Érdekességek a nyelvekről?

-a héber, arab és szamaritán (szíriai) nyelvekben (általában) csak mássalhangzókat írnak le, ezekből majdnem mindg egyértelmű a jelentés

-az ógörög és a horvát nyelvben a hangsúly nem a szokásos, hanem a hangmagasság

-a lengyel (és sok nyelvben pl. kínai) nyelvben megkülönböztetnek selypítéshez hasonló s-t és cs-t a "rendestől"

-afrika déli részén vannak olyan nyelvek (a khoisan nyelven), amelyekben nyelvvel csettintések is beszédhangként funkcionálnak. ráadásul mindjárt 3 darab, 2-3-4 változatban

A #8-on besírtam:DDDDDDDDDDDD

A chichi-nek az otousan nem az udvariasabb formája lol:D

A chichi-t csak a saját apánkra mondjuk,szóval kb. ha eperháromban beszélünk valakinek.(cshicshi=az én apukám-->apám horgász)Az otousan-t pedig másokéra !ÉS! ha a saját apánkat megszólítjuk.(Hé apa, dobj egy zacsi tejet!)Ez minden családtagra érvényes.

De mindegy ez annyira nem érdekes szerintem, csak muszáj volt kijavítanom:D

Ha megnézed az お父さん szót, akkor láthatod, hogy a kanji előtt ott van az "o" hiragana, ami udvariasságra utal (pl: お茶、お店、お宅). Mögötte pedig a "san", ami (nagyon leegyszerűsítve) szintén udvariasságot fejez ki (most a használatába ne menjünk bele, mert regényt lehetne írni róla). Láthatod tehát, hogy az お父さん nem más, mint a 父 udvariasabbá tett alakja.

A japán nyelvben általában mások dolgairól udvariasabban beszélünk, mint a sajátunkról. Ezért van az, hogy mások apjára az お父さん kifejezést használod, mert nem beszélhetsz róla tiszteletlenül. A saját apáddal szemben szintén udvariasabb hangot ütsz meg, mivel ő a szülőd, tehát rangban fölötted áll, és a hierarchia nagyon fontos Japánban.

A 父 és az お父さん is azt jelenti, hogy "apa". A különbség csupán az udvariasság fokában keresendő. Kb. mint magyarban az "apám" és "apámuram" szavak.

Mellesleg én is úgy tanultam japán órán, hogy a 父 az a saját apám, az お父さん pedig mások apja, a 両親 a saját szüleim, a ご両親 pedig mások szülei.

Csak a való életben ez nem ilyen egyszerű :P

Ugyanis amikor először beszéltem japán lánnyal, és a szülei felől kérdeztem, nemes egyszerűséggel kiröhögött a ご両親 szó hallatán.

Később pedig japán barátnőm lett, aki a saját szüleire is az お父さん お母さん kifejezéseket használja, akkor is ha velem beszél.

Úgyhogy ennyit az iskolában tanultakról. Ha rákeresel (japánul), akkor meglátod, hogy maguk a japánok is bajban vannak, hogy mikor melyiket helyes használni.

Egyébként az én válaszom a 9-es volt, nem a 8-as. Bár lehet, hogy valóban a nyolcason sírtál be, és csak a kekeckedést címezted nekem :)