Miért használjuk Magyarországon a keleti névsorrendet?

Csakis nyelvekkel kapcsolatos a kérdés. Ha Ödön Pécsről származik, akkor Pécsi Ödön. Ha viszont John Cardiffból származik, akkor John of Cardiff. És ugyanígy, ha Jean Bordeaux-ból származik, akkor Jean de Bordeaux. Továbbá Nagy Pál vs. Paul the Great és Paul le Grand. Valahogy így kezdődött és ebből lettek a mai vezetéknevek.

Mivel Európában főleg indoeurópai nyelven beszélnek, ezért itt az utóbbi módszer terjedt el. Ahol nem indoeurópai a nyelv, ott gyakran más a névsorrend. Afrika egyes részein és sok ázsiai országban dívik a magyarhoz hasonló névsorrend.

Egyébként a "keleti" névsorrend logikusabb a nyugatinál, nem véletlen, hogy nyugaton is kénytelenek használni valamilyen formában. Telefonkönyvben, tévében, névsorokon ezt bármikor láthatod.

Pl. angol nyelvterületen "Smith, John" lesz a telefonkönyvben.

Ceauşescu sírja:

[link]

Itt is "keleti" a névsorrend.

Hősi emlékműveken és sírokon egyébként rengeteg helyen "keleti" névsorrend van Németországban is.

A probléma persze az, hogy nem mindig derül ki, főleg manapság, a globalizáció korában, hogy valakinek melyik neve melyik. A legokosabban a franciák csinálják, akik gyakran alkalmazzák azt, hogy a vezetéknevet nagybetűkkel írják, így ha előtte, ha utána van a keresztnév, világos, hogy melyik melyik.

Első nagyon szépen írja.

Zárójelben jegyzem meg, hogy a bajor-osztrák dialektusokban úgy használják, mint mi: családi név + keresztnév.

Pl: "der Mayer Sepp"

Íme egy szócikk a Wikipédiából Mozart Wolfgang Amadeusról középkelet bajor nyelvjárásban:

[link]

lejárt kérdésnek tűnik,de hátha ráakad valaki

Néprajzi szempontból én azt mondom,hogy nemes egyszerűséggel ázsiából származik a magyar,mint nép és emiatt hozták az ott felvett szokásokat pl a névsorrendet is.Hiába van tőlünk messze kína,ha valamikor szomszédok voltunk.

Nem vagyok jártas a keleti nyelvek gramatikájában, de gondolom ott is szigorúan kötött a jelző és a jelzett sorrendje mint a magyarban. Ez nem cserélhető fel azokban a nyelvekben amelyekben a jelző ugyan olyan alaklban van mint a jelzett. példa: vas rács - rács vas = nem mindegy, csak a sorrendből tudjuk melyik a jelző és melyik a jelzett. Amelyik nyelvekben a jelző kap egy elő- vagy utó tagot, ott tulajdonképen nem olyan fontos a sorrend példa: (szlov.) železné mreže (vas rács) - mrežové železo (rács vas), a mreže (rács) železo (vas) szópár értelmetlen mert így mindkét szó főnév nominatívban. De ha a szlovákban felkcserélik a sorrendet lehet , hogy nem lesz olyan szokványos, de nem hibás, ugyan azt fejezi ki:

mreže železné (vas rács) vagy železo mrežové (rács vas), így írnák például egy leltárban. Ez a (szlovák) példa érvényes az indoeurópai nyelvek többségére. Nevek esetében példaul Ján Krajčír jelentése Szabó János, krajčír Ján jelentése "a" szabó János. Ha a vezetéknevet etszik előre azt csak akkor szokták, ha fontos az ABC sorrend.

Törökországban 1934 jun 21.-től használnak családneveket. Hivatalosan a nyugati névsorrendet alkalmazzák, de a keleti azért csak jobban illik a törökhöz is.

Erre akkor döbbentem rá amikor még jóval azelött hogy a szulejmán nálunk is elindult volna eredetiben törökül néztem (muhtesem yüzyil).

akkoriban a törökök még ugye nem használtak családnevet de valahogy azért megkellett külömböztetni egymástól a sok Mehmetet, Alit, Bálit stb. Ezért mindenkinek volt valamiféle családnévpótló bece, gúny vagy jelzőneve amit igen csak magyarosan a személynév elé tettek.

Íme néhány példa: Piri Mehmet, Pargali Ibrahim, Malkocsólu Báli, Mimar szinan.