A híradót miért ejtjük rövid i-vel, ha a hírt hosszúval írjuk és ejtjük?

A kérdést valójában így kéne feltenni: miért írjuk hosszúval, ha röviddel ejtjük?

Hiszen a beszéd, azaz a kiejtés az elsődleges a nyelvben, a helyesírás pedig csak kódolja a beszédet. A válasz viszont tényleg az, hogy hagyományból. Például az óvoda, ahol óvnak, hosszú ó; de az uszoda, ahol úszunk, rövid. A hírek-et hosszúval, a híradó-t meg röviddel ejtjük a köznyelvben, mégis hosszúval kell írni mindkettőt az MTA szerint. Így alakult, ennyire esetleges a helyesírásunk.

Én amúgy még csak olyantól hallottam hosszúval ejteni a híradó-t, aki a helyesírást gondolja elsődlegesnek, ezért betűről betűre ejti ki a szavakat, amivel megerőszakolja a nyelvet...

Most ezen jól meglepődtem, sosem volt erősségem a helyesírás, de a híradót hosszúval ejtem és írom. Nem így mondják a tévében is? Én hosszúval hallottam, ha jól emlékszem.

[link]

Na, itt is tökre hosszúval mondja pl.

Ez a Wikipédia cikk is említi a híradót a felsorolásban:

[link]