Mitől függ, hogy melyik nyelven beszélnek affektálósabban?

Azon gondolkodtam el a minap, amikor hallottam a rádióban a "SHELL - Go well!" benzinkút reklámot, hogy nem tisztán "gó vell"-t mond, hanem valami "gáúvel"-t. És megfigyeltem, hogy pl a magyar nyelv tisztán mond ki mindent, a velünk vitatott rokonságban lévő finn is, ugyanakkor az angolok konkrétan úgy beszélnek, mint aki lenyelte a saját nyelvét és fuldoklik, pluszban kicsit éneklősen affektálva. Mint pl a rádióban egy Ferrari autót istenítő slágerszámban is valami "fehháhi" kiejtés. De hallgassunk meg egy francia nyelvű szöveget, azt a zsonzsogó orrhangon csücsörítő finomkodó affektálást, az ember elgondolkodik, hogy ez hogy alakulhatott ki. Aztán ezek a selypítő "sz" betűk egyik másik nyelven. (Pl spanyol).

Igazából nem a cél, hogy kiparodizáljam más nemzetek nyelveit, csupán érdekelne, hogy a hangképzés és kiejtés összefüggésben áll-e akár jóléti, akár kulturális hagyományokon alapuló tényezőkkel?