Én úgy érzem hogy más vagyok, mint a többi "normális" ember. Különc lennék?

"Úgy érzem hogy valahogy egészen máshogy látom a világot és máshogy gondolkodok mint a többi ember."

Ami mindenkire igaz egy KICSIT.

"Mintha én jobban átlátnám a dolgokat."

Ez lehet, hogy így van, de kicsi rá az esélyed, mert minden 16-20 éves így érzi :)

"Sajnos sokkal érzékenyebb vagyok lelkileg.Mindenbe megtalálom a szépséget amit a többiek észre se vesznek."

Értékes tulajdonság, amit fejleszteni és ápolni kell.

FONTOS: semmire sem jogosít fel, ha érzékeny vagy. Nem tarthatod magad többnek vagy jobbnak másoknál. VISZONT az érzékenységgel nyersz magadnak egy csomó lehetőséget. Gazdagabb életed lehet. A legtöbb embernek sivár az élete: felnőtt korban gürcölés, otthon tévénézés, és ritka a tartalmas időtöltés. Kevés ember olvas (vagy ír), hallgat (szerez) zenét, kevés ember gondolkodik, kevés ember alkot, pedig ezek az élet legélvezetesebb percei. Egy további szempont: ha az ember érzékeny, az súlyos összegekben mérhető előnyöket jelent az életben. Nemcsak azért, mert érzékeny, érdeklődő, elgondolkodó típus az intelligensebbek között gyakoribb, és az intelligens ember jó iskolát tud végezni és sokat tud keresni. Hanem azért is, mert az érzékeny, érdeklődő, kreatív és okos ember egy könyvvel vagy hangszerrel vagy festőecsettel a kezében sok órát élvezetesen el tud tölteni, és erre szegényen pont annyi lehetősége van, mint gazdagon. Vagyis szabad ember.

"hangulatingadozás,zárkózottság és alkotási vágy.Gyakran vannak öngyilkos gondolataim"

Ezek mindenkire igazak 15-20 körül, főleg, ha érzékenyebb.

én is ilyen vagyok,nekemis vannak öngyilkos gondolataim.Szóval mintha saját magamat olvastam volna.

Csak sajna engem mindneki kiközösít

pl : rokonok

mert más vagyok mint ők.

de majd felnőtt korra benő a fejük lágya,csak akkor már késő lesz,nem fognak érdekelni.

Ugyan ezek igazak ram is :)

Mashogy latom a vilagot,erzekeny vagyok,zárkozott,hangulatingadozas...alkotasi vagy... es nincs tul sok baratom mivel keptelenek engem megerteni..keptelenek felfogni..azt amit en latok :|

Ez "az én annyira más vagyok, mint ők, egész más a gondolkodásmódom, mint nekik, engem nem ért meg senki" típusú okoskodás egy védőpajzs, amivel mi, introvertáltabb és sebezhetőbb emberkék szeretjük megóvni magunkat attól a borzalmas felfedezéstől, hogy a mi fenekünkből is csak kaksi jön, és nem érünk többet másoknál.

Ha képes volnál mindenben meglátni a szépet, akkor az általad lenézett többiekben is megtalálnád azt, ami értékelhető bennük.

szerintem meg aki kritizálja az ilyen embereket, biztos hogy nem tartozik közéjük, igaz különcök közé tartozni talán nem is lehet.

a valóság sajnos az, hogy az emberek többsége tényleg bunkó, okoskodó idióta, pont ezért válnak az érzékenyebbek introvertálttá, és ezért kezdenek el azon godnolkodni, hogy örökre egyedül maradnak, mert senki sem bánik velük megfelelően.

persze létezik önbecsapás, de ezt ugyanúgy meg lehet kérdőjelezni azokban a naiv idiótákban is, akik meg a lósz***ban is a csokitortát látják... álbölcsességeket mondogatni kényelmesebb, mint beismerni, hogy mi is bunkó átlagba esünk bele, igen is vannak érzékenyebb emberek is, akiknek az érzéketlenek bunkók.

hol laksz kérdező?

Én is így érzem magam amióta az eszemet tudom!

Azt leírnám hogy én 23 éves vagyok,nem kortól függ az egész!

Szerintem én már sohasem tudhatom hogy milyen Átlag embernek lenni mert aki így nő fel az egyszerűen más lesz..

És itt nem arról van szó hogy a különc emberek jobbak vagy rosszabbak!

Hanem egyszerűen MÁSOK vagyunk..

Barátom nem igazán van,hála istennek azért barátnőmmel kijövök..Persze az eddígi barátnőim is olyanok voltak hogy nem az átlag életet élték..Valamiben mindig mások voltak mint a többiek..

Sok a bunkó paraszt ember ez is tény..általában mindíg kiközösítenek..Mert az ő szemükbe ugye mi kevesebbek vagyunk általában..Holott nem vagyunk kevesebbek csak mások! Szörnyülködve nézem hogy mit művelnek egymással és mivel nem is nagyon barátkozom van időm figyelni és látni!

Borzasztó ami a nagyvilágban folyik!

Na és persze sokszor jönnek a jószándékúak hogy próbálkozni kell barátokat keresni..

Ez a tipikus "Majd én megmondom a mozgássérültnek hogy járjon mert én is tudok"

Hiába az egész..Ha kedves vagy,ha bunkó vagy,ha igyekszel utánozni a viselkedésüket,ha adsz,ha elveszel,tehetsz bármit,lehetsz bármilyen,nem fog menni valamiért.

És ezt sosem érti meg senki,csak az aki ezt átéli!

Meglátjuk mi sül majd ki ebből az egészből,csak próbáljuk élni ezt az életet amíg lehet!

Amit leírtál egy az egyben rám is vall! Gyakran alkotnékom van, sokszor gondolok ilyet-olyat, zárkózott vagyok, kevés barátom van de akik tényleg a barátaim azokkal nagyon jóban vagyok, saját elképzelésem van a világról, elmélkedek. Pl míg átlag ember hisz valamilyen élet utáni "mennyországban" én csak beletörődök hogy valószínűleg ha van is valami utána nem ilyen primitív amit ember is elképzelhet.

Sokszor úgy érzem különc vagyok, nemtudok beilleszkedni. Míg mások ebben a korban már dug(attyúz)nak, cigiznek, drogoznak, én addig programozok valami kreatív oldalt.

Míg más fiúk oda vannak az autókért, fociért, sportokért én inkább olyanokon jártatom az agyam hogy mivel fogom majd megteremteni a betevőrevalót... , Szívesebben vagyok KÉSZÍTŐ mint FOGYASZTÓ.. Hisz manapság ha valaki észrevette a nagyobb cégek élnek meg jobban nem a fogyasztói társadalom.. Utálom az embereket míg meg nem ismerem őket rendesen, hisz nekem mindenki egyforma birka kit a nyáj terel... (már bocsánat, lehet megsértettelek titeket de nem annak szánom, ha megismernélek, kiderülne jó arc vagy :D )

Már 8-9 éves koromban voltak saját elképzeléseim.

Sokszor képzelek csúnya dolgokat, de azok csak mérgemből/hangulatomból adódnak.

Egy vagyok a sok közül de mégsem. Szeretnék jó állást, elérni sokat az életben.

Persze míg a többi birka rávágja "na majd én elérem" addig én inkább azt mondom "ha elérem akkor örülni fogok, addig is próbálkozok"

Stb sorolhatnám :)