JAPÁN különleges specialitásait össze lehetne gyűjteni? Érdekességek melyik a hihetetlen? TESZT Mi maradt ki ?

"Előző, te a finnugorista (urali nyelcsalád elméletes) áltudományosokat kritizálod valójában"

Hogy jön ide a finnugor elmélet? Ne idegesíts már!

Téged kritizáltalak, mert a modern japán nyelvet se ismered eléggé, nemhogy a klasszikus japánt / klasszikus kínait, ennek ellenére (vagyis éppen ezért) alaptalan baromságokat állítasz be tényként.

Vezesd le akkor rendesen, hogy ezek a kifejezések hogy néztek ki ómagyar és ójapán nyelven, és hogyan változott a két nyelv az elmúlt x ezer évben. Ennek hiányában csak nevetségessé teszed magad.

2023.május 3-án, 21:26 vagyok,

de nem én írtam ezt:

"egy elmélet attól lesz igaz, hogy megjelent magyarul"

Ne adj a számba olyat, amit nem írtam. Pont.

04:17-es részére:

2023.május 3-án, 21:26 -án posztoltam egy írást. Erre valaki (lehet, hogy te, nem tudom ki) szókiforgatással belekötött abba, amit posztoltam.

Nem én tartozom magyarázattal.

Ettől függetlenül kitérek az illető szókiforgatásának mibenltére most.

Indokold meg, mégis miért kellene ismerni az adott idegen nyelvet? Minek kellene nyelvésznek lenni annak bizonyításához, hogy a magyar az ősnyelv? A szavak csak példák, nem az a lényeg, bár neten nyugodtan rákereshetsz a japán szavak etimológiájára, de a józan paraszti ész ragadja meg a lényeget, pl valaminek a héja, vagy helye, a magyarban azonos gyökűek, a japánok a szobára HELYet mondanak -részben mi magyarok is-, azaz HEYA japánul, és így tovább, józan lésszel belátható. Vagy magyarul ami HIÁNY, latinul HIÁTUS. De ne a szavakben önmagában keresd a megfejtést, hanem a MÓDSZEREKBEN! Ugyanis a szavak képesek annyira torzulni, hogy ahhoz már japán irodalomtudós kellene, vagy pl néprajzkutató, stb. Ezért csak azon szavakról írtam példákat, melyhez nem kell tudomány -sumér-magyar mnegfeleleteések esetén több ezer ilyen van!-, csak józan ész. Mert nem a szavak a lényeg.

Miért nem a szavak a lényeg az írásomban? Azért, mert abból indult ki írásom, hogy a japán nyelv és minden nyelv a magyarból ered. És ennek bizonyításához csak körítésként, mellékesen szükségesek a szó példák. Önmagában a józan ész elég ehhez. Lásd a mellékelt linket, Varga Csaba matekmatikus kutatásaira hivatkozik, de említhetem pl a hét nyelven felsőfokon beszélő (már elhúnyt) Kiss Dénes író-költő-műfordítót is, ő is józan ésszel rájött, hogy miért a magyar az önyelv, ld: youtube számos videó az ő szerepléseikkel.

Ha tudománytalanul jársz el, azaz külön szavanként vizsgálódsz, na, ahoz kell minimum felsőfok japán, meg egy halom néprajztudós, történész, irodalmár. Csak hát ez a hülyék útja, körülményes bizonyítás...

Ahhoz, hogy belásd, a magyar nyelv az ősnyelv: ahhoz JÓZAN ÉSZ SZÜKSÉGES! Lásd a linket:

[link]

Más nem igazán kell ahhoz, hogy a lényeget belássa az ember, csak a józan ész (és minimum felsőfokú magyar nyelvtudás), lévén érdmes elkezdeni vizsgálni, hogy tényleg minden magyar szó gyökrendszerbe tehető. Egyetlen egy nyelvész se tudott ilyen nyelvet még egyet említeni, csak a magyar ilyen a világon! Ezért a magyar szavak GYÖKRENDSZERÉBŐL lett az összes többi nyelv teljes szókészlete.

Nem szőrszálhasogatni kellene. Nem hatékony módszer egyenként, szavanként vizsgálódni. A szóegyezések pusztán körítésképpen példák arra, hogy a magyar nyelv az ősnyelv. Márpedig ha van ősnyelv, és az a magyar, akkor minden szót a magyar szavak gyökeiből vett át a világ összes más nyelvánek szókészletei. Még akkor is, ha az általuk etorzított magyar gyökökből lett külföldi szavak egy részét visszavetük, hiszen közvetett módon azok is magyar gyökűek - ha kellene számodra, akkor majd írok neked példákat arra is.

Józan ésszel belátható a magyar nyelvben minden szó gyökrendszerbe tehető. És több más ősnyelvi vonatkozása is van, de most nem csaponganék. Már önmagában ez a tény elég ahhoz, h ősnyelv legyen, de van egyébként több más tényező is, melyek ebbe az irányba mutatnak EGYÜTTESEN.

Mert ugye együtt, összefüggéseiben kell nézni, nem külön-külön, ahogy belekötött valaki külön a szavakba (megjegyzem, egyébként alaptalanul kötött bele a szó példákba).

(ZÁRÓJELBEN: a Sorbonne egyetem nyelvi tanszékének 20.sz-i kutatását zárójelben megjegyzem -persze ebbe fogsz most talán belekötni, pedig mellékesen jegyzem meg a kedvedért- a magyar nyelv esetén sokszorosan több ős etimont találtak, mint bármely más nyelvben, és 67%-ot beismertek! Amúgy 100%-ban az összes magyar szó gyökrendszerbe tehető, természetesen némi kevés kivétel akad, pl a hangutánzó szavaink egy része kivétel értelemszerűen, de ez nem oszt, nem szoroz.)

Evvel szemben a nyelvészek nagy részének nincs józan paraszti esze, vagy direkt nem alkalmazza:

az akadémikus finnugoristák pl a kb háromszáz finn-magyar szóegyezésükkel hengecnek és terék sajnos köteleő tan anyagá a finnugor alaptalanságukat. Erre volt "jó" a marha nagy akadámikusságuk, meg diplomájuk... Evvel szemben laikus emberek -meg akár Bobula Ida, vagy pl számos magyar és külföldi nyelvész stb - a sumér nyelvben talált ezrével a nekik megfelelő magyar szavakkal egyezőeket, és 90%-ban a mai magyar nyelvtannal (is) egyezőne találta a sumér nyelvtant.

Nevetségessé tehát az akadémikus finnugoristák tették maguakt a kb 300 finn-magyar szüegyezéssel, mert a szükiforgató áltudományos magyar etimológiájukkal, és nem én magamat.

Még egyszer: részletes bizonyításhoz h kell, lásd, pl youtube videón arccal-névvel Varga Csaba matematikus nak és Kiss Dénes irodalmárnak a magyar mint ősnyelv tartalmú videóikat, valamint szakkönyveiket, szakmai kutatásaikat.

Én már eleve, tegnapelőtt hivatkoztam rájuk, tehát szó nem érheti a ház elejét.

Idézm a szókiforgató illetőt:

"A "nagai" jelentése nem nagy, hanem hosszú."

aki ebbe -és más hasonló módon más szavakba- köt bele, az valóban nem a józan eszét használja.

Ha volna lövésed arról -józan ésszel ez is pedig belátható-, hogyan változnak a nyelvek, meg hatnak bizonyos nyelvek más nyelvekre (némelyek oda-vissza), akkor tudnád, hogy pontosan ez a lényeg -de ezt már az eredeti két napos hozzászólásomban is emíltettem-, hogy jelentésmódosulások, tlltaláűnosítások, jelentés szűkülések stb stb történnek, amikoregyik nyelvből szavak átkerülnek máshova, és csupán az esetek kisebb hányadára jellemző az egy-azegybe átvitel.

Gondolj csak bele, ha nem így történt volna általában, akkor megint egyetlen nyelv volna (ami egyébként a magyar nyelv mint ősnyelv), hiszen csak egy nyelv és annak dialektusai léteznének, a te "logikád" szerint, holott nem ez a valóság! És akkor a latin azt mondaná szépen, hogy "asztusz mondanusz szépusz", a mangarin nyelv meg talán "aszcsing mondcsang szépcseng" satöbbi (de egyébként nézd csak meg, a magyar nyelvnek még a dallama is minden nyelvben ott van, pl Kend csöcse kint csüng, csak oda tekintsünk, vagy pl "Kínai templom" a címe a Weöres Sándor versnek, vagy pl franciás hangzású szavainkból versrészlet: "zsong, busong a tájon" stb stb...

Vannak ugyan nyelvcsaládokba sorolt nyelvek, emlyek esetén többnyire jelentésmódosulás nélkül kerültek át szavak, pl trink-drink páros német és angol nyelvek esetén, de ha pl nem azonos nyelvcsaládban levőket hasonlítsz össze, az ilyen átvételek a ritkábbak. Ezért simán a magyar NAGY szóból (alapvetően a NA gyökből) keletkezett a japán NAGAI, stb stb....

Ha már Weöres Sándor, akkor:

[link]

"Indokold meg, mégis miért kellene ismerni az adott idegen nyelvet?"

Mert - nekem - a józan ész azt diktálja, hogy ha nem ismerek valamit, akkor nem pofázok bele. Neked meg azt, hogy Atlantisztól Szíriuszig minden IS magyar volt. Innentől kezdve nincs miről beszélgetnünk.

Máj. 6. 01:28, szövegértési problémáid vannak. Csak arról fogalmaztam meglátást, amelyhez puszta józan ész kell.

Épp ez a lényeg, hogy amiről írtam, ezt magyarázom: ahhoz A VONATKOZÁSÁHOZ NEM nyelvészet kell, hanem józan ész.

Azt is megfogalmaztam, hogy ha az ÖSSZES szót kellene felfejteni, ahhoz kell irodalmár, néprajztudós és nyelvész. Csakhogy a szófejtés teljesen mellékes volt a mondandóimban, és csak olyan szófejtéseim voltak, amelyek józan ésszel kikövetkeztethetőek (illetőleg csupán annyival több szóhoz "nyúltam", amely megfelel a minimális japán nyelvi ismereteimnek, plusz az internetes etimológiai utalásoknak).

MELYIK A JÓ MÓDSZER ENNÉL?? Végigsétálni centivel, mérőeszközzel az egyenlítőn, hogy lemérhesd annak hosszát?

Vagy pedig józan ésszel (MINIMÁLIS matematikai, csillagászati ismerettel) lemérni, mondjuk, őszi és tavaszi napegyenlőségkor, eltérő földrajzi pontokról ugyanazon állócsillagot, és következtetni?

Ha analógiába veszed mindezt a jelen kérdéskörrel, belátható, hogy

a nyelvészet alkalmazása ehhez olyan VOLNA, mintha

-a repcsik feltalálása előtti időkben- mérőszeközzel végigsétálnál az egyenlítőn, az életedet kockáztatva, óceánban úszkálva, dzsungelekben áttörve az utat magadnak és a többi, valszeg több, mint egy éves utazásod által...

Továbbá, csak mellékesen, kiegészítésül:

Van fogalmad, ki volt Varga Csaba és Kiss Dénes és profeszor Mario Alinei, és professzor Angela Marcantonio? Ja nem? Pedig arról is írtam.

Ezek szerint figyelmetlen is vagy, nem pusztán szövegértési problémáid vannak.

Megkérlek, kommunikálj emberhez méltóan:

csak olyan kifejtést véleményezz, amelyet végig is olvastál, és értelmezted is helyesen! Úgy volna sportszerű. Valamint mellőzd a saját hibáid másokra vetítését, mivel azáltal nem fogsz előbbre jutni. Megköszönöm, ha megérted.