Az emberek nagy része miért kicsinyli le azokat a dolgokat, amikről tudja, hogy a másikat boldoggá teszik?

Szerintem ahogy a többség általában, úgy te is összekeversz két dolgot. Nincs azzal baj, ha valakinek hobbija van, amivel időt tölt, pénzt is áldoz rá; vagy ha valakinek hivatása van, élvezi a munkáját, és nem csak vegetál, mint egy robot. Lehet ez az olvasás, vagy a számítógép, de említhetnénk a motorok bütykölését vagy a bogarak gyűjtését (rovarokra gondolok, nem a mániákra). A baj ott van, ha az ember elszigeteli magát a való élettől: nem tud másokkal élőben beszélgetni, nem követi, mi a folyik a való életben, csak a hobbiját ismeri, más nem is érdekli – gyakorlatilag beszűkül az érdeklődési köre. Nem baj, ha valaki szeret olvasni – de ne csak a könyvek világában éljen. Nem baj, ha szeret valaki a neten játszani – de a való életben is legyenek barátai, és ne csak klán-társai, akikkel csak a monstákról tudnak beszélni.

Szóval lásd, hogy ha leszólnak, akkor valószínűleg nem azzal van a bajuk, hogy a gép előtt ülsz, vagy hogy könyvet olvasol, hanem hogy ezt a társadalmi élet rovására teszed. Magamat tudom felhozni példának: havonta 3-4 könyvet olvasok el (most kicsit kevesebbet, mert német nyelvterületen nehéz beszerezni könnyen olvasható könyvet), informatikus vagyok, a gép előtt ülök munka közben, de utána sportolok, zenélek, szórakozni járok, társadalmi életet élek. Sokszor esett meg velem, hogy amikor elárultam, mit dolgozom, hol végeztem, akkor csodálkozva mondták, hogy „de hisz te nem is vagy kocka”!

Amúgy egy jellemző történet, a főiskolán történt meg velem, hogy a csoporttársaimat rá akartam venni, hogy menjünk el valahova sörözni, üljünk le és dumáljunk. Egy ember kivételével senkit nem érdekelt. De amikor chat szobát hoztunk létre külön a csoportnak, akkor ott meg már hajlandóak voltak beszélgetni… …

igazad van, ez a könyvmoly tipikus esetem senki se megy el mellette szónélkül de nincs mit tenni meghallgatok mindenkit és sajnálom amiért ilyen.

na de rátérve van egy jó barátom aki belekezdett valamibe, támogatom meg minden viszont egyszer felhoztam még az elején hogy elég irreálisnak tűnik amit szeretne, nem sértődött meg, amugy ő is támogat engem, de az emberek nem hiszik el ha valamit jó indulatból mondassz, azt hiszik féltékeny vagy stb... ez rossz és tudod ez miért merült fel benne? mert ő is tudja nagyon jól h talán megvalósíthatatlan. csak nemtud nem akar másba fogni. bár lehet azért van mert még nem nőtt be a feje lágya" 20 évesek vagyunk, megkockáztatom még ha beképzelten vagy akárhogy is hangzik, de sokkal előrébb vagyok ami így a világlátást illeti és hidd el itt most nincs szó a pénzről.

de mivel bármi megtörténhet mindehol akad kivétel hát legyen ő azz én örülnék neki :)

szóval remélem érted... kcsit érdekesre sikeredett.

és a megvalósíthatatlant értsd ugy hogyha te "165 cm magasnak születtél nem leszel 180cm"