Miért nem képesek az emberek változtatni a rossz szokásaikon?

Maga a kérdés elég összetett a szokások különféle jellege miatt, de a lényeg ugyanaz: mi kell az akarathoz? Sokan elhatározzák, hogy leszoknak erről-arról, és mégis feladják, tehát beszélhetünk akár az akaratgyengeségről is, de én leginkább arra lennék kíváncsi, vajon mi kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán hajlandó legyen változtatni?

Két példát írnék: az egyik a cigaretta. Nem kell felsorolni a negatív következményeit, amikkel egyébként a dohányzók is tisztában vannak, és mégis azt mondják: jó nekem ez, nem fogom abbahagyni.

Nem érdekli, hogy büdös lesz tőle, hogy csúnya lesz a bőre, foga, körmei, hogy károsítja az egészségét és másokat is vele - hiába tudja, hogy rosszat tesz magával, mégsem hajlandó még csak elhatározni sem magát, hogy megpróbálja letenni.

Persze ebben szerepet játszik a cigitől való fizikaii függés is, ezért írok másik példát is.

Ismerek néhány igazán bunkó embert. Megbántanak másokat, és hiába tudják, hogy ez az embereknek rossz, hogy fájdalmat és szenvedést okoznak a viselkedésükkel, eszükbe sem jut változtatni egy "tudom, hogy rossz amit teszek, de nem akarok megváltozni".

És így van ez egyéb hibákkal is...

Azon gondolkodom, mi az a löket, ami megadja a változtatás kezdetét? Tehát egyszerűen nem értem, miért nem hajlandóak változtatni magukon az emberek, ha mindeközben tisztában vannak a hibáikkal?

Ne értsetek félre, nem azt állítom, hogy tökéletes emberek kellenek, de remélem érthető volt, hogy mire megy ki a kérdésem:)