és mástól érzik jól magukat. Ezzel semmi bajom nincs.
Nekem azzal a fajta emberrel van bajom, aki a tipikus kötekedős diszkóspatkány, aki divatmajom és csak azért jár diszkóba, hogy drogozzon és szétcsapja magát. Az ilyenekről egyszerűen süt a butaság és a bunkóság. Egyszer jártam egy tanfolyamra, ahol nem lehetett figyelni az előadóra két kigyúrt, kopasz rózsaszínpólós huszon-harmincon- éves miatt, akik végigröhögték az egészet. Egy teljesen normális harminc év körüli csajszi hátraszólt nekik, hogy miért nem képesek abbahagyni, így nem lehet figyelni. Én is szájon vágtam volna már őket akkor. Erre a két idióta olyan primitíven válaszolt neki vissza, hogy az valami hihetetlen, elmondták kb mindennek. Az ilyenek szerintem csak ellenpéldának jók. Egy másik alkalommal egy diszkóban belém kötött egy ilyen idióta, meglökött hátulról, odafordultam és elkezdett velem bunyózni. Mi értelme van annak, hogy egy ilyen drogoktól fűtött barom csak azért jár diszkóba, hogy verekedjen nála értelmesebb emberekkel?
Tudod engem az zavar, hogy oké, hogy régen is ittak meg buliztak, de szerintem nem ilyen mértékben és nem ennyi droggal. Ma már állítólag tele vannak a detoxikálók lányokkal. Ami szerintem borzalom. Droghoz szinte mindenki hozzájut, aki akar, és a drog nem pia, amiből sokat kell inni, hogy megártson és ismertek a hatásai és lehet tartani a mértéket. A drog ölni képes és tönkre tudja tenni a fiatalok életét. És szerintem ez már durva. És úgy gondolom, hogy aki kipróbálja, az valamit pótolni akar, valamit jelez. Ha nem, akkor hogy lehet, hogy én sosem éreztem rá indíttatást, hogy kipróbáljam?
"Na meg, majd ha idősebbek lesznek, úgyis más lesz a fontos, majd a saját bőrükön úgyis megtapasztalják, hogy egy idő után már nem lehet abból megélni, hogy ott vagyok minden buliban, és volt tízmillió fiúm, és kacsacsőrű szájjal fényképezgetem magam. Ezeket mellesleg még ha kimondatlanul is) részben épp azért csinálják, hogy a "felnőtteket" idegesítsék vele. Ha te erre így reagálsz, akkor el is érik a céljukat."
Ezzel szerintem az a baj, hogy a facebook minden képet eltárol, és aki elég butus, az nem szedi le őket, márpedig az ilyen képek elég nagy hátrányba hozzák őket egy állásinterjú során... Amúgy ritka nagy intelligenciára vall valamit csak azért csinálni, hogy "idegesítse a felnőtteket". A figyelemhiány az más kérdés, azt meg tudom érteni.
válasza: válasza:Ma van egy pszichológiai fogalom, az ún hétperces gyerekek. Velük napont hét percet beszélgetnek a szüleik, mindent összeadva. Nos, valószínű, hogy ők lesznek ilyenek. Másrészt a környezetemben azt látom, hogy azok válnak ilyen exhibicionista mindent-megmutatok-magamról-facebookon emberré, akinek kiskorában problémái voltak a szüleivel, péládul váltak, vagy csak szimplán angyon rossz volt a viszonyuk, vagy a szülőknek egymással, vagy neki a szüleivel.
"a drog nem alkohol"
Szó szerint sajnos nem emlékszem, de kb ezt írtad le az utolsó hozzászólásodban. Az alkohol is drog, a cigi is, a kávé is, a csoki is. Tartalmaznak olyan anyagokat, amiktől függővé válhatsz.
Másrészt azt írtad, hogy számít neked a tanulás, amiből azt vontam le, hogy erős gimnáziumba járhatsz. Na, hát a cigizők adatai alapján nem ezt vontam le. Nálunk 32-en vagyunk, ebből 3 partidohányos, a maradék 29 pedig kifejezetten cigiellenes. Persze lehet, hogy véletlenül pont egy ilyen átrsaság lettünk, akik ennyire füstellenesek, mert kb mindenki elég bulizós.
Aztán. A piának pont nem az a lényege, hogy keveset igyál belőle. Attól nem érzed magad jobban, pedig mindneki azért piál, hogy könnyebben oldódjon.
Szex. Szerintem semmivel sem kezdjük korábban. Oké, a szüleink generációja később kezdte. Most csak egy hülye ellenpéld ajut eszembe. Shakespeare Júliája méga tizennégyet sem töltötte be. (Ha nem hiszed el, annál a résznél van, amikor a dajkája közli, hogy négy foga van még, vagy talán tizennégy, de Júlia még azt csak a jkövő hónapban fogja betölteni.) És akkor az anyja közli, hogy ennyi idősen neki már gyerek volt... Tehát 12 évesen kezdte. És persze, a szülei kényszerítették rá, de ő is így tartotta helyesnek. Másrészt, ha megnézed, a szüleink generációja tőlünk nyugatabbra, ahol nem voltak így elzárva a vasfüggönnyel, mint itt, sokkal kevésbé élt erkölcsösen.
17/L
Azzal, hogy az elhanyagolt gyerekek lesznek ilyenek, teljesen egyetértek.
Szex: Júlián már én is gondolkoztam, sosem értettem, miért egy 13 éves kislányt tett bele a művébe Shakespeare...
Cigi: a gimnáziumom nem annyira jó, de még így is a jobbak közé számít. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ehhez rossz gimnázium kell, egyszerűen ennyi cigis van a fiatalok között. Borzalom...
válasza:Csak hiszed, hogy rendben van a családi háttered. :) Mit is jelent pontosan, az "rendben"? Alapjában véve a család egy "elkorcsosult"(de nem negatív értelemben) rendszer, ahol feltétlenül megbízol olyanokban akikről gyermeki szakaszodban nem tudsz megfelelő ítéletet hozni, ismeretek hiányában. Hozzájuk edződsz, többé kevésbé ugyan azok az erkölcsök alakulnak ki benned, hasonló temperamentumú ember leszel mint ők. 0-19 éves korodig (van akit tovább is) befolyásolnak és meghatároznak. Szóval mi is az, hogy "rendben van a családi hátterem"?
Többféle ember van, a belső akarat és késztetés határozza meg, ki mire viszi majd(persze már ez is önmagában relatív..). Akinek "rendben" van a családit háttere az zavartalanul folytatja azt amit a szülei elkezdtek, semmi kiugrás se lefelé, se felfelé, minden a legnagyobb rendben, kivéve ha valami nagyobb behatás nem ér. Nagyjából kiegyensúlyozott élet, magabiztosság némi alázattal. Aztán vannak, akiknek még alapból a szülei nem nőttek fel amikor családalapításhoz fogtak (én is ide tartozom), ezekből lesznek a kisemberek akik kocsmákba járnak, esetleg rasszista nézeteket vallanak, szóval azok amiken a kérdésedben hőbölögsz.. Az ország családjainak nagy-része az ilyen fel nem nőtt szülőkből áll, kiknek életük saját magukra korlátozódik és hanyagolják a gyerekeiket. Én is 13-14 éves koromban majdnem ezen a szinten ragadtam, kliséhalmazok és elvakult nézetek, barátok, emberek közt, kik körülvettek. De én önmagam rájöttem, hogy ez nem én vagyok, hogy én sokkal több vagyok és nagy ember vagyok és nem itt van a helyem, csupán ide születtem a tömény unalom, egyszerűség és szűklátókörűség paradicsomába, de én egy egészen más téma vagyok... És végül én még megkülönböztetek egy csoportot, ahol olyan szintű az őrület és butaság, hogy a benne felnevelkedőknek esélye sincs másképp látni a világot, mint ami körülveszi őket, olyan szintű befolyás éri őket, hogy az szégyenletes.
És ha mondjuk nyomozó vagyok, aki felhúz 1 csőgatyát, kopaszra borotválja magát, hogy a lepukkant diszkóban beépüljön egy társaságba? És ha benn égett a házunkban az egész családom és emiatt leiszom magam? Vizsgálj meg mindent mielőtt ítéleteket hozol. Lásd, hogy mikor kamuzik a kiscsaj amikor azt mondja hogy már nem szűz (10-ből 8 még szűz, csak hazudik), lásd az okokat vagy épp a következményeket. Én sem járok bulizni, de ez nem magasabb rendű annál, mintha járnék.
Tehát! Felesleges ezzel foglalkozz, hidd el. Magadat kíméled meg ezektől a felesleges kérdéssorozatoktól, fogadd el tényként a jelent, azt, hogy ki milyen és eképp állj hozzá. Ha engem kérdezel, én azokat tisztelem, akik követik az álmaikat és nem engednek semmilyen befolyásnak, akármilyen társadalmi pozícióban is helyezkedjenek el. Nézd azt, ki honnan indult és hová tart.
válasza:Ott a válasz a kérdésben: nincsen kommunikáció a családon belül. Ki mikor hazaesik a munkából vagy a suliból, és gyakorlatilag csoportosan élnek magányban, mindenki a saját kis "buborékjában".
A szülők néha nem tudnak az iskolai dolgokról, arról, hogy hova megy a gyerek, mikor jön haza, kikkel barátkozik, és miket ír/rak ki a közösségi oldalakon lévő profiljaira, sőt, a gyereküket sem ismerik igazán (mi bántja, mi a terve az életével, stb.).
Aztán csodálkoznak, ha v.ki visszaél a képekkel...
válasza:Nem tudom miért mosod össze a dolgokat?
Miért veszed egy kalap alá azokat,akik cigiznek,isznak azokkal,akik vasalják a hajukat,vagy csőgatyát hordanak,vagy emosok?
Kinek ártanak vele?
Az,hogy neked ezek nem tetszenek,meg az átlag divatkövetőknek(mivel az a divat,ha nem jöttél volna rá,hogy minél átlagosabbak legyünk,semmi önálló vélemlény,birkaszellem)attól még miért kell rossznak titulálni.
Mi az,hogy "férfias" vagy miért várod te azt el,hogy mások,hogyan öltözködjenek?
A példaképkeresés tulajdonképpen nem más,mint divatkövetés.Nekem sosem volt példaképem,mivel minden ember más,én nem akartam sosem másokra hasonlítani.
Szerintem az a természetes,ha az ember a saját vágyai szerint él,amit ő érez jónak,nem pedig példaképeket keres.
Amúgy emósok nem fognak diszkóban járni,mert oda csak agyhalottak járnak:)Aki ott akar párkapcsolatot találni annak már régen mindegy:D
Mellesleg én nem dohányzom.De nem várom el mástól,hogy ne cigizzen,csak ne a környezetemben.
Az a baj,hogy a legtöbben a divatot követik.ha az a menő ,hogy cigizz,akkor azt követik,ha az a menő,hogy utáljunk mindenkit,aki nem átlagos,akkor azt.Mert kevés ember van,aki másoktól függetlenül képes önálló gondolkodásra és azt képes is felvállalni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!