Mi értelme pl. márc.15-éről megemlékezni?

Arról emlékezik egy nemzet, amit nagy tettnek ítél meg. Ezt akkor érdemes tenni, amikor minden rendben van.

Manapság - persze lehet, hogy csak szerintem - de cseppet sincs minden rendben, és az utókornak a márciusiak nem egy hagyományt, hanem példát adtak örökül, amikor kezükbe vették a sorsukat.

Azt gondolom, nem emlékezni, hanem egy újabb emlékezetes dátumot létrehozni volna szükséges az utókor számára.

Mondhatnám úgy is, megemlékezni annyi értelme, mint verni a mellet amikor győznek magyar sportolók és újabb üveg sörrel a tv elé ülni. Az ő tetteik és munkájuk ellenében a tespedtség, amelyik a kivívott eredmények megtartására is lusta, nemhogy tovább, magasabbra vinni, amibe az elődök és példák belekezdtek.

A választásban hívő honfitársaknak egy kis olvasnivaló:

"Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította:

"A képviseletnek - a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából - történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum.

A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. [...]

Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség."

A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg.

Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.

Üdvözlettel:

Sonnevend Pál Dr.

főosztályvezető"