Mi értelme van az olaszban a congiuntivo-nak (kötőmódnak)?

A kötőmód egy mód. A mód arról szól, hogy egy kijelentésnek milyen a viszonya a valósághoz, és a beszélőnek mi a viszonya a kijelentésnek.

Hogy érthető legyen, nézzünk egy példát: kijelentő mód. A kijelentő mód azt jelenti, hogy az elhangzó kijelentés egy TÉNYt állít, és a viszonyunk ehhez a kijelentéshez TUDÁS.

Ezzel szemben pl. felszólító módban nem tényt állítunk, mert a cselekvés, amire felszólítunk, nem tény, hiszen még nem valósult meg.

Feltételes módban sem tényt állítunk, hanem lehetőséget fejezünk ki.

A kötőmódnak az a lényege, hogy a beszélőnek NEM TUDÁS a viszonya a kijelentéshez, amit tett, hanem valami más, pl.: óhaj, félelem, feltételezés, hallomás alapján való sejtés, szükséglet, akarat stb.

A részletes használatát pedig bármilyen nyelvkönyvben megtalálod.

Az előző válaszoló az utolsó bekezdésben pontosan és részletesen kifejtette, milyen esetekben szükséges az olasz kötőmód használata.

Gondolj ugyanakkor arra is, hogy a magyar nyelvben is használunk hasonló alakokat. Pl.: "Azt akarom, hogy a testvérem nyugodt LEGYEN. Elvárom, hogy ELJÖJJENEK hozzánk" - stb.

A mai közbeszédben sajnos sokan hanyagolják a kötőmód használatát - ez pedig csúnya, primitív és fülsértő.