Úttörő kérdések? (Többi lent).

Pedig valamilyen feladatnak tűnik.

Na mindegy... szóval, ők a szocialista mozgalom részesei voltak, a kisdobos és a KISZ-tag között, az általános iskola felső osztályaiban.

Nem volt kötelező, de azért elég kínos volt, ha valaki kilógott a sorból.

Piros nyakkendő, fehér ing, kék nadrág/szoknya volt az ünnepi viselet.

Amúgy a gugli még mindig a barátod.

1.Én 88'ban lettem úttörő

2.Nem. Én 7.es voltam.

3.Kötelező volt.

4.Nem. Gimiben már nem volt úttörő.

5.Kék nadrág,fehér ing, piros nyakkendő, síp zsinóron, derékszíj(guglizz)

6.Igen. Aki nem volt az volt a rossz gyerek.

7.Ahol tudott segített:) (12pont. Guglizz)

8.Nem kellett ünnepek alkalmával beöltözve bohóckodnia.

9.Nem.

1. 1947-90 között.

2. nem, azok KISZ-esek voltak. Úttörő 10-14 éves korosztály.

3. Jelentkeznie kellett, volt egy formális felvételi. Mindenféle egyszerű kérdéseket kapott.

4. lásd 2)

5. Semmilyent. Volt egy háromszög alakú piros kendő, hivatalos alkalmakkor ezt kellett feltenni. Az ötvenes évek elején volt fehér ing/blúz hozzá.

6. Nem. De ajánlott volt, ami nagyjából nem jelentett semmit.

7. Foglakozásokra járt. Hetente egyszer 1-2 óra, a tartalma erősen a vezetőtől függött. Továbbá az iskolai ünnepségeken szépen alakzatba állt nyakkendőben.

8. Nem tett fel nyakkendőt.

9. Akik szerettek, igen. aki nem szeretett, nem.

Fontos tudnivaló abból az időből. Volt egy hivatalos szabályzat, rend, leírás, ki hogy nevezi. Elvileg ezt kellett betartani. Gyakorlatilag az aktuális vezetőn múlott (majdnem) minden. Így egyes helyeken utálták, más helyeken lelkesen jártak, mert jobb hangulata volt, mint egy mai sportedzés.

Én arra nem emlékszem, hogy felvételi kérdések lettek volna.

Egyszerűen, akinek a szülei nem tiltakoztak, az úttörő lett. Azaz először kisdobos, alsó tagozatban, kék nyakkendővel. Akinek nem tiltakoztak a szülei, csak nem vettek nyakkendőt, annak adtak nyakkendőt az iskolában. Különben volt "Úttörő és ezermester bolt", ahol minden hozzávalót meg lehetett venni. Volt úttörő ing, fehér ünnepélyre, meg nem tudom mikorra világosbarnás színű. És a gombján valami zászlóféle mintakarc volt. Nagyon olcsó volt, mégse vették sokan. Volt még úttörő öv is, valahogy egymásba fordult a csatja az elején, és bőrből volt. Az ezermester boltban egyébként csak egy pult volt az úttörőknek, különben mindenféle barkácsoláshoz való dolgokat árultak.

Az nem lett úttörő, akinek a családja mélyen vallásos volt, de szerintem senki nem bántotta érte. Különben is, úttörők is elsőáldoztak, bérmálkoztak, tamplomba is jártak, semmi baj nem volt.

Feladata nem volt az úttörőknek, csak betartani az úttörők 12 pontját. Ami hasonlított a cserkészekéhez, gondolom. Szerintem nem volt hetente összejövetel, de lehet, hogy rosszul emlékszem. Mert voltak mindenféle szakkörök, meg énekkar, sportversenyek is délután. És mindig gyűjteni kellett a vasat meg a papírt, és elvinni a MÉH-be. Egy osztály egy rajba tartozott, és több örs volt benne. Általában külön fiú és lány örsök, kitalált nevekkel, mint Mókus örs vagy Medve örs, lányoknak Hófehérke. A rajnak nem tudom, hogy volt-e külön neve, de az iskola úttörőcsapatának volt, mondjuk Ságvári Endre Úttörőcsapat.

Énekeltek is, igen. Volt külön nótafa minden örsben, ő állította össze, hogy miket ismernek, és ő kezdte el az éneklést. Voltak elég egyszerű kis úttörődalok, amiket énekórán kellett megtanulni, a vidáman élő gyerekekről, a jókedvű természetjárásról, ilyesmikről. Volt mókamester, is, aki vicceket mesélt. Volt, aki a naplót írta. Majdnem mindenkinek kitaláltak valamit.

Voltak úttörő seregszemlék, amikre be lehetett nevezni, versmondással, prózával, énekléssel, hangszeres előadással, bűvészkedéssel. Kis jelvényeket adtak érte, fordulónként, tovább lehetett jutni, lépésenként, iskolai, városi, megyei,stb.fordulóba.

Nyáron meg úttörő táborok voltak.