Német nyelvnél mitől "gyenge" egy főnév, valamint miért erős?

Mert az.

Ez kb. olyan kérdés, hogy a magyarban miért írunk egy szót ly-vel vagy j-vel. Így alakult ki.

A gyenge igék szabályosak, az erősek rendhagyóak. (pl. ragozásnál, múltődnél, amiket meg kell tanulni)

Az első válaszoló nagyon félreérthette a kérdést, annyira keresi a kioktatható embereket.

Nem kioktatni szándékoztam és nem is hiszem, hogy ezt tettem, de ez tényleg ennyin áll: "mert az".

Amúgy, pedig FŐNEVEKET kérdeztek, nem igéket...Az már más téma bár ott is igaz a "mert az"...

A német nyelvben van néhány száz ú.n. gyenge ragozású főnév.

Azért nevezzük "gyenge ragozásúnak", mert gyengén változik a végződésük a különböző esetekben. Annyira gyengén, hogy egyes szám alanyeset kivételével MINDEN ESETBEN egyes és többes számban magánhangzó után "-n", mássalhangzó után "-en" végződést kap. Szóval csak akkor nem kapja meg ezt a végződést, ha a főnév a mondat alanya.

Arra nincs szabály, hogy melyik főnév "gyenge", melyik nem. De ha HIMNEMŰ és "-e"-re, vagy "-t"-re végződik (pl. "-ist"), akkor gyanús, mert a gyenge főnevek 99 százaléka erre a két hangra végződik. Tehát ha gyanús, akkor megnézzük a szótárban. Ha a főnév után ilyen végződések állnak: "-n, -n" vagy "-en, -en", akkor egyértelmű, hogy ebbe a csoportba tartozik. pl: der Organist, -en, -en (az orgonista)

der Biologe, -n, -n

Csak egy főnév van, a "der Herr", amelyik egyes számban "-n", többes számban "-en" végződéseket kap.

Ez a ragozás gyakorlatilag szinte teljesen azonos a főnévvé vált élőlényt jelentő melléknevek ragozásával, azzal a különbséggel, hogy ezek egyes szám alanyesetben ha határozott névelővel állnak, kivétel nélkül "-e" re végződnek, határozaltlan névelő után pedig "-er"-re (himnem) és "-e"-re (nőnem).

Pl.: himnem: der Kranke, den Kranken, des Kranken, dem Kranken

nőnem: die Kranke, die Kranke, der Kranken, der Kranken (nőnemnek nincs az alanytól különböző tárgyesete).

Többes szám: die Kranken, die Kranken, der Kranken, den Kranken

És most hasonlítsuk össze egy gyenge ragozású főnévvel:

der Biologe, den Biologen, des Biologen, dem Biologen

(nőnemben nincs gyenge rag. főnév)

T.sz.: die Biologen, die Biologen, der Biologen, den Biologen

A KÜLÖNBSÉG:

Gyenge főnév: (nem változik a végződése attól függően, milyen determináns áll előtte)

DER Biologe és EIN Biologe

Főnévvé vált melléknév: Attól függően változik a végződése, hogy milyen determináns áll előtte:

DER Bekannte és EIN BekannteR(!)

és van nőnemű alakja is: die Bekannte, eine Bekannte