Elméleti kérdés mi az illem ebben az esetben?

Köszönömöt illik mondani. De ahogy írod, megköszönte és a hűtőbe tette. Vagyis illedelmesen viselkedett.

Talán azért nem dicsérte, mert nem szereti, nem ízlett neki, nem a kedvence, ezért más ette meg. Ettől persze még lehet nagyon finom süti. De hát nem szeret mindenki mindent, és nem csak akkor nem szeret valamit, ha allergiás rá.

Szóval nem kell erőltetni a dicséretet. Ha annyira ízlett volna neki, akkor biztosan dicsérgetné. Ha meg nem ízlett, akkor nem kell kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy miért nem.

Lehet, hogy ízlett, és elfelejtette mondani. Velem pl. simán megtörténne.

De az is lehet, hogy nem ízlett nekik, és így érezte tapintatosnak.

Elég udvariatlan lett volna, ha közli a férjeddel, hogy a tegnapi süti jól nézett ki, de túl édes/ száraz /ízetlen volt, a gyerek se ette meg, ezért a kutyának adták.

Az illem szerint megköszönte és kész, ezzel a történet le van zárva.

Az, hogy nálatok szokás megkóstolni és megdícsérni, ez már túlmutat a szűken vett illemszabályon, ez már egy plusz baráti gesztus. Nagyon szép dolog, de nem várható el mástól.

Illem szerint nem szokás rákérdezni, hogy ízlett-e, mondhatnám, hogy nem is illik, de közvetlen kollégák között kíváncsiságból meg lehet kérdezni. Szerintem.

Jó nagy hülyeséget kérdeztél kérdező!

Ha már EGYSZER megköszönte, akkor minek kell állandóan köszöngetnie??

Ez ilyen kényszer nálatok?!

Egyszer megköszönte, slussz! Lehet, hogy ízlett neki, lehet, hogy nem, lehet, hogy elmegy kategória, teljesen mindegy! Egyáltalán nem volt bunkó, HISZEN egyszer már megköszönte! Nem mindenkinek jár mindig a fejében a sütemény...... amikor találkoztok újra. Jézusom!

Ebből problémát gyártani, hogy egyszer már megköszönte és SZERINTETEK még egyszer meg kell oh, Jézusom!

Nincs előírva, hogy vissza kell jelezni.

Szegény nagypolgári nagyikámnak egyik vezérigazgató fia sem merte soha megmondani, hogy a palacsintája isteni, a pogácsája viszont ehetetlen.

[Az ebéd alkalmával általában mindenből fogyott rendesen, a pogácsa megmaradt. Ezt a nagyi távozáskor kis batyukba odacsomagolta...]