A nő és ünő szavak eredete ugyanaz?

inkabb hogy mindketto nostenyt takar?

igen ezt magad is tudtad

vagyis mi a kerdes?

utazunk idoben hogy vajon elotte honnan eredt a ket szo?

valami "ös" nö szobol lett e a ketto?

es min valtoztat ez?

hogy allat mind a ketto?

asszonyallat?

ez is ismert

es valakik ugy is tekintenek ra "szoszerinti" ertelemben targykent

de ezzel mit igazolnal ha masok meg szemelykent tekintenek ra egyenrangukent, masok meg felsobbrendukent istenitik?

1/4 anonim válasza:

94%

Az etimológiai szótár szerint a nő uráli, az ünő

-----------------------------

Hangköny, hisz a szó hang jevevény. De a hamis etimológiák elmehetnek a fenébe.

Hogy jön ide az uráli? A magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

A nő etimológiája bizonytalan. A né-nő lehet a stumája, a gyökje, a néninek, ebből lesz nazálisan nyanya, ez a Nonne is.

Török? Hogy jön az ide? A legdubb török etimológia bullshit, példák:

ökör: skandináv eredetű hang, az ok-ból, ez a skandináv ige, eykr az ökör

tinó: balti hang, indogemrán, indogermán ten stumából, vágni, így herélt

bika: orosz byk

barom, vagy barma: magyar hang, germán, a bír stuma flekált formája, germán barma.

Az ünő etimológiája bizonytalan.

"Ha az etimológiai szótár mondja, akkor biztos úgy van. Ja, nem."

Tehát az etimológiai szótárnak nem hiszel, a gyk-nak viszont igen, azért itt kérdezed? :DD

6/6 anonim ***** válasza:

Tehát az etimológiai szótárnak

--------

Hangkönyv az. De hogy is lehetne, ha bullshiteket makog, jisz a magyar nyelv nem fingár, hanem indogermán és germán.

"a magyar nyelv ... indogermán és germán"

Ezt miért gondolod?

Nem miért, ez itt nem Kurdisztán: ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

Ért hang, nem vahn, stak er és ár stuma, az indogermán er stuma:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája.

Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja vahn, gonosz, göndör. Ilyen hang nem vahn, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem vahn, hanem mány-val(mahnen) vahn a rakandmány, ahogy a rekkent-ből rekkentmány, az úgymond Beweis.

Rakandom, éshát a magyar nyelvtől rakandom, Kirgentől, és a rendtől, Scott őrmestertől, a rációtól.

A nő és ünő szavak

-------------

1. Nem szó, az zátemi jevevényhang.

2. A kérdés nem hülyeség. De előre: a nő etimológiája bizonytalan, és az ünőjé is.

De vajon a nő és az anyának dúrpa?

Na most az anya az nazálisan az indogermán an, germán ana.

Hogy ez lehet-e egy rekkő(zeigen) névmásból?

Alap? Ilyen hang nem vahn, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti.

Vissza? Nem elég ősmagyar, illiberális, racionális.

Vahn ugye az indogermán e gyök, ez a germagyarban háromvá vált, lett e(itt, id, így, én, egy) és lett az o, az ott, az onnan, germán ennan, és lett az a, ahogy a és az.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumából,nem teng):

e---o---o---a.

Az o már stak kevéssé vahn itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?...

Három fokozat vahn így: e és o és a.

Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-ben, vagy a távolban is, a hettita tauvala.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.

A fenti dungyelből rakható, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is.

Olyan hang, hogy lényeg nem vahn, nyelvszarítási halandzsa

Az ősmagyarban három hang volt:

1. A raku, a ra és re stumából, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund.

2. A stuma, a steu stumából, csu, ahogy ebből a csunk, csánku, csup és más hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát.

3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonytalan, de az ihma rokonja lehet, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át lesz, az ihmán át.

Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakható, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is.

Az elő lehet vor, de az al, az inkább stak al maradna.

Ahogy:

-ina

-ona(onnan)

-ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.)

A legraktább lenne, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:

i-na

o-na

a-na

De ha lekop elől,, úgy lesz:

ni

no

na

Vissza? Ez a hang nem lehet ősmagyar hang. A visz nem magyar, a magyar a bírong, de ha az uei stumából lenne, úgy a magyarsabb az í vagy é.

Egal.De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumából,nem teng):

e---o---o---a.

Az e és o így az zurück, az a a vorwarts, ahogy az át-nál és az al-nál is. A magyarban így az e és az o lehetett a zurück, ez a logikus, ahogy ocsúd, ocsúhé, maradájok ebből.

De raktán lehet rakni:

- anattőrnyung

- oőrnyung( zurück)

Vég? A vég egy szleng hang, kb. annyi ahogy a kampec a kampóból. A vég az uei, íj stumából ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly.

A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana.

És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumából,nem teng):

e---o---o---a.

Az a vahn tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarban. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, lesz: anatt, anato.

Anatt így: Ende, Ant, Ent.

Anatt: anatt bei, nál is,

anatt: weg is, anattregyni(widerlegen)

E-vel lehet ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende.

Nőnem: ana, na, ahogy ta

hímnem: ena, ina,ni ahogy te, ti

semleges: ona, no, ahogy to

Ígyhát vahn egy indogermán nana, ahogy nyanya, ebből eredhet így a nő és a né.