Szerintetek az normális, hogy azoknak az embereknek, akik napi szinten beugranak hozzánk, és sokszor egész napokat-estéket nálunk töltenek, meg sem fordul a fejükben, hogy behívjanak, ha véletlenül elmegyünk a házuk előtt?

Valószínűleg megvan az okuk rá. Általában akkor van ilyen, ha pl. az illetőnek nem olyan szép a lakása és szégyelli, vagy pl. ott lakik a nagymama, aki nem szenvedheti az idegeneket. Millió oka lehet ezeknek.

Most hogy kérdezed: én ugyanezt Bács-Kiskun megye déli részén tapasztaltam. Pestiként jártam oda - volt ott egy kis házam. Nagyon jó ismerősökre, barátokra találtam, akik szívesen jöttek hozzám, de csak nagyon hosszú ismeretség után hívtak be az otthonukba. Valószínűleg arra gondolhattak: "mit szól ahhoz egy pesti, hogy nyári konyhában főzök, a konyhakertből szedem a zöldséget..?" Aztán megismertek, és megtudták, mit szólok: tisztelem, becsülöm és elismerem őket..a szorgalmukat, a szép házukat, az egész szemléletüket és életmódjukat. Attól kezdve már kölcsönösen látogattuk egymást, baráti bizalommal.