Mi az oka, hogy az emberek csak akcentussal tudják megtanulni az idegennyelveket? Ha jól tudom, minden ember képes kiejteni az összes hangot, még azokat is, melyek nem képezik részét az anyanyelvnek.

"Ha jól tudom, minden ember képes kiejteni az összes hangot, még azokat is, melyek nem képezik részét az anyanyelvnek."

Igy van, egeszen kabe 4 eves korig. Aztan ez a kepesseg megszunik, es csak a sajat anyanyelvre korlatozodik. Akcentus nelkul tobb nyelvet valojaban csak az tud elsajatitani, aki kisgyermek korban tanulja oket parhuzamosan, mondjuk tobbnyelvi kornyezetben van.

"Ha jól tudom, minden ember képes kiejteni az összes hangot, még azokat is, melyek nem képezik részét az anyanyelvnek."

Rosszul tudod. Nem véletlenül arav országokba csak arab anyanyelvű embert tudnak küldeni a titkosszolgálatok, mert aki arabul tanult, az lebukna.

#1: "A kiejtés a fontossági sorrendben is hátrébb van mint a szókincs és a nyelvtan"

Sajnos... teszem hozzá.

Pedig sokkal egyszerűbb lenne akár csak pár tíz szavas szókinccsel, rögtön az elején elsajátíttatni a nyelvtanulókkal az adott nyelv "ismeretlen" hangjait és legjellemzőbb kiejtési sajátosságait, hogy utána már azok használatával, helyes kiejtéssel tudja a szókincsét akár több ezresre is bővíteni. Utólag már baromi nehéz átszokni egy hibásan rögzült kiejtésről a helyesre, és nem éri egyszer csak meglepetés a tanulót, hogy pl. angolul a win és a vin vagy a bad és a bed kiejtése különbözik, de pl. németül a Rat és a Rad kiejtése azonos...

Ez is jelentősen közrejátszik abban, hogy sokan erős akcentussal tudnak csak megtanulni egy idegennyelvet, hiszen sokszor úgy jutnak el akár nyelvvizsgáig is, hogy nem is hallanak a tanáruktól ilyenekről, mert "nyelvtan über alles"...

Ez alapvetően nyelvi intelligencia kérdése.

Az embereknek az intelligenciáról a logika-matematikai intelligencia jut eszébe (ezt vizsgálja az IQ teszt is) de ezen kívül van még többféle intelligencia:

- zenei intelligencia,

- interperszonális intelligencia

- vizuális intelligencia

- mozgási intelligencia

- metakognitív intelligencia

- és nyelvi intelligencia is.

A nyelvi intelligencia is bizonyos mértékben adottság (genetikailag velünk született, illetve a szocializációs folyamat korai szakaszában alakult ki), de a lényeg az, hogy egész életen át fejleszthető.

Tény az, amit előttem írtak, hogy az emberek 10-12 éves korig könnyebben tanulnak idegen nyelveket (egyébként nem csak a kiejtést, hanem mindent, nyelvtant és szókincset is) de ez később sem lehetetlen.

Akinek alacsonyabb a zenei intelligenciája, az kétségtelenül nehezebben fog megtanulni szolmizálni, mint akinek magas a zenei intelligenciája, de neki sem lehetetlen. Pontosan így van ez az idegen nyelvekkel is: akinek magasabb a nyelvi intelligenciája, könnyebben veszi az akadályokat, de a pálya mindenki előtt szabad. Olyan nincs, hogy valaki ne tudná elsajátítani a helyes kiejtést, legfeljebb nem tud kellő időt szánni az elsajátításra. Vagy nem is akar.

Aki nem ért hozzá, minek ír?

Kettő és hat HETES kor között tanulja meg a gyerek az anyanyelvére jellemző szótagokat.

Előtte mindent meg tud különböztetni (pl. egy angol gyerek különbséget tud tenni a szabvány kínai és a mandarin nyelv között) - utána már CSAK az anyanyelvi szótagokat ismeri fel.

Tehát SZÜLETÉSKOR még minden ember képes MEGTANULNI az összes létező nyelvet - hat hetesen viszont már csak az anyanyelvét (anyanyelvi szinten).

Persze akihez folyamatosan 2 nyelven szólnak, az megtanulja mindkét nyelv szótagjait, csak kicsit lassabban.