Katolikusok! Mit szóltok ehhez a "pánamazóniai (? ) " kezdeményezéshez, aminek a lényege, hogy nős férfiak is lehessenek papok (ott)?

Görög katolikusként nem látom akadályát, vegyesen jártam már egyedülálló és házas görög valamint egyedülálló római, sőt egy görög szerzetes paphoz is, nem láttam teljesítménybeli különbséget köztük.

Egyebként régen a római papok is lehettek házasok, egy 13. századi döntés volt az, hogy cölibátusban kell élniük.

Én adom :D mért ne? (Apropó mondj már valamit ennek a légynek ami itt repked körülöttem hogy lekopjon. Köszi)

Ui: Lucimuci fanja

Ezen az ötleten ma sok római katolikus megbotránkozik, pedig semmi eretnek gondolat nincs benne. A cölibátus nem dogmatikai, hanem egyházfegyelmi kérdés, bármikor megváltoztatható. Amikor bevezették a kötelező papi cölibátust a római egyházban, megvolt az oka és az értelme, ma azonban ez kezdi érvényét veszteni, és sok érv szól amellett, hogy változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mert ez így lassan már tarthatatlan. Nem jobb vagy rosszabb egy pap attól, hogy van-e felesége és családja, vagy nincs, nem ettől függ. Láthatjuk a görögkatolikusoknál, hogy ez így működik. Ugyanakkor a cölibátus is egy szép állapot, meg van ennek is az értelme. Én úgy vagyok vele, hogy egyik verzió sem jobb, vagy rosszabb mint a másik, mindkettőnek van előnye és hátránya. Mindenesetre figyelembe kell venni a kort, amiben élünk, a társadalmat, stb. Nem biztos, hogy érdemes egy több évszázados hagyományhoz ragaszkodni, csak mert szép, ha már nem működik (Ahogy pl. a latint is elhagytuk a miséről, megreformáltuk a liturgiát, mert már nem működött úgy jól).

Persze ettől még az egyedül Istennek szentelt élet ugyanúgy fontos, de hát ez megmaradna, hiszen erre ott a szerzetesség, de ugyanúgy lennének cölibátusban élő papok is. Csak emellett nős férfiakat is felszentelnének. Én ebben nem látok problémát, ez is színesítené, gazdagítaná az Egyházat.

Ha ott lettem volna a szinóduson, nemmel szavaztam volna.

A görögkatolikusok esetében másról van szó: ott az ortodoxok egy része elfogadta Rómát. Természetesen ezt a szokásukat megtarthatták, hogy nős férfiakat is felszentelnek. Ugyanez történt, mikor Benedek pápa elfogadta az anglikán egyház néhány tagjának unióját.

A latin rítus viszont a papság cölibátusát támogatja. Egyértelmű a szentírási utalás is erre. A másik meg, hogy ez nem fogja megoldani a paphiányt, sem ott, sem máshol (ha bevezetik - márpedig miért ne vezethetnék be máshol is?).

Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ha most Szent Pált megkérdeznénk erről, valószínű leszavazná az ötletet. Pál szerint ugyanis, aki megősül, jól teszi, aki viszont nem nösül meg, az mégjobban teszi. A Szentírás szerint az apostolok sem életek házaséletet.

Szóval az ige egyértelműen Róma javára billenti a mérleget az egyházfiak házásságában való állásfoglalást illetően.

(bár katolikusnak kereszteltek, de a vallások nem gyakorlom. Remélem nem gond, hogy válaszoltam).