Hogyan lehet legyőzni a félelmet?
Van egy ismerősöm, akiről tudom, hogy hatalmas bűnöket követett el az élete során. Azt látom rajta, hogy a vallást azért követi, mert így tanulta gyerekkorában, de a bűneit nem akarja tiszta szívből megbánni. Szeretném, ha ez tudatosulna benne és belátná, hogy miket tett, hogy valóban jó ember lehessen.
A probléma ott kezdődik, hogy nagyon gyáva ember vagyok és Istenről nem merek beszélni senkinek és ennek az embernek a cselekedeteiről sem tudok ővele beszélni. Egy tipikus olyan szorongó ember vagyok, hogy még a boltba is félek lemenni, izzadok, remegek, ha beszélni kell a boltossal. De ezt az akadályt le tudom győzni, csak az nem, ha Istenről és a vallásról kell beszélni, lehet azért, mert régen ateista voltam és szidtam a vallást, ennek az embernek is. Tudom, hogy a helyes döntés beszélni vele, de nem megy egyszerűen, leblokkolok és már akkor is félek, ha csak a szituációt kigondolom magamban. Tudom, hogy a kereszténység többségében erről szól, hogy szenvedni fog az ember, ha valóban Isten útját akarja követni, de én akkor se tudom megcsinálni. Hiába ez lenne a helyes, valahogy nem sikerül. Számomra már szinte az, hogy valóban nyíltan beszélek Istenről vagy meggyőzöm ezt az embert szó szerint olyan elérhetetlennek tűnik, mintha te be akarnál jutni az olimpiába vagy egy üzletet akarnál vezetni. Kell lennie egy kiútnak, de nem tudom hol van, már mindent megpróbáltam.
Tud valaki megoldást?
válasza:"Ha nem teszem, akkor az olyan, mintha attól függene az életük, hogy én segítek-e vagy nem."
Kicsit sokat gondolsz magadról. Nem vagy értük felelős, mivel nem is vagy képes megmenteni őket. Ilyesmire egy ember sem képes. Segíteni talán tudsz, de azt nem mindig könnyű kitalálni, hogy mivel segíthetünk leginkább. A konkrét helyzetben szerintem egy őszinte vélemény megfogalmazásánál többet úgysem tudsz tenni. Már olyat, ami tényleg segít is az illetőn.
Ha meg azon pörgeted az agyadat, hogy emberek élete múlik rajtad, akkor előbb-utóbb nem csak szociális fóbiás, de idegroncs is leszel.
válasza:Akkor meg ne túlozz mindig! :)
Először még félsz lemenni a boltba is, aztán kiderül, hogy azért mégsem. Úgy érzed, mindenki élete rajtad múlik, aztán meg mégsem így van...
Ha hasznos válaszokat akarsz, akkor egyenesebben fogalmazd már meg a problémád! Ezen ne sértődj meg, én is csak segíteni akarok :)
Segíteni jó és szép dolog, és igazából kötelességünk is. De legtöbbször ott bukik meg a dolog, hogy legtöbb ember finoman szólva nem mindig szerencsésen találja el, hogy mivel segíthetne igazán. Jó szándékkal többet szoktak ártani, mint valódi gonoszsággal. A kereszténységnek nagy hiányossága, hogy nincs kellőképpen kifejtve, hogyan szeresd az embertársad, hogyan, mivel segíts neki.
válasza: válasza:"... a bűneit nem akarja tiszta szívből megbánni. Szeretném, ha ez tudatosulna benne és belátná, hogy miket tett, hogy valóban jó ember lehessen."
Talan nem fog tetszeni a valaszom, de szerintem hagyd ot beken. Senki nem tudja, mi van a masik sziveben. Hagyd ezt Istenre, es azt is felejtsd el, hogy mindenkit neked kell megmenteni.
Ha igazad is van, az ilyen gyozkodesnek, figyelmeztetesnek (terden allva kiabalasnak!) nem nagyon szokott az az eredmenye lenni, hogy az illetoben hirtelen megvilagosodik valami, eppen ellenkezoleg.
Milyen viszonyban vagy ezzel az "ismerossel"? Baratod, rokonod, szomszedod?
Valóban nem tudom mi van a szívében, de ha rávezetem az igazságra, akkor nincs semmi kockázat. Figyelmeztetnem azért szerintem csak kéne.
Egyébként rokonról van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!