Mi a véleményetek a férfi női egyenjoguságról / egyenlőségről (ami nem ugyanaz, és mindkettő érdekes kérdés)? Társadalmi szerepekről, ezek változásáról a XXI. században?

A korlátok lazulása jó a munkavégzések szabadabb választása terén, meg már van női szavazati jog is, és a háztartási munkákat is gyakran megosztják egymás között a házastársak. Szerintem annyira sok téma nincs benne, mint amennyire felfújják. Láthatóan a nők azért nem választanak mégsem akármilyen munkaköröket, például ritkaság egy női kamionos, egy nehéz gép kezelő, mondjuk daru kezelő, traktorvezető, kevesebb a női rendőr és katona is, de még a taxi sofőr és buszvezető is, és lehetne sorolni. Lehetőség az van, de női beállítottságok is vannak és azért ugyanazokat a munkákat nem választják ugyanolyan arányban, mint a férfiak.

Egyenlőség a jog előtt van. Nyilván egy nő nem kaphat rosszabb jogi segítséget vagy elbírálást azért mert nő, és nem is kap. Bár lehetnek még az állások és fizetések terén kisebb különbségek, de javul az is.

A társadalmi szerepek is nagyjából a nemek alapvető sajátos beállítottságánál maradtak, nincs nagy eltérés. A nők szülik a gyerekeket és ők szoptatják. A szabadidőtől függően meg intézik a dolgukat a házastársak.

Szerintem túlzottal felfújt téma.

Az egyenjogúság szerintem még egy nem demokratikus országban is minimum kell, hogy legyen. Ez bizonyos muszlim országokat leszámítva nagyjából meg is valósul.

Ami az egyenlőséget illeti, mindenképp cél kell, hogy legyen az egyenlőség minél jobban történő közelítése. Max az ezen ügy érdekében alkalmazandó módszerek kérdésesek. Pl jót tesz-e a pozitív diszkrimináció vagy a kvóták használata?

Szerintem jó pár problémát egyszerűen a technikai fejlődés megold a jövőben. Pl, ha robot porszívóz, gép mosogat, a füvet is robot fűnyíró vágja, akkor eltűnik, de legalábbis magától csökken a házimunka megosztásának a problémája.

Egyre több fizikailag megterhelő munkát, munkafolyamatot gépesítenek, ami csökkenti ezen munkák "férfi munka" jellegét.

Ez csak pár kosza gondolat volt, de summázva: szerintem kvóták és egyenlőségi harc nélkül is a nagyobb egyenlőség irányába halad a társadalom a fejlett világban.

Van hova fejlődni, bár persze hatalmas a különbség a száz évvel ezelőtti helyzethez képest. Nyilván azóta más dimenzióban kell gondolkodni, hiszen mondjuk mindenkinek van szavazati joga, és ugye más problémák is előkerültek.

Létező jelenség például, hogy a nők kevesebb fizetést kapnak ugyanabban a munkakörben, és nyilván ebbe az is belejátszik, hogy ők mennek a gyerekkel táppénzre például. Itt kéne megfogni a dolgot, hogy teljesen normális legyen, hogy apuka is ugyanúgy kiveszi a részét a gyereknevelésből, hogy mondjuk mint a hollandoknál szülés után lenne x idő szabadság, amiből y időt kötelező az apának kivennie, különben elveszik a lehetőség. Vagy hogy a tb a gyerekre járó betegszabit csak akkor fizetné, ha apa-anya nagyjából felesben oldaná meg.

Vagy másik probléma, hogy válás után mindig anyuhoz kerül a gyerek, kivéve, ha teljesen alkalmatlan a nevelésre. Pedig azért a férfiak jórésze is szeretne a saját gyerekével együttlakni.

De nem kell ennyire messzire menni, már gyerekként az iskolában is találkozik az ember ha nem is diszkriminációval, de valami hasonlóval. Mondjuk tesiórán ha a fiúk mindig focizhatnak, a lányoknak meg szekrényt kell ugrani. Vagy ha technikaórán fiúk-lányok bontásban van az osztály, és a fiúk szerelnek, a lányok meg hímeznek. Teljesen komoly, én ledöbbentem, amikor tavaly az unokahúgom mesélte, hogy náluk még mindig ez a rendszer.

A szülés utáni szabadságot is bár pozitív jogilag, hogy a férfi is kiveheti, de a kisbabának az anyukára van nagyobb szüksége, szóval olyan pároknál hasznos, ahol a nő keres többet és az ő fizetés kiesése lenne nagyobb hátrány a családnak.

"a hollandoknál szülés után lenne x idő szabadság, amiből y időt kötelező az apának kivennie"

Ezt a kötelező jelleget viszont nem tartom jónak, mert had döntse már el a pár maga, és a lehetőség a jobb jogi megoldás. A kötelező fele-fele az nem szabad döntést jelent, hanem kötelezettséget ró a háztartásra. A szabad választást kell a jognak ebben lehetővé tenni.

Az hogy kihez kerül válás után a gyerek, ennél sokkal összetettebben megy, mint ahogy vázoltad.

"Vagy ha technikaórán fiúk-lányok bontásban van az osztály, és a fiúk szerelnek, a lányok meg hímeznek."

Ez a nemi belső született adottságok miatt van és jó is. A lányokat kevésbé érdekli a barkácsolás, és igazából amire emlékszem csak egyszer láttam nőt szerszámboltban és bár szokatlan volt de jópofa. És valóban nagyon tanácstalanul nézelődött. :) A fiúkat meg nem érdekli a varrás és nem is kell érdekelje, ezt csak megpróbálják ráerőltetni a témára. Semmi értelme nincs. Természetes, hogy érdeklődésben is van különbség a két nem között és ez nem valamiféle elnyomás miatt van, hanem természetünkből adódik.

6-os, "Ezt a kötelező jelleget viszont nem tartom jónak, mert had döntse már el a pár maga, és a lehetőség a jobb jogi megoldás."

Pedig pont azért kéne kötelezővé tenni, mert jelenleg ez nem a pár szabad döntése. Képzeld már el azt a jelenetet amikor apuka letárgyalja a szülési szabadságát a főnökével. Szerinted 10-ből hány esetben lenne kiakadva a főnök? Míg egy nőnél számol azzal a munkáltató, hogy elmegy szülni, addig egy férfira nagyon csúnyán néznek, ha gyedre akar menni.