Vicces történetek magyarokkal a nagyvilágban?

Régebben az egyik kérdésnél leírtam egy történetet.Inkább bemásolom.

Nekem a magyar nyelvvel Chilében volt egy élményem.Chile egyik legszebb botanikus kertjében sétáltunk (Vina del Mar).Annyira gyönyörű volt,hogy a párommal csak arról beszéltünk,hogy ez milyen szép,az milyen szép,te jó ég!Ilyet még nem is láttunk stb"

Egyszer csak egy férfi felénk fordult széles vigyorral:Az isten ba***a meg!" Jött a döbbentet.Először nem értettük,hogy egy chilei férfi miért káromkodik magyarul.Másodszor meglepett minket,hogy egy igencsak erős istenfélő országban élő ember istent a szájára veszi..Köpni nyelni nem tudtunk.A pasas kezet nyújtott majd még egyszer mondta.A párom végül megkérdezte tőle,hogy kitől hallotta ezt a magyar mondatot.Mesélte,hogy 1 évig volt egy magyar kollégájuk aki mindig ezt mondogatta nekik amikor bejött és amikor hazament.Sosem kérdezték tőle,de feltételezték,hogy így köszönnek a mi kis hazánkban. Nos elmondtuk neki,hogy ez egy csúnya káromkodás.(azt nem mondtuk,hogy isten is benne van) A pasas jót nevetett,majd kérte,hogy mondjunk már mi egy szép magyar köszönést,hátha összefut még magyarokkal.

Na a páromban s előjött a kisördög.Erre a mondatra tanította be a pasast,hogy idegen magyaroknak így kell köszöni.

"Hello!te fingottál?

Kíváncsi lennék hány magyarnak mondhatta mondjuk egy étteremben?

Elmentünk Görögországban egy helyi boltba és kérdezni szerettünk volna valamit. Először németül próbáltunk, de bólogattak, hogy nem értik. Majd angolul, majd valamit megpróbáltunk összehozni görögül is, de semmit nem értettek csak bólogattak. Majd anya felkiáltott, hogy "basszus" erre megszólalt a pasi: "maguk magyarok?"

:D

Korfun nyaraltunk a barátommal 5-6 évvel ezelőtt. Sétálgattunk a tengerparton, majd megláttuk, hogy jetskizni is lehet. A barátom nagyon kedveli az ilyen sportokat, így közelebb mentünk a standhoz. Nagy lendülettel el akartam kezdeni a párbeszédet, de mivel nem nagyon beszéltem angolul, a németet meg amúgy se értik a szigeten, a Good afternoon után "őőő hogy is mondjam?" benyögéssel folytattam a barátomra nézve, erre a jetskis srác azt válaszolta: "Mondhatod magyarul is ha úgy könnyebb" :D Ő is magyar volt.

Jót nevettünk, beszélgettünk és jó pár perc ráadást is kaptunk grátiszba :D Utána minden nap lemetnünk hozzá, összehaverkodtunk, adott jó pár tippet mit érdemes megnézni a szigeten. Sajnos mindenre nem jutott idő. Nagyon szép volt, főleg hogy még milyen fiatalok voltunk :)

Azóta megtanultam angolul és németül is, szóval most már nem lenne ilyen gond :P de ebben ez volt a mókás.

Sőt még egy nagyon érdekes:

Edinbourghban sétálgattunk a főutcán egy barátnőmmel, fesztivál hét volt, szóval elég sok ember nyüzsgött arra és mindenféle mutatványosok, táncosok, színészek is felléptek, lényegtelen, nagyon jó élmény volt. Éppen ennivalóért siettünk az egyik boltba, amikor egy beöltözött ember elkezdett beszélni hozzánk angolul. Leráztuk, hogy mi nem idevalósiak vagyunk, hagyjon minket békén. Megkérdezte honnan jöttünk, mire azt válaszoltuk neki angolul, hogy Magyarroszágról. Erre tök komolyan rákérdezett egy magyar falura, ami ráadásul nincs messze a mi szülőfalunktól.. (Nem szeretném leírni melyek ezek, de nem is ismerné sok olvasó, mert tényleg nem híres vagy nagy települések ezek.) ezt akcentus nélkül tudta mondni, utána folytatta Budapest, Debrecen, de ezekbe majdnem beletört a nyelve.. :D

Szóval tök hihetetlen, hogy nem Budapestet említette elsőnek, amit sokan ismerhetnek vagy focis városokat, hanem pont a mi falunkhoz közeli települést mondta. Megdöbbenve kérdeztük honnan ismeri, arra csak azt válaszolta volt onnan egy kollegája és az tanította meg a település nevét. Hihetetlen, még most is kiráz a hideg ha rá gondolok, úgy meglepődtünk akkor :) közel 2500 km-re is majdnem otthon éreztük magunkat ez a beszélgetés után :) olyan jó nap volt :) ezek a véletlenek, ezekért kell utazni :)

húú, mennyi ilyet tudnék még mesélni, csak azok nem a nyelvvel kapcsolatosak, hanem a véletlen találkozásokkal :)