Manapság mik a társadalom elvárásai? Te betartod ezeket? Egyáltalán melyiknek van értelme?

Eleget teszek-e nekik? Az idő előrehaladtával mindjobban tűnik olybá, hogy nem. Előrebocsátanám, 14 vagyok, kétségbe vonhatatlanul fiatal. Facebookos profilt ugyan gyártottam már le magamnak, de semmi tipikusnak és "mai fiatalokat" jellemzőnek mondhatóval nem tűzdeltem tele. Divatp*csa-pozitúrából is mindössze egy kép fotózódott rólam, az sem komoly felvállalás szándékával, csakis amolyan paródia gyanánt. Ezen kívül a családom anyagi helyzete igencsak távol áll a kiemelkedőtől, márkás göncből kevés adatik meg nekem, nem élek a 'nagyonraj' iPhone használat lehetőségével sem, diszkóvonaglástól mentesek a mindennapjaim. Korombeliek jelentős hányada ennél nem igényel többet ahhoz, hogy élből antiszociális furcsaságnak kiáltson ki. Felnőtt oldalról is magaménak tudhatok jópár negatív visszajelzést, különösképp az alapmentalitásomra vonatkozóan. Nem tartom kevesebbre önnön lényemet egy (példának okáért) megkeseredett, egész életét mások alárendeletében lecsengetett, önmegvalósítatlan, s mindezek dacára fölényeskedő nyugdíjas asszonyságnál, amit általában nem díjaznak az emberek. Megfelelési kényszertől nem szenvedek, a külvilág felé általam nyújtott képem megegyezik a belsővel, egyenesen nyilvánítom ki gondolatfoszlányaimat, igazságot pártolok könyörülettel szemben, ráadásul a koponyámat sem zúztam még szét a számomra érdektelen személyek nyűgjei emelte falon, konklúzió: empátiaszegény egoista vagyok (szerintük legalábbis). Végezetül 'Életcélom' címszava alá a már jól bevett és abszolút szimpatikus gondoskodó édesanya, háztartásvezető hölgyemény sorsa helyett valami "messiásibbat", közjavakat szolgálóbbat, társadalomcsiszolóbbat tűztem ki magam elé, szívesen filozofálnék, könnyítenék a mai napig diszkriminált tagok helyzetén. Ennek másokkal való ismertetése jobbára megteszi az előre bekalkulált hatását; leintenek szemközt röhögve, gyermetegség vádjával.

Azt hiszem, egyebet nem szükséges a témához fűznöm.:D

Mintát mutattak nekem a szüleim odaadásból, szeretetből, áldozatkészségből, szorgalomból.Ehhez hozzá jött még a spontán érdeklődésem szinte mindenre a pletykákon és bóvliságokon kívül.

Amellett ,hogy ezerrel lázadoztam a fogyasztói kultúra és az "emberi mint fogaskerék a társadalmi gépezetben" és bármiféle hierarchiák rendje és vele járó szerepei ellen,nagyon komolyan vettem azt,hogy kiművelt emberfőkre van szüksége a nemzetnek.

Szerintem akkor a legértékesebb és boldogabb az ember ha tud adni(szeretetet,türelmet,anyagiakat) családjának közösségének,nemzetének.És ahhoz ,hogy eleget adhasson specializálódnia kell olyan , tudásra kell szert tennie a szakmájában ,hivatásában vagy bármiféle szolgálatában amire kereslet van és aminek anyagi javakkal kimutatható értéke van.

Alapvető elvárás az írott és íratlan törvények ismerete és tiszteletben tartása.A közszemérem,közbotrány ,az alpáriasság (csücsörítős képek facen) és egyéb undort és ellenszenvet vagy utálatot kiváltó viselkedésmód kerülése.

Ezen kívül vannak dolgok amiket illik tudni külön a lányoknak és fiuknak,nőknek és férfiaknak.Mert mindegyiknek megvan a saját szerepe és feladata úgy a családban mint a társadalomban.

A többi csak státuszszimbólum ,(ami státusz nélkül közröhej tárgya) és póz.

Szerintem a paraszt legyen paraszt , az úr pedig úr.Az a paraszt aki úrnak adja ki magát ráfarag mert kiröhögik.Az pedig aki úr kellene legyen és mégis tahó ,az sose volt úr és soha nem is lesz.

Ez az elenszenvkeltő trendi sznoboskodás a szimpatikus szerénység helyett,nagymértékű "agyhalottságról" tanúskodik.