Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Szent István Szkíta forrásból...

Szent István Szkíta forrásból épülő Kereszténységet indított, zsidó írás alapokon?

Figyelt kérdés

2021. febr. 9. 12:56
1 2 3
 21/29 A kérdező kommentje:
Akkor II. Pál pápa, Hunyadi Mátyáshoz címzett, levele miért a Szkíták Királyának megszólítást használta 1464-ben is?
2021. febr. 11. 15:50
 22/29 anonim ***** válasza:
62%

Talán mert nem mind igaz, amit a "magyartudat" leközöl...

Érdekes, a forrás lemaradt. Csak nem a cikkíró személyes tulajdonában van a "levél" :)

2021. febr. 11. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/29 A kérdező kommentje:

Szkítika a törvények a szkítáknál. - „A jó törvényű szkíták.” Lásd: Aradi Éva - Bakk István - Gyárfás Ágnes:

Múlt és Jelen. A pateszi pecséthengertől a Kárpát-medencei

szkítákon át az indoszkítákig, szerk., Bakk Erzsébet, (Traditió

1.) Budaörs, 2018.

2021. febr. 11. 18:11
 24/29 A kérdező kommentje:

Bonfini a szavait: „Saepe Matthias dicere solebat, neminem,

praeter se et imperatorem, futurum, qui intimam belli causam

no verit, quod sibi cum caesare intercessit”, Palma ekkép magyarázta: „Cum (Fridericus) conjugium nulla amplius arte impediri

posse cerneret, ut Matthiae spem haeredis adimere, sicque de

sua suorumque, si ille sine sobole obiret, in solio hungarico

successione eo certior fieret, si tamen nonnullis, qui id memoriae

commendarunt, scriptoribus fides, idonei cujusdam medici,

multo auro corrupti, Beatricem soboli suscipiendae inhabilem

reddi curavit” Fraknói: A hadüzenet közvetlen okát felebb, a szövegben érintettük; bennső oka, nézetünk szerint, a magát folyvást magyar királynak iró Fridrik igényeiben a magyar koronára, – ‚s mit Bonfini müvészi finomsággal fejteget – a két fejdelemnek egymással homlokegyenest ellenkező jellemében rejlett; császár igényei ‚s innen származó eljárása birhatták Mátyást első sorban arra is, hogy az ozmánok ellen csak időről időre lépett fel; a

Németújhelyből fenyegető veszély nagyobbnak látszott; ‚s a’ király talán azért is folytatta olly makacssággal a cseh háborút, mivel ennek szerencsés fejleményében biztositékot szemlélt a császár’ czélzatai ellen.” A későbbi történetírók egy úgy fogalmazták

meg, hogy két pogány közt (egyik a császár, a másik a török császár) akik között a királyunknak védekeznie kellett és megvédeni az országunkat. Megjegyzés: Hamis állításra épült a Habsburg

trón igény Magyarországra. Mérhetetlen károkat okoztak Habsburgot az országnak és a magyar királynak. Később ennek esett áldozatául Mátyás és Hunyadi János szkíta származásának legtöbb

bizonyítéka. Továbbá Anonymus Gestája bécsi felszínre kerülése (1771) után hamis beállításba mutatták be a magyarság őstörténetét. A Pálos-rend II. József (1786) megszűntetésével, amely

magyar oktatói rend volt a nemzet kollektív emlékezetének megtartóit is kivégezték. Habsburg parancsra ölték meg Fráter György

bíborost, pálos generálist. A Habsburgokat a pápa ezért 150 évre

kiátkozta a katolikus egyházból.

2021. febr. 11. 18:16
 25/29 A kérdező kommentje:

Az „igazságos Mátyás” uralkodói magatartása a

Szentkorona törvénye és a szkítáknak Szent András

próféta magatartásából adódó forrásból fakadt.

2021. febr. 11. 18:22
 26/29 A kérdező kommentje:

Mátyás királyunk egyik nagyon fontos szentje volt Alamizsnás Szent János (556 - †619. január 23.)92 A székelység ma is hálás a három rendjének kialakításáért (gyalog, lófő és primor). A király

megmentette a székelységet. Tudjuk, hogy a király

is önmagát szkítának tartotta.

2021. febr. 11. 18:25
 27/29 A kérdező kommentje:
2021. febr. 11. 18:27
 28/29 anonim ***** válasza:
Tehát nincs forrás.
2021. febr. 11. 18:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/29 anonim ***** válasza:

#12 "És még annyit hozzáírnék hogyha pogányok maradtunk volna akkor a német-római birodalom úgy söpört volna ki a kárpátmedencéből mint a sicc..."


Ez nagyon betokosodott toposza a magyar iskolai tananyagnak, de nélkülözi a történelmi valóságalapot.


Egyfelől az I. István idején zajló belháború nem vallási, hanem sokkal inkább politikai színezetű volt, hiszen Koppány, illetve Ajtony is megkeresztelkedett. A hatalomért folyt a harc, nem pedig kereszténység vagy pogányság perspektívájában lehet azt értelmezni.


Másfelől nem igaz, hogy enélkül az NRCs bekebelezte volna Magyarországot, mivelhogy amaz így is hódító hadjáratot indított már I. István életében is Magyarország ellen, 1030–1031 között, majd újra szinte azonnal a halála után, 1041–1044-ben, és harmadszorra is megkísérelte bekebelezni az országot 1051–1058 között, azonban végül nem érte el a célját.

Ennek elkerülésében tehát történelmileg semmit sem számított, hogy keresztény alapokra fektetett államszervezetben működő királyság állt itt, a szándék megvolt rá, de kudarcot vallott a próbálkozás.


Összegezve tehát: nem állja meg a helyét tényszerűen sem az a narratíva, hogy I. István a keresztény jövőért harcolt a pogány múlttal szemben Ajtony és Koppány, valamint az erdélyi gyula ellenében, sem pedig az, hogy máskülönben eltörölte volna Magyarországot a Német-római Birodalom.

2023. szept. 2. 12:36
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!