Mért alakult ki a tájszólás?

Az első válasz igaz.A sokféleségben közrejátszhatott a környező,más nemzetiségű falvak beszéde is.A háború előtt sok sváb,bunyevác,tót stb,nemzetiségű falu volt,ahol csak a saját nyelvüket beszélték.Vásárokon,búcsújáráskor megkellett érteniük a másik falu beszédét is.És ez hatással lehetett mindkét nyelvet beszélőkre.

Az un.irodalmi magyar nyelvet csak a tanultabbak beszélték,de közülük is sokan használták a tájszólást.Sárdy János pl. soha nem hagyta el teljesen a tájszólását.

A Rákosi-korszaktól lett kötelező az iskolába járás,és akkor csak az irodalmi nyelvet tanították,és igyekeztek szalonképtelenné tenni a tájszólásokat.És ekkortól kezdték elhagyni a falujukat a fiatalok.Ezért nem maradt meg sok helyen az eredeti tájszólás.

Nem az iskolába járás törölte el a tájszólást, annak kevés köze van hozzá. A falusi iskolában hogyan tanulta volna meg a gyerek az irodalmi nyelvet, ha a tanító is többnyire helyi volt és tájszólással beszélt, valamint az összes iskolatársa? A magyar helyesírás jottista, vagyis nem adja vissza a kiejtést, a tájszólást beszélő, de iskolázott falusi azt írja jövök és azt mondja gyüvök.

Sokkal inkább fontosabb szerepe van ebben a rádiónak és a TV-nek, valamint annak hogy az átlag ember szélesebb körben mozog, nem csak a saját vagy a szomszéd falu lakosaival beszél. Meg az iskolával kapcsolatban az is fontos, hogy egyre többen jártak be középiskolába a falvakból.

Az előttem lévők már gyakorlatilag elmondták, de röviden: nem a tájszólások alakultak ki, hanem az irodalmi nyelvek. Azaz tájszólások mindig voltak, azok közül választottak egyet "sztenderd nyelvváltozatnak" pl.: az oktatás nyelvének.

olaszok ---- toszkán nyelvváltozat

németek ---- Luter Márton némethasználata

magyarok --- budapesti