Lehetséges, hogy a magyar mégsem finnugor, hanem türk nyelv?

Laikus szemmel látható hasonlóság a manysival van, mert az uráli család ugor ágához tartozik mindkét nyelv. Ezért látszik is annyi hasonlóság, mint modjuk az indoeurópai család germán ágán belül.

A finnel való hasonlóság is látszik azért, de itt az uráli család különböző ágához tartozik a két nyelv. Mint pl. az ír nyelv és a perzsa az indoeurópai családon belül.

Azért túlzás, hogy ne lenne hasonlóság a finn és a magyar közt. Magánhangzóharmónia, ragozás, még a nyelvtani esetek száma is eléggé hasonló (bár pont az esetrendszer állítólag részben független módon fejlődött hasonlóra a két nyelvben). Külön rag a ban/ben ( és külön rag az on/en/ön esetben (inessivus vs superessivus).

Laikus szemmel is látszik azért a melléknévfokozás hasonlósága (magyar -bb és finnugor -mpi), továbbá a bitrokos személyragozásban az, hogy mindkét esetben -i- betoldása jeleltni a többesszámot (lányom vs lányaim, lányod vs lágyaid)

Elismerem persze a török megdöbbentő érzelmi hatását a magyar anyanyelvű tanulóra. A török nyelv szórendje SOV típusú, az ige hátul áll, a létige elmarad 3. személyben, sok dolgot személyragozás fejez ki, továbbá a török nyelvben nemcsak a magánhangzó magas és mély mivolta, hanem ajakkerekítéses jellege is számít. Mindezek valóban olyasmik, amik a magyarban megvannak, a finnben meg talán nincsenek, vagy nem ilyen tisztán. Emiatt valóban egyes tipológiai vonásokban a török hasonlatosabbnak tűnik. Azonban még ezekkel együttvéve is, a török esetében nem elgendő a bizonyiték nyelvrokonság megállapitásához. Nincsenek pl. szabályos hangmegfeletetések, vagy ami van, az kölcsönzéssel jobban megmagyarázható.

Én eskimó nyelven tanulok - középső szibériai-jupik -, és tudom, hogy tipológiai értelemben ott is érdekes hasonlaatosságok vannak a magyarral, egyesek ezek közül meg kifejezetten erőteljes érzelmi hatást váltanak ki. Szisztematikus megfeleltetést azonban nem lehet ott sem kimutatni a magyarral. A finn meg a szisztematikus megfeletetések terén nagyon sokat tud felmutatni. Nem maga a laikus szemmel is látható puszta hasonlatosság számít, hanem inkább az eltérések szisztematikus jellege: a finn, még ha el is tér de éppen ezekben az eltérésekben következetes és rendszerszerű jelleget mutat fel.

Általában a legősibb szavakat kell nézni, amiket akár már tízezer éve is használt az ember, ha ott feltűnő hasonlóság van, na azblesz a rokon.

A török pont nem az, a legalapvetőbb szavaink (számok, él-hal, megy, alszik, hús, víz, tojás, satöbbi) távolról sem hasonlítanak.

A legközelebbi rokonnak tartott manysinál viszont meglepően.

Pl az 1960-as években "Gyatlov-rejtély" néven elhíresült balesetben egy maroknyi egyetrmsitanilletve tanáraik haltak meg az Uralban egy hegy aljában, amit a helyi manysik a "holat csakl" (cirillből átírva "kholat syakl") néven emlegetnek.

Na, ez már majdnem magyarul van, ugyanis azt jelenti, hogy "halott szikla"...

A türk eredetet tévesen abból szokták eredeztetni, hogy jó sok türk/besenyő/kazár eredetű szavunk is van, valamint ide a Kárpát-medencébe törökös lovasnépként érkeztünk.

De ezeket mind útközben vettük fel, amíg az Uralból ideértünk. Egyszerűen ilyen népekkel találkoztunk, az ő - pusztán legalkalamsabb - életmódjukat vettük át, a szavaikkal együtt.

DE NEM BELŐLÜK LETTÜNK.

Sőt, a törökök még egyszer hatottak ránk a hódoltság alatt, amikor szintén rengeteg szót vettünk át - legtöbbje ráadásul még annyira "új" átvétel, hogy mind a modern magyar, mind a modeen török nyelvben ugyanolyan alakban létezik, max a kiejtése torzult kicsit - ilyen szó pl a "tepsi", ami ugyanígy megvan a törökben, csak ők általánosan mindenféle tálcát így hívnak, valamint ők "tepszi"-nek ejtik, egyes vidékeken itthon is tepsziznek (főleg Baranyában, de székelyeknél is előferdül), na ők az eredeti török ejtést használják.

A finnugor nyelvcsalád ötlet egy politikai döntésből született.

A Habsburg uralkodó adta ki az utasítást, hogy torzítsák el a magyar nyelv múltját .

Ennek célja a magyarok önbecsülésének lecsökkentése volt.

Azóta a kormányok kormányokat követtek, de a szándék maradt az ami volt.

#14

Nincs semmiféle politikai döntés. Tudományos tény, hogy a magyar nyelv finnugor nyelv. Szabályos hangváltozások százai bizonyítják. Nem értem, mi ezen olyan nehezen elfogadható.

Imádom azt a kifelyezést, hogy TUDOMÁNYOS TÉNY .

A tudományt nem egy egyszerű tekintélyelvű kinyilatkoztatás hozza létre.

De nem ám !

Az a Tudományos tény, ami megfigyelhető.

És a Finnugor nyelvcsalád létezése nem az.

Az ógörög és a magyar szavak között sokkal nygyobb az egyezés.

Igaz, hogy a görögökkel sokáig együt éltünk a Meotisz partján.

Ez ott van ahol a Don folyó beleömlik a Fekete tengerbe.

"És a Finnugor nyelvcsalád létezése nem az."

De, nagyon is az. Maximum számodra nem megfigyelhető.

"Az ógörög és a magyar szavak között sokkal nygyobb az egyezés."

Szerintem te sem tudod, hogy miről beszélsz már.

Most ettől a kérdéstől függetlenül, én a nganaszan népre büszkébb tudok lenni,mint akármelyik neves történelmi civilizációra.

Lehet hogy ott a messzi északi Tajmir-félszigeten szinte egyes eszkimó népekhez hasonló körülmények között élnek, és hiedelemviláguk is a mezőgazdaság előtti őskori meg vadász-gyűjtögető népekhez hasonló (volt még a XX század derekáig),de akkor is, nekik még autentikus sámánjaik voltak, ésaz ennek megfelelő mítosz és mondavilág. Ma a klimaváltozás korában igenis az ősközösségi körülmények között élő népek hiedelmvilágának van a maguk ősi sokféleségével, tarkaságával komoly mondanivalója. Magyarországon a rendszerváltás óta szakad széjjel a társadalom, világok választják el egymástól a társadalmi rétegeket. Még rosszabb állapotbn van a magyar társadalom, mint az NDK a 80-as években volt, mert akkoriban legalább az embereket nem válszottta el szakadék a mélyszegénység, lakástalanság terén.

Magam is eszkimó nyelveken tanulok 1997 óta (és érdekel a pápua, ausztráliai, amazonas-őserdei vadak élete is), hogy az emberiséggel eredetileg együttszületett eredeti közösségi társadalmak életét jobban megismerjem, és valahogy rájöhessek, hogy az őskommunizmusból mi használható fel egy modern, a világjárványokkal és a világméretű új-mélyszegénységgel szembenézni képes új társadalom fölépítéséhez.

Íme nganaszanok, legtávolabbi rokonaink

https://www.youtube.com/watch?v=8RWWHBbVrOg

A jukagirokról - esetleges még távolabbi rokonainkról - sajna nem tudok mutatni videót, mert az ő néprajzi anyagaik a xx. század során megsemmisültek, de ők is hasonló életmódot folytathattak.

Mai feladataink a régi ősi néprajzi, nyelvi maradványaink megőrzése, a szegénység, hajléktlansg megszüntetése, a természeti értékek újra beemelése a kutúrába, és értékes sortárs-népünknek, a cigányságnak a néprajzi megmentése, a társadalmi szétszakadás újra-összeforrasztása. Ez az igazi mondanivalja ezekenek a nemes vadaknak.

Ugyanigy persze érdemes töröksésgi népekkel is foglakozni, főleg az észkakon élő dolgánokkal, vagy a Szaján-hegység környékén élő karagoasszokkal. A törökségi népek csak kulturális testvéreink, nyelvleszármazási rokonság vagy nincs,vagy bizonyíthatatlanul ősi, de a karagasszok, kamasszok valóban rokonaink, ugyanis ők ősi szamojéd (tehá uráli nyelvcsaládhoz tartozó) nyelvüket csak a XX. százaban cserélték a mai törökségi nyelvekhez hasonló nyelvükre. A törökségi népekkel tehát lehet foglalkozni, maga Diószegi Vilmos is megtette, miközben a magyar sámánsági hiedelmek eredetével foglalkozott. Diószegi foglakozott egyes paleoszobériai népekkel is, és csak a kor korlátati akadályozták meg, hogy még ősibb vadnépekkel foglalkozzék (így is kitiltották adminisztrativan a Szovjetunióból mert áthágta az engedélyekben megkapott időkereteket)

[link]

[link]

Fontos azonban, hogy minden népre kiteljedő kulturális érdeklődése melett a nyelvészeti rokonság terén Diószegi szintén főleg manysi anyagokkal dolgozott.