Miért gondolja az emberek többsége, hogy a magázás tiszteletlenség?

A megszokás, a hozzáállás, a viselkedés sokféle. Némi változatosság szinte szükséges. A "maga" helyett az "ön" használata terjedőben, elsősorban városi üzleti körök nyomására. De ez nem zárja ki éés nem minősíti a másikat.

A tanárodról az a véleményem, hogy nem pedagógus. Ez is terjedőben van. A tanárnak két ismérve van legalább: 1. érti a területet, amit tanít (ez is egyre kevéssé igaz). 2. Tudja kezelni a viselkedést, hiszen éppen ez egyik fontos tanítási területe. Ebből következően alapvető feladata a diák viselkedésének irányítása, a gyermek/kamasz lelkivilága szerint. Megsértődni pedig nemcsak mint pedagógusnak, de mint embernek sincs alapja, ez nemcsak tanári, de főleg emberi minőségét (illetve annak hiányát) mutatja be.

Igen, ez mára így alakult ki. Az ön a hivatalosabb és tiszteletteljesebb, a maga pedig kicsit lenéző is lehet. De ugyanakkor van egy területi (városi-vidéki) elkülönülése a két szónak, városokban egyre inkább csak az önt használják.

Pl. egy városi üzletembernek csak így lehet mondani:

"Köthetnénk Önnel üzletet?"

De egy falusi bácsinak ezt mondanám:

"Van magának eladó bora?" (furcsán is nézne ha azt mondanám "Önnek")

Van az èn. Hozzá jelentèsek kapcsolódnak a tested ès az èleted, a neved. Ez az identitás. Egy azonosulás.

Van a te. Ez pedig már egy meghúzott határ a jelentèsek rèvèn. Itt már csak mèrsèkelt az empátia. Nem a másikkal azonosulsz, tehát nem èrted meg. Megèrtès nelkül alkotsz róla gondolatokat amik az èn-ből származnak ès azt vèdik. Úgy kezeled a másikat amit nem èrdemel meg. Amiben nem ismer magára. Ez ellenállást vált ki. Ez a nèzeteltèrès. Ebből születik a vita, belőle, a háború, de mègis van benne egy kis szeretet. Aztán ott a maga.

A maga már egy puszta elkèpzelès. Egy illúzió. Az empátia teljes hiánya. A bosszúság ès gonoszság belöle származik. Ha valakire azt mondodom maga, azzal elválasztom magamtól. Azaz meg sem akarom èrteni. Az ön az ènnek felel meg csak tükörkèpe annak. Tehát az empátia hiányát ès az èn-t erösíti mind.

"A maga már egy puszta elkèpzelès. Egy illúzió. Az empátia teljes hiánya. A bosszúság ès gonoszság belöle származik. Ha valakire azt mondodom maga, azzal elválasztom magamtól. Azaz meg sem akarom èrteni. Az ön az ènnek felel meg csak tükörkèpe annak. Tehát az empátia hiányát ès az èn-t erösíti mind"

Ez így baromság, már bocs. A többi, amit írsz, abban van valami, de amúgy hogy jön ez ide?