Milyenek az Amerikai őslakosok valójában?

Kozel sem olyanok mint a Winnetou konyvekben . Itt egy osszefoglalo, gondolom an angol jol megy :

[link]

Nem szabad a látszatból kiindulni (alkoholizmus, verekedések), mert szinte minden szintéren, ahol valamely őshonos nép kulturvesztésen esett keresztül, ott erős anómiás jelenségek jelentek meg (alkoholizmus), ez azonban másodlagos jelenség. (Alkoholizmus eleve sok természeti népnél éghajlati okokból ismeretlen volt.)

Nem voltak ideálisak persze, de ettől függetlenül rájuk is vonatkzik, amit A P Elkin az ausztrál bennszülöttekről írt: attól még, hogy egy-egy természeti nép életében olyan jelensgek is voltak, amelyek nemcsak európai, de áltlános értelemben is elfogadhatatlanok (pl. egyes esetekben a nők kiszolgáltatottsága), attól még ezt nem kell a kultúrájuk megváltoztthatatlan részének tekinteni. A természeti népek világa bizonyos értelemben rugalmas, és képesek a legfontosabb változtatásokat maguk is elvégezni. Nem kell attól még egy kultúrát gyökerestül feladni. Elkin erre az ószövetség-újszövetség hasonlatot alkalmazza: egyes esetekben előfordulhat, hogy egy kultúra valamelyi eleme kegyetlen, és akkor ezt meg kell változtatni, de a bennszülötteknek is megvan a maguk ószövetségi állapota, amit maguknak kell a maguk újszövetségi állapotával felváltaniuk.

Igazából néprajzi könyveket érdemes olvasni, azok többé-kevésbé jól leírják a részleteket. Általában jól működő, jól beszabályzott, finomhangolt, részleteikben sokszor látszólag barokkosan túlburjánzóan összetett kultúrákról és társadalmakról van szó. Sok természeti népnek már a nyelve is igen gazdag már csak morfológiai, szintaktikai síkon is.

Szóval hogy ngyon tömören összefoglaljam: magasabb rendű társadalmak voltak, és Daniel Quinn nagjából jól rátapintott a lényegre az ,,Elvevő'' versus ,,Meghagyó'' kultúrkörök és étoszok felosztásával. Ezt azonban nem szabad nagyon idealizáltan elképzelni. A természeti népek világképe összetettebb, mint az a köztudatban benne van, de mivel itt többnyire igen kisléptékű társadalmakról van szó, nem lehet őket egy az egyben valami elképzelt scifi-beli magasabbrendű kozmikus társadalmoként elképzelni. Kisléptékben viszonylag jól finomhangolható, de nagyléptékre többnyire egy az egyben csak nehezen felskálázható társadalmak voltak ezek. (A híres indián nagycivilizációknál jól tetten is érhetőek a súlyos strukturális nehézségek.)

Az még a jövő nagy kérdése, hogy képes lesz-e az emberiség az éghajlati, ökológiai, világszegénységi válságon úrrá lenni úgy, hogy eközben olyan globális társadalommá alakul, amely esetleg valamilyen értelemben képes lesz a kis törzsi tásadalmakat lényegét valamilyen nagyobb léptékre általánosítva valami régi-új magasabb rendű dolgot megvlósítani.

Ha általában érdekel a téma (természeti népek),

Adolphus Peter Elkin: Ausztrália őslakói, Gondolat kiadó, Budapest, 1985.

[link]

Ha a téma magyaroszági vonatkozási is érdeklenek, illetve általában a néprajz valós jellege, kérdései

Diósi Ágnes: Cigányút

[link]

Diósi Ágnes: Szűz Mária zsebkendője

[link]

ezek szintén megfelelő szellemiségű és nagyon jó könyvek, jól leírják a kisléptékű társadalmak erősségéeit és gyengéit is.

Ha meg Észak-Amerika érdekel kifejezetten: én e téren inkább csak az eszkimókról rendelkezem olvasmányélményekkel.

Jean Gabus: A karibu-eszkimók

[link]

Knud Rsmussen: Thulei utazás

[link]

Ami a nyelveket illeti: itt is csak az eszkimókról tudok beszélni.

Észak-Amerika, Grönland, és a szibériapartvidék bering szoroshoz közeli sávjainak eszkimó poliszintetikus nyelveket beszélnek. A magyarok számára egyes vonásaikban kellemesen ismerős vonásokkal rendelkező nyelvekről van szó, de ezentúl elképesztően sok és azdag fajta raggal, szókézési lehetősgeek rendelkező nyelvek ezek, ahol az ige egyes esetekben képes a mondat egyéb részeit is magába kebelezni (,,Megszerethetenélek'', ,,Adj innom''), csak még a magyar példákon jóval túlmutató területeken is lehetséges, a mondatban akár maga az ige is képes lehet a teljes mondatot magára hizlalnia.

Nézzük szibériai eszkimó példákat

Továbbá, nagy csónakot akar szerezni

Angyaghllangyugtuqllu

[link]

De egybként persze itt is sok a részlet, magyarul pár szót itt próbáltam írni róla

[link]

Ausztral oslakok nem tudtak mi az a kerek. De hát ok “magasabb rendű társadalmak voltak,”. 😂

Meg mindig a bushban elnenek, ha nem hoznak az angolok be valami civilizaciot. Sok meg mindig ott el.

Amugy ok is Azsiabol jottek/vettek el Ausztralia teruletet.

Így van pontosan. A kerék nem véletlen kései fejlemény. A legtöbb nép egyszerűen nem is tudta volna mire használni. Egyrészt a társadalom adott léptéke mellett nem volt szükség rá, másrészt hegyvidéken, dzsungelben, mocsáron nincs is valós haszna, legfeljebb csak bizonyos méret fölött. Még a késő középkorban is szar volt a szárazföldi közlekedés, csak nagyon rsszul lehetett kihasználni az elvi technológiai lehetőségeket, a kora újkor kezdett csak e téren rendet rakni.

Vadász-gyűjtögető népeknek más problémákkal kellett megoldani. Kár a kereket felhozni példaképp, erre bulvárosan is jobban elsüthető példa van: a számolás sem terjedt túl 5-nél 6-nál. Ahogy Elkin írja: más téren pedig meglepően fejlett volt a matematika (rokonsági viszonyok nyilvántartása, a házasodás szabályok következményeinek kiszámolása). Ez egyszerű humánetológia, más kulturális és ökológiai ,,fülkében'' éltek, mások voltak a feladataik. És azt meg jól látták el. Az első felfedezők simán éhenhaltak ott, amiben ők jól kiismerték magukat.

A fő gond inkább most az, hogy a mai globális gondokat hogy oldjuk meg. A kisléptékű társadlamak ebben nem adnak közvetlen segítséget, mert skálázhatatlanok. Saját jelenlegi társadalmunk sem ad segítséget, még olyan alapvető gondokat sem tudunk megoldani, mint a népesség legalább minimális szintű általános lakhatása, vagy a kisnyelvek kulturális megőrzése. Ha valamilyen megoldás lesz a mai válsgjelenségekre, az nyilván valami nagyfokú általánosítása lesz a korábbi társadalmaknak, aztán hogy eez milyen szinten lesz képes a korábbi megoldásokat egy új keretbe illeszteni, még nem tudjuk.