Mitől is olyan "különleges" és "egyedi" a magyar nyelv?
Gyakran hallom ezt a kijelentést, de mivel elég sok nyelvet van szerencsém ismerni, így viszonyítási alap birtokában nehezemre esik értelmezni, mivel szerintem van éppen elég hasonló jellegű nyelv. Nyelvtanilag nagyon hasonló például a török a finn, jelentésárnyalati sokszínűség szempontjából szintén hasonló a török és az ír. Ami pedig a különlegességet illeti, a kínai még a magyarnál is bőven különlegesebb.
Szóval nekem legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy egyszerűen csak egy nyelv a sok közül a magyar is.
Jó, ez az anyanyelvünk, ezt szoktuk meg, nyilván ez a legkényelmesebb nekünk, meg szeretjük is, meg szép is, szó se róla, de akkor miért nem lehet tényleg EZT mondani, nem pedig más nyelvek ismerete nélkül kijelenteni, hogy ez márpedig a Nyelvek Nyelve? Jó, NEKÜNK, az, ezt szubjektíven lehet is mondani, de objektíven azért már túlzás lenne állítani.
Szóval nincs azzal semmi bajom, hogy szeretjük az anyanyelvünket, mert tényleg szép is, szeressük, semmi gond. Csak azt nem értem, miért kell ezt annyira túlspirázni, hogy nem csak hogy szeretjük, de még ezen túl valami óriási nagy világcsodájának is tartjuk...?
válasza:"Elfogadom a véleményed, de szerintem kifejezetten jó, hogy egy 5 éves gyerek nem tegez egy 80 éves bácsit."
Egyszerűen csak mert ezt szoktad meg. Angolban sem okoz gondot, hogy őt is "you"-val szólítja meg.
"Én legalábbis magyarként ehhez vagyok szokva, hogy meg kell adni a tiszteletet."
Amit SIMÁN meg lehet adni tegezéssel is, miközben meg magázva is úgy meg lehet alázni az embert, és elküldeni a fenébe, hogy csak na.
Plusz rengeteg nyakatekert és bonyolult helyzet van belőle, amikor pl. nem tudod eldönteni, hogy most tegezz-e vagy magázz-e valakit, mert a kora alapján mindkettőt megtehetnéd, de nem tudod, hogy épp melyik a helyénvalóbb, vagy hogy ő melyiket preferálja inkább.
...Vagy ha harmadik személyről beszélsz egy olyan emberrel, akivel egyébként magázódtok, az megint bajokat okoz (nem mindegy pl., hogy "X beült a kocsijába, elhajtott a házához, megebédelt a hűtőből, lefeküdt a feleségével, majd visszajött dolgozni", vagy "X beült a kocsidba, elhajtott a házadhoz, megebédelt a hűtőből, lefeküdt a feleségeddel, majd visszajött dolgozni"...
...és ami szintén nagy kedvencem, bár nem vagyok vallásos, de nagyon odavág: ha már a Bibliában is úgy áll az imádság, hogy "jöjjön el a TE országod, legyen meg a TE akaratod" - vagyis ha magát az Istent is lehet tegezni, akkor ugyan ki ember lehetne nála nagyobb úr, hogy őt viszont magázni kelljen?
"Nem azt írtam, hogy sehol máshol nem használják, de ahogy Te is írtad: egyszerűen kikopik a hétköznapokból."
Igen, és ezt nagyon helyesen teszi.
"nem kéne törekedni arra, hogy minden különbözőséget tudatosan kiöljünk a nyelvünkből, csak azért mert máshol, mások, másképp használják."
Nem azért, mert mások úgy használják, és nem azért, mert különböző, hanem azért, mert csak a baj van vele, személytelen, hűvös, és ráadásul nem is a magyar saját jelensége, ha nem tévedek (lásd fenti Biblia-idézet, ami ugye egy elég régi nyelvállapotot rögzít), hanem úgy vettük át a németből, mert utánozni akartuk a "menő" arisztokráciát. Remek ötlet volt, tényleg...
"A másik: lehet nem voltam pontosan érthető, de én is pont arra utaltam, hogy ha valamilyen sorrendet kell készíteni, akkor ők is úgy teszik mint mi: vezetéknév, keresztnév."
Á, akkor rendben. Viszont mint mondtam, a japán is eleve így csinálja, meg biztos még számos másik is azért.
válasza:Vannak-e "egyedi" nyelvek? Leginkább csak más nyelvekhez képest. Az angol nyelv egyedi abban a többi európai nyelvhez képest, hogy nincs neme a főneveknek (kivéve: hajók, autók, repülőgépek, országok - she névmással), és csak egy névelő van, a "the". De ez a magyarok számára nem újdonság, mert a magyarban is csak "a" és "az" van.
A magyar biztosan egyedi az angolhoz és a kínaihoz képest abban, hogy ragozó nyelv, de pl. az indonéz és a szuahéli is ragozó nyelvek, tehát őket ez nem lepné meg annyira.
Pl. a román eredeti a magyarhoz és angolhoz képest is, mert a szó végére rakja a névelőt. Na de a svéd és a norvég is. A kínaiban sajátos, hogy tonális nyelv, de hát a vietnami is az.
A magyarban furcsa az angolhoz képest a magázódás, de ugyanez a koreaiban és japánban sokkal bonyolultabb és fejlettebb (a különféle megszólítások, rangok, illendőségi fokozatok).
Talán a tárgyas ragozás egyedi a magyarban? A spanyolban és olaszban is van ilyesmi (a szavak végére biggyesztett lo, le, me, nos, stb.)
Az igekötő lenne egyedi a magyarban? Az a németben is van, noha egy angolt zavarba ejt.
Vagy a kevés igeidő? Az indonézben és kínaiban még kevesebb van.
A sok hang? Az angolban és lengyelben is van ennyi hang.
A saját szókészlet? A többi finnugor nyelvnek is eléggé egyedi szókészlete van, a kínairól nem is beszélve.
Ami a legegyedibb a magyarban, az talán a finom jelentésárnyalatokat közvetítő szórend. Nem tudom, hogyan magyaráznám el egy angolnak, hogy az "A császár lemondott" és a "Lemondott a császár" között pontosan mi a különbség.
Minden nyelvet emberek használnak: munkások, értelmiségiek, művészek, orvosok, tudósok, politikusok... Minden nyelven ki lehet fejezni mindent. Minden nyelv gazdag és kifejező. Az eltérések nehezen rendszerezhetőek.
Minden nyelv egyedi, különösen, ha elég távoli nyelvhez képest nézzük. Vannak persze nyelvcsaládok, amikben az egyes nyelvek nem túl izgalmasak egymáshoz képest (pl. a szlovákban nem sok újdonság van a csehhez képest, de már a bolgárban elég különös dolgok vannak nyelvtani szempontból).
A magyar egyébként nem nagyon nehéz nyelv, mert könnyű a kiejtése és a nyelvtana (a szavak és ragozásuk megtanulása már nehezebb). Nagyjából az orosszal, lengyellel és héberrel van egy szinten a magyar nehézsége. A kínai, japán, koreai és arab mérhetetlenül nehezebb.
válasza:Kedves Kérdező!
Elöljáróban: ezt a kommentemet is kivesézheted mondatonként, sőt szavanként, akár betűnként is, ha neked ez örömet okoz.
Nem vagyok nyelvész, sőt nem is beszélek 3 nyelvnél többön (+ez a szerinted átlagos és sablonos magyar). Viszont az általam ismert 3 nyelvből csak 1 olyan van, ami (úgy ahogy) használja a magázódást. Ez most megint nem azt jelenti, hogy ne tudnám, hogy máshol (fentiek szerint bonyolultabban is) használják.
De nálunk is lehetne cifrázni, hogy hogyan magázódik az ember: ön vagy maga? Mert azt tudjuk, hogy van vagy legalábbis volt különbség.
Igazából még mindig nem tudtál meggyőzni, hogy mitől annyira szörnyű ez az egész téma ... Neked nem fontos, nem szereted, akkor ne használd. :)
Nekem viszont az lenne idegen, ha egyetemistaként az idős professzorokat tegeznem kéne. Miért? Mert nekem az a normális, hogy tiszteletből nem tegezem. Persze írod majd az angolokat; nekik "nem volt mihez hozzászokni " (thou). Tudnék még ellenpéldát hozni arra, amit írtál, de azt hiszem semmi értelme, mert azokra meg Te hoznál ellenpéldát.
Nem vagyok tegeződés-ellenes; látod, itt sem írom, hogy Ön így vagy úgy. Egyszerűen csak vannak helyzetek, amikor itt Magyarországon, megyarok között nem megfelelő. Magyarul nem túl jól beszélő külföldi ismerősömet sem "sokkolom" azzal, hogy magázom. De nem is erről szólt a kérdés, úgyhogy befejezem.
02:02-es:
"Vannak-e "egyedi" nyelvek? Leginkább csak más nyelvekhez képest."
Legteljesebb egyetértésem. :)
"Ami a legegyedibb a magyarban, az talán a finom jelentésárnyalatokat közvetítő szórend."
No, ez például valóban egy jó példa. Viszont amennyire tudom, más nyelvekben ezt egyszerűen hangsúlyozással oldják meg, vagyis azt a szót nyomják meg, amelyik a lényegesebb. De tény, hogy szórendezéssel valóban egyszerűbb.
Bár rémlik, mintha szórendezésben a latin is nagyon jó lenne, de lehet, hogy tévedek, ezzel nem foglalkoztam olyan sokat.
07:42-es:
Bocsánat, de egyszerűen csak azért válaszolok így idézgetéssel, mert legalábbis meglátásom szerint egyszerűbb - lévén így a címzett is jól láthatja, hogy melyik válasz mire vonatkozik, nincs semmiféle kavirc, és az egész jól áttekinthető. Valószínűleg még a régi fórumos múlt hatása, de én meg ezt szoktam már meg, nézd el nekem, kérlek. :)
"De nálunk is lehetne cifrázni, hogy hogyan magázódik az ember: ön vagy maga? Mert azt tudjuk, hogy van vagy legalábbis volt különbség."
Igen. Mára viszot, amennyire tudom, a különbség összesen annyi maradt, hogy egyesek az egyik verziót valóban megtisztelőnek érzik, míg a másikat inkább sértőnek/lenézőnek... és persze véletlenül se mindenki ugyanazt. Van, akinek az önözéstől borsódzik a háta, míg másoknak a magázástól - ami egy újabb hektikus pont a dologban, hogy most akkor találd ki, hogy a megszólítandó illető melyiket értékeli pozitívan, és melyiket negatívan.
"Igazából még mindig nem tudtál meggyőzni, hogy mitől annyira szörnyű ez az egész téma ... "
Valószínűleg nem is foglak, lévén ízlésről nem nagyon lehet vitatkozni. Csak kifejtem én is a véleményem. De ahogy nyilván nem tudnálak arról se meggyőzni, hogy egy általad utált étel valójában isteni finom, úgy bizonyosan erről se. De ez nem is baj.
"Nekem viszont az lenne idegen, ha egyetemistaként az idős professzorokat tegeznem kéne. Miért? Mert nekem az a normális, hogy tiszteletből nem tegezem."
Hadd kérdem meg: a nagyszüleidet tegezed? Vagy más idősebb, távolabbi rokonaidat? Hasonló kategória, és mégis, ezeket lehet tegezni, és mégsem vagy velük tiszteletlen.
"Egyszerűen csak vannak helyzetek, amikor itt Magyarországon, megyarok között nem megfelelő."
Igen, egyelőre sajnos valóban. De azért optimista vagyok. :)
válasza:Kedves Kérdező!
Nem haragszom érte, csak olyan kioktatónak tűnt (azt bármikor aláírom, hogy többet tudsz a nyelvekről, mint én), mert nem láttam még (eddig) fórumon, hogy valaki ennyire nagyon precízen akart válaszolni, hogy majdnem minden mondatra külön-külön reagál. De mostmár tudom, hogy Nálad ezt így szokás :)
Egyetértek, hogy nem meggyőzni kell egymást, hanem véleményt cserélni, de nem vagyok meggyőzhetetlen az adott témában, azért írtam, hogy eddig (még) nem sikerült. :)
Kérdezted nagyszüleimet: nos, a 3/4-ük már nem ezen a világon jár-kel, mint mi, de a maradék 1/4-et igen, tegezem. Azért pont a professzorokat hoztam fel, mert ebben látom a lényeget: nem közeli ismerős, nem rokon, stb., hanem lényegében egy teljesen idegen ember. És ahogy korábban is írtam, az általam elfogadott etikett szerint idegen embert, pláne sokkal idősebbet nem tegezek (de azt hiszem, mostmár nagyon eltévedtem a kultúrák különbözőségének mezejére).
Egyébként nagyon jónak tartom a kérdést, amit feltettél, mert elgondolkodtató, és ha van is rá helyes válasz, szerintem az, hogy minden nyelv különleges és minden nyelv valamilyen téren hasonlít egy másikra. És ahogy itt valós, vagy feltételezett különbségekről beszélgetünk, nagy valószínűséggel mások, más nyelvek kapcsán ugyanezt teszik, és jutnak ilyen vagy olyan következtetésekre a sajátjukkal kapcsolatban; tehát általánosan elfogadható válasz (azt hiszem) nem adható. Itt áll előttünk az ékes példa: bármit írunk, hogy mi miben látjuk a különbséget, tudsz hozzá olyan információval szolgálni, amitől egy kicsit megdől az állításunk.
Végül: bár én tartok tőle, de biztos vagyok benne, hogy ha nem is a közeli jövőben, de a magyarból is ki fog veszni az általam értéknek tartott magázódás, mint ahogy "tette" ezt az Ön/Maga formula is.
válasza: válasza:Én a tagadáson főleg, ezen az egy mondaton szoktam megőrülni.:D
Senki nem látott semmit se.
Ebbe kb. 4 tagadás van:D
10:55-ös:
Örvendek, akkor meg vagyok nyugodva, köszönöm. :)
"idegen embert, pláne sokkal idősebbet nem tegezek (de azt hiszem, mostmár nagyon eltévedtem a kultúrák különbözőségének mezejére)."
Tény, hogy ebben a kérdésben már igen erős szerepet kap a kultúrkör, úgyhogy ez így érthető is, amennyiben a kulcsszó itt az idegen. Aztán idővel, ha már jobban megismeri az ember a másikat, már akár a tegezést is felajánlhatja az idősebb, ha gondolja.
Más kérdés, hogy ezt meg egyeseknek nehezére esik elfogadni, dehát ez is benne van a pakliban. :)
"minden nyelv különleges és minden nyelv valamilyen téren hasonlít egy másikra."
Stimmt, amint láthatod, ezt én is abszolút így látom. :)
"a közeli jövőben, de a magyarból is ki fog veszni az általam értéknek tartott magázódás, mint ahogy "tette" ezt az Ön/Maga formula is."
Nos, akkor azt hiszem, megnyugtathatlak, mert "kiveszni" egész biztosan nem fog, hiszen számtalan irodalmi alkotás örökítette már meg az örökkévalóságnak, és adott körülmények között bármikor fel is bukkanhat.
Tehát eléggé biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek, akik használni fogják; csak abban bízom, hogy emellett a tegezés is egyre szélesebb körben válik elfogadottá és bevett szokássá.
12:14-es: Örülök, hogy neked is kedvedre valóak az itt olvasottak. :)
13:36-os: Jó példa, ezt tényleg elég érdekesen fejezzük ki. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!