Miért beszélnek a marshall-szigetekiek ilyen kacifánotsan? Egy Sopron vagy Veszprém lakosságú ország szórakozik azzal, hogy valaki tanulja meg ezt?

Minden nyelv, amit 1-nél több ember beszél, számomra nagy nyelvnek tekinthető. Sajnos az én elmúlt 20 évemben több olyan nyelv is terítékre került tanulás szempontjából, amely azóta kihalt (szirenyiki eszkimó), vagy kihalófélben van (szibériai eszkimó). Az, amivel a legmesszebb jutottam, azt szerencsére talán még száz-kétszáz ember beszéli, de ők 50 éves kor körül meg afelett vannak, és nem tudni, a fiatal generáció körében létezik-e még aktív nyelvelsajátítás.

Van még egy különös, nyelvtani szempontból érdekes algebrai jelenségeket felmutató pápua nyelv is (yimas), amely érdekelne, nyelvtani külölegességei, elvi érdekessége miatt, de pl. azt is csak egyetlen faluban beszélik (meg egy abból lefűződött kis társ-faluban), összesen talán 100 ember. Pápua Új-Guineában valami 800 nyelv létezik, és ezek változatosság szempontjából is igen tarkák: csak kb. 60 teljesen külön nyelvcsaládba lehet besorolni őket, ennél közelebbi rokonság nem állapítható meg. Persze ez csak kiragadott példa, de jól tükrözi az emberiség törtéelmének nagy részét kitöltő őskor valószínű állapotát.

Igazából bármennyire különös lehet ez a művelt euroatlanti polgári közönség számára, valójában ez felel meg a természetes állapotnak: az emberiség történelmének 99%-ában az ember kisközösségekben élt, és a nyelvek meg nagy számban léteztek, úgy, hogy egy-egy nyelv tipikusan igen kicsiny volt. Persze manapság már nem igy van, és ma valójában a történelem egyik legnagyobb nyelvkihalási hullámát éljük át globális értelemben, az igazán kis vadnépek nelvei évről évre rendre tűnnek el. Ez azonban nem veszélytelen folyamat. Az ember antropológiai, evolúcióbiológiai értelemben soknyelvű majom. Ma a kulturális, nyelvi és természeti változatosság nagyon gyors léptékű csökkenése veszélyeket hozhat, akár kollektív elmebetegségek megjelenését is magával vonhatja, ennek már meg is vannak a jelei (populizmusok, áltudományok terjedése, tekintélyelvű, diktatorikus rezsimek reneszánsza, a demokrácia és az átláthatóság töékennyé válása, a világméretű szegénység újraéledése).