Művészek, ti mit tesztek alkotói válság, blokk esetén?

Mivel nem az alkotásaimból élek, az alkotás csak egy hobbi, ezért nem teszek semmit, megvárom, hogy elmúljon. Az erőltetésnek sok értelme nem lenne, hiszen nem kell időre megírnom X oldalt, vagy ilyesmi.

Jó ihletforrás lehet egy utazás, egy kirándulás, egy látogatás valami érdekes helyen, vagy akár egy inspiráló könyv, film vagy zene. Ezek segíthetnek alkotni, ha mindenképpen valamilyen "művészi serkentőszerhez" szeretnél folyamodni.

Nem vagyok nagy művész,de ha nincs nagy ihletem,akkor gyakorlok,hogy amikor az ötlet jön,akkor meg tudjam csinálni.

Kort nem írok,de nálad idősebb vagyok.

Nekem ilyenkor legjobb élményeket gyűjteni (ahogy már írták is). Lehet utazás, de néha elég egy pillanatnyi hangulat elkapása is. Ehhez néha csak nyitott szemmel kell járni.

(39F)

Én ugyan nem vagyok nagy művész, hiába dolgozom ebben az ágban, a barátom az. Nála két eset van. Amikor nem gond, hogy nincs ihlet, mert magának dolgozik, illetve amikor igenis nagy gond, mert felkérésre készülne a dolog, közönség elé. Az első esetben nem tesz semmit, csak vár, szemlélődik, magában kutakodik. A második esetben viszont keresi az ihleteket, élményeket. Ilyenkor nagyon sűrű az élete, állandóan csinál valamit, mindenben látja az ihletnyerés lehetőségét. Be is szokott jönni neki.

Az én korom nem lényeg, ő 31 éves férfi.

Én eldöntöttem hogy x időnként elkészítek egy alkotást. Aztán meg javítgatom. átdolgozom, hogy ne legyen összecsapva.

Az egyik író azt csinálta, hogy kiválasztott 2 időpontot, hogy mondjuk 4-6-ig nem tehet mást, csak írhat. Ha nem ír, akkor mást nem csinálhatott, és végül elkezdett írni, már csak unalomból is.

Ajánlom neked Julia Cameron: A művész útja c. könyvet.

Én nem tartom, magam művésznek, nem akarom magam annak tartani, nem dolgozok, mert a munka nekem büdös, de amit csinálok, abból élek meg, és az a dolgok létrehozása, vagy hogyismondjam (fényképezek, festek, szobrászkodok, írok).

Lényeg a lényeg, ha engem elfog a válság, amikor egyszerűen képtelen vagyok produkálni, azt csinálom, hogy nem csinálok semmit. Ez eddig bevált.

A produkálás néha át tud menni kényszerbe, vagy a megbízók, vagy a saját elvárás miatt, és ilyenkor az anno vidám önmegvalósításból egyszerű darálás, sorozatgyártás lesz. Az ilyennek pedig nincsen semmi értelme.

Nekem arra a bizonyos "alkotói válságra" a legbeváltabb megoldásom a B...ni bele, ergo kivenni némi szabadnapot, és tényleg kivenni azt, eltölteni néhány napot-hetet, lehetőleg hónapot azzal, hogy egyáltalán nem törődök a tennivalókkal.

Ezt mindenkinek tudom tanácsolni, aki megakadt a maga varázslásában, ha nem megy, nem kell erőltetni, hagyni kell egy csöppnyi szüntetet, kitisztítani a fejet, majd újult erővel belefogni.

Senkiből nem lesz szuperhős egyetlen pillanat alatt, senkit nem sürget az idő, ha valaki csinálni akar valamit, egyedül az a fontos, hogy tisztességgel megcsinálja, és nem az, hogy mikor lesz vele kész