Nekem miért nem segítettek anno mikor jöttem ki Angliába?

Fél éve költöztem ki Angliába, pontosabban Londonba. Előtte sokat néztem a neten, hogy mi kell ahhoz, hogy kijöjjek, itt kint mit kell intézni, stb... Persze volt néhány dolog, amit akkor értettem csak meg amikor kijöttem. Nagyon jó lett volna, ha valaki előtte tanácsot ad, pl. hova érdemes fordulni, mit hol érdemes és kell intézni vagy egyáltalán melyik környékre tanácsos költözni és melyiket kell messziről elkerülni, de sorolhatnám még. 15 emberrel vettem fel a kapcsolatot. Vegyes felhozatal, volt köztünk édesanyám munkatársának a fia, szomszéd lány kint maradt barátnője, de a keresztanyum másik keresztgyereke is a listán volt. Sosem vártam volna el, hogy nekem munkát vagy szállást intézzenek. Pusztán mint ahogy írtam, néhány személyes tanács kellet volna, mert senki közeli ismerősöm nem volt itt kint és teljesen magamba jöttem. Nos a 15 emberből kb. 7 írt egyáltalán vissza, ebből egyetlen ember volt aki hasznos tanácsot is tudott adni. A másik 6 vagy nagyon lekezelő volt, vagy próbált volna lebeszélni, hogy ne jöjjek ki (pontosabban nehogy arra a környékre ahol ő van). Volt olyan is, hogy unokatestvérem haverja, ő vissza sem írt 3 hónapig, majd miután látta, hogy 2 hónapja kint vagyok és meg tudok élni, felajánlotta, hogy eltölthetek nála egy éjszakát...

Nem értem az embereket. Rám azóta többen is írtak, mindenkinek visszaírtam, pedig nekem se közeli barátaim. Elmagyaráztam, hogy működik pl. az utazás, mire kell figyelni, szállást hogy érdemes intézni. van aki persze megkérdezi, hogy munkát tudnék-e neki szerezni, de megmondom hogy nem és akkor sincs sértődés, örül hogy a kérdéseire válaszolok. Minél több embernek válaszolok, annál kevésbé tudom felfogni, hogy velem miért nem lehetett volna ugyan ezt?