A W, Q, X, Y betűknek volt valaha saját kiejtésük?

te a magyar betűhasználatból indulsz ki amikor feleslegesnek tartasz egy idegne betűt. Ez olyan, mintha egy szlovák azt mondaná minek a magyaroknak ny ami két külön betű, mégis egy harmadiknak ejtik ami ň. Szóval szlovák szemmel így nézne ki. Az általad kifogásolt betűknek megvan a saját szerepűk az idegen nyelvekben. És ráadásul minden nyelvben ugyan azt ejthetik másképpen. Mint például az "a" betűt más nyelveken teljesen másképpen ejtik mint mi. Vagy az "é"-t. A latin abc-n alapuló abc-k mindig az adott nyelv sajátosságai szerint vannak megszerkesztve, és ha a nyelvben eltérő hangok vannak, azokat sajátos betűkombinációval, vagy olyan betűvel jelölnek amit az adott nyelveben nem használnak.

Mint például a magyarban az "y" lágyító betű, mert a magyar nyelvben nincsen olyan hang amit más nyelvekben ezzel a betűvel jelölnek (kemény i ami már az ü vagy ö- höz közelít), vagyis a magyarban ez a betű szabad volt.

A "w". A lengyel vagy német w az a mi v-nk. Angolban a w-t leírtad. Magyarban a w csak idegen szavakban fordul elő, vagy régies írásmód szerinti nevekben (Weöres).

Az "y". Magyarban mint szabad jel, lágyító szerepet kapott, más nyelveken kemény i a kiejtése, egyes nyelvekben kölönböző kiejtésel. A nyugati szláv nyelveken cseh, szlovák, lengyel nyelvben kiejtése "i", csak helyesírási szabályok írják elő használatát például az ún. kemény másalhangzók után - d,t,n,l, amiket ha y van utánuk keményen ejtünk, úgy mint a magyarban di, ti, mi, li, de ha "i" van mögöttük akkor lágyan ejtjük gyi, tyi, nyi, lyi. A keleti szláv nyelveken az "Y" -nek (most nem a ciril y=u -ra gondolok, hanem a latin y-re)a kiejtése inkább ü, vagy ö, úgy mint a görögben is (Mykéné = Mükéné). A ciril abc-ben az "y" egy másik önállő jel aminek csak formai köze van a latin "y"-hez.

Az "x". Latin neve iksz, olvasva ksz, de spanyolban ugyan az mint a spanyol "j" amit "ch"-nek ejtenek (nem az angol "ch" ami magyar "cs"!) úgy mint a Juan vagy a Mexiko. Mint a német, vagy szláv "ch" ami ugyan az mint a holland (dutch) "g" például a van Gogh, vagyis egy krantyogó "h".

Szóval nem általánosíthatsz. Ugyan ilyen eltérések vannak a ciril betűkön alapuló abc-kben, például a volt szovjet (orosz befolyású) türk és mongol nyelvekben. Ott is uyganaz a betű különböző nyelvben mást jelenthet.

Hát mondjuk kezdésnek, a latin abc a görögből alakult ki..

X:

A görögök bizonyos náluk gyakori hangkapcsolatokat külön betűvel jelölnek: ezek a zd (ma zéta ζ), a psz (ψ) és a ksz (ξ).

A latinoknál ezek nem mind voltak gyakoriak, csak a ksz, ezért az bekerült az ő abc-jükbe, de valamiért a khí betű alakját vette fel (χ).

Y:

A görögöknél az üpszilon (Υυ) az ü hangot jelölte. A latinoknál ilyen nem volt, ők ezt mindig i-nek ejtették. De a betűt használták görög jövevényszavakban. Így aztán két betű lett ugyanarra a hangra, így aztán a mai nyelvek sokféle kreatív módon használják fel :D

Q:

A görögöknél több módja volt a [k] írásának: a Κ (kappa) és a Ϙ (koppa). Ez utóbbi betű már nem létezik, mert fölösleges volt a görögöknek, viszont a latinoknak akiknek volt egy kerekített [kʷ] hangjuk aminek a jelölésére a <qu> betűkapcsolatot használták. Ezért van a mai napig a q betű után MINDIG u.

(Egyébként a görögök meg a föníciaiaktól vették át az írást, ott a koppa egy nyelvcsappal képzett hangot képzett, ennek a jele ma a fonetikában [q] link + hang [link]

W:

Na ő érdekes

A latinok nem úgy írtak mint mi. Nem volt U illetve J betű. Helyettük a V és I betűk voltak. Mivel a V [w]-t jelölt ezért 100%-ban érthető ez. Később aztán az újlatin nyelvek kialakulásakor ez elmozdult, a [w]-ből [v] lett, a [j]-ből meg [zs] (mai francia ill portugál referenciának), ígyaztán szükség lett a V és J betűkre (ja és ezért van az hogy a j nem [j] csomó helyen), de volt ahol ezek után is volt [w] (pl. angol, korabeli német, holland stb.). Itt már nem álltak neki megint U-zni, hanem inkább két v-vel írták a [w]-t. Aztán persze a németben a [w]->[v] változás megtörtént és eljutottunk a mai állapothoz.

Ami még érdekesebb azok a C, G, Z betűk története. Vagy bizonyos ékezeteké...