Melyik a legjobb ábécé a magyar szövegekhez? Cirill, latin, arab vagy rovásírás?

A cirillnek a mongolhoz adaptált vagy ahhoz hasonló bővítése (ö, ü) elvileg teljesen egyenrangú egy jól megtervezett rovással vagy latinnal. Csak hagyománya van kevés.

Kulturális okokból a rovás inkább afféle második írásrendszer lehetne, mint ahogy a szerbeknél is kettő van.

Igazából a lényeg inkább a régi nemzetállami nemzetfogalom meghaladása lenne, olyasmi, ami a szétszórt népekhez jobban igazodik. (cigányság, magyarság, zsidóóság, németség, egészében véve középeurópa). Nyelvjárások, illetve a magyarság szempontjából értéket jelentő kis nyelvek támogatása, amibe beleértendő a cigány a maga endemikus nyelvjárásaival együtt (romungro, lovári), emellett a beás mint archaikus román, továbbá az egyes magyaroszági német diaektusok, továbbá a magyaroszági latin, és természetesen a lehetőleg az összes magyar nyelvjárás de legalább a csángó. Ehhez persze messze nem a mai fajta populista, már a XIX. században is elavultnak tekinthető nyers ,,nemzetállami'' homogenizáló szemléletre van szükség, hanem korszerű, a lakhatási szegénységgel, a cigányság nyomorával bátran szembenézni merő modern víziókra, a néprajzi értékek tudatos és előremutató kissé talán a régi naivabb népi gyökerű kommunisztikus mzgalmakhoz hasonlító szemléletre, mindez persze a mai kor, klimaválság, harmadik viágbeli mélynyomor kihívásainak megfelelő formában.

A rovás, amit ma ismerünk modern találmány, ami többnyire csak a magyar latin abc átirata ugyanazokkal a hangokkal:

[link]

Az eredeti rovás kevert betű és szótagírás volt:

[link]

Mint szótagírás pedig kevésbé rugalmas, mint a latin abc, márpedig a magyar egy elég képlékeny struktúrájú nyelv. Például a magánhangzó harmóniát nem lehetne szótagírásban megjeleníteni olyan pontosan. Tehát a válasz a latin, vagy a modern rovás, de nem az eredeti.

Felmerülhet az a kérdés, hogy az ősmagyarok miért használtak olyan írást, ami nem tudta tükrözni a nyelvük teljesen. Azért mert amit sokan kizárólag székely - magyarnak tekintenek, az a jelkészket a sztyeppenépek közös, elterjedt jelkészlete volt, nem kifejezetten magyar. Tehát ahhoz, hogy a magyarhoz illeszkedjen, mind az eredeti latint, mind az eredeti rovást módosítani kellett.

#7

A második linkben lévő képen az nem szótagírás, hanem ugyan az mintha a mostani magyar nyelv mássalhangzóit akarnád megnevezni, például tyé, dé, csé, zé, esz, em, en, ká, há, stb.