Melyik a legrégebbi európai nyelv?

ő, ő, honnan számítjuk? Ha a neander-völgyi hangokkal is kommunikált már, az számít? És mely történelmi időszakban? Csak azok a nyelvek számítanak, amelyek "tősgyökeresek", vagy a bevándorlók nyelve is számít?

Mondjuk az ógörögök itt éltek akkor is, mi meg később jöttük. Ha a mi nyelvünk esetleg ősibb lenne, akkor most régebbi, vagy fiatalabb európai?

Ezt hova számoljuk:

Volek ſyrolm thudothlon

ſy rolmol ſepedyk.

buol oʒuk epedek

Walaſth vylagum tul

ſydou fyodumtul

eʒes urumētuul.

Lenne még pár kérdésem annak megvilágítására, miért nem válaszolható meg a kérdés. Pl. mi legyen az azonos gyökerű nyelvekkel.

Erre gondolsz?

Volek ſyrolm thudothlon

ſy rolmol ſepedyk.

buol oʒuk epedek

Hát ez biza magyarul.

Így ismerős esetleg?

Nem tudtam, mi a siralom.

Most siralommal zokogok,

bútól aszok, epedek.

Egyébként a ábrahámita vallások szerint a legrégebbi nyelv valamilyen sémita lehetet ,talán a héberhez közel álló.

Habár én ezzel nem nagyon értek egy ,annak ellenére ,hogy én is beszélek a dédnagyapám is beszélt és a nagymamám csak a köszönéseket érti héberül , meg én tanitom a szüleimet héberül.

Habár azóta minden sémita nyelv(pl.arab,arámi) (meg úgy szinte majdnem minden nyelv) változótt.

Az első jól rávilágított arra, miért nem megválaszolható a kérdés. Ha a kihalt nyelveket nem számoljuk, minden nyelv ugyanolyan "régi", valószínűleg, mert nem valószínű, hogy az ember egyedfejlődése során Afrikában mondjuk már tökéletesen beszélt, míg Ázsiában csak primitív eszközökkel kommunikált.

A te kérdésed valószínűleg arra vonatkozik, hogy melyik jelenlegi nyelv őrződött meg a legősibb állapotban. Mivel a nyelvek nem a semmiből keletkeznek, hanem változnak. Hisz, ha mondjuk az olaszt a latin folytatásának tekintjük, akkor a latin nem halt ki, hanem több ezer éve beszélik. Csak ugye a ma beszélt változat már gyökeresen eltér az eredetitől. De ugyanez igaz bármely nyelvre, a magyarra is. Lehet mondani, hogy a magyar több ezer éves, de ha olyan régre megyünk vissza, akkor olyan nyelvállapotba jutunk, amikor nem igazán van értelme a mai értelemben vett "magyar"-ról beszélni, mert a nyelvcsalád még nem különült el egyes nyelvekre. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy melyik a legrégebbi család. Ha belegondolsz, egyik család sem lehet régebbi a másiknál, mert emberek nem születnek a semmiből, maximum olyan lehet, hogy egy család már régóta ugyanazt a nevet viseli. Tehát a kérdésedre adott válasz attól függ, mikortól nevezünk egy mai nyelvet a nevén. Az olaszt pl. Dante óta szokás önálló nyelvnek tekinteni, de már Dante előtt sem klasszikus latint használtak Itáliában, már akkor is létezett a népi olasz, csak még nem volt lejegyzett nyelv. De ugyanez igaz pl. ma a svájci németre is. Nincs több köze a némethez, mint mondjuk a hollandnak, csak hát nincs önálló irodalma, presztízse.

Hogy adjak is valami választ: tudtommal a legrégebbi nyelvemlékekkel az ókori egyiptomi nyelvről rendelkezünk. Nagyon régre nyúlnak vissza a szanszkrit gyökerei is.

Az Európában legrégebben beszélt nyelvről fogalmunk sem lehet. A legrégebbi, amelyből írott nyelvemlék fennmaradt, az az ún. "minószi" nyelv, amit Krétán beszéltek, és az i.e. 26. századból maradt fenn rajta a legrégebbi felirat. Igaz, ezek a feliratok (ún. krétai hieroglifák, ill. a párhuzamosan használt, lineáris A-nak nevezett írás) sajnos megfejtetlenek, tehát a nyelvről csak azt tudjuk, hogy beszélték, de azt nem, hogy milyen nyelv volt.

A legrégebbi európai nyelv, aminek nyelvemléke is fennmaradt, és el is tudjuk olvasni, az a görög, pontosabban ennek a mükénéi görögnek nevezett változata. Az első ilyen (ún. lineáris B írással készült) feliratok az i.e. 15. századból maradtak fenn, egyébként a legrégebbiek szintén krétaiak.