Hívő keresztények! Mi a szokásotok?

Kedves kérdező! Az, hogy én hogy csinálom, nem kötelező senki számára. Én nem emelném Istennek egyik identitását sem a másik fölé. Isten a tökéletes, feltétel nélkül szerető szülő, a legjobb barát, a leghűségesebb társ, de emellett minden lélek elfogulatlan és személyválogatás nélküli ítélőbírája, a mennyei seregek főparancsnoka, a királyok királya és urak ura is. Ezeknek nem kellene a gondolkodásunkban rivalizálnia egymással. Lehet egy földi főbíró vagy egy tábornok szerető apa, jó barát, hűséges társ is egyben? Persze, csak talán kevés ilyen emberről tudunk. De Isten miért ne lehetne egyszerre mindez, és mindebben tökéletes?

Ha személyesen engem kérdezel, nekem könnyebb parancsnokként vagy úrként gondolni Istenre, és nehezebben megy az igaz barátként vagy szülőként közeledni hozzá. De ez csak azt mutatja, hogy többet kell olvasnom a Bibliát ez utóbbiakról Istennel kapcsolatban, és talán jó ötlet több időt töltenem olyan testvérekkel, akiknek ez a fajta istenkép könnyebben, természetesebben megy.

Nem gondolom, hogy van értelme betanult szövegeket mondani Istennek. A földi apádnak szoktál betanult szövegeket mondani? Istent az érdekli, hogy mi van a szívedben, mi van veled, nem az, hogy mennyire jól tudsz eldarálni neki szép szavakat, miközben a szívedben-lelkedben egész más valami foglalkoztat. Ha a mindennapi életednek nem sok köze van ahhoz, amit eldaráltál Istennek, akkor az mit ért.

Szerintem, ha valaki kimondja, Istennek, hogy Úr vagy Atya, azt Isten komolyan veszi, és arról elszámoltatja akkor is, ha nem szívből jött, csak hagyományból.

És a témák sosem merülnek ki, mert az ima nem valami elvont dolog, az élet és a lelkünk eseményei körül folyik, és az élet mindig hozza az új embereket, új körülményeket, új történéskeket. Azon kívük ahogy növekszik valaki a lelki érettségben és Isten megismerésében, úgy tud Istennel is mélyebb és tartalmasabb beszélgetéseket folytatni imában.

üdv Stefán

Rendszertelenül imádkozok pedig naponta kéne mert fontos.

Ha nincs téma akkor ott a Zsoltár, a Mi Atyánk. Ezek tökéletes imák.

Legtöbbször nem magam miatt imádkozok hanem másokért. Mindig lehet imádkozni a hatalomban levőkért, a környezetedben élő betegekért, azokért akik nem ismerik Istent, és a hivőkért is. Ha igy élsz imádkozó életet akkor tartod be Krisztus törvényét : Galata 6:2

Ez a tekintély vs Atya kérdés nem annyira egyértelmü. Csak az szólithatja Istent Atyának aki valóban újjá is született. Senki ne áltassa magát. Aki újjászületett az tudja, hogy Isten gyermeke. Nem bizonytalan benne hanem átélte, és nem csak a Szentlélek hanem a saját újjászületett élő szelleme is bizonyságot tesz erről. (Róma 8:16)

Aki még csak keresi Istent az még nem fiú hanem szolga. Szolgálni pedig a kiskorú fiaknak is kell, szóval nem szégyen az. Pál apostol szerint a kiskorú fiak nem különböznek a szolgától, ezért úgy gondolom az újjászületett hivők bármelyik megközelitéssel sem lőnek mellé. Krisztus és az Atya számomra egyszerre Úr és Isten akinek szolgálok. A SzentLéleknek is szolgái vagyunk, hiszen Ő is Úr. Az Isten és az Atya a szülőm is. Isten igéje által és a Szentlélek által Istentől is megszülettem, de elképzelni se tudjuk ennek milyen következményei lesznek. :d

Igen, nekem is van rengetegszer, hogy nem tudok az imára koncentralni. Ezért nem rendszeres mert nehezen hangolódsz át normál üzemmódból az imára.

Én is így voltam mindig, legtöbbször kell valaki aki vezeti az imáidat, amíg belejössz és magától fog menni olyan természetes lesz, hogy Istennel komunikalsz, hogy fel sem fog tűnni, hogy megint imádkozol.

A templomomban kaptam egy csomó jó ötletet hogyan változtassam meg az imaéletemet ami nekem bejött. Például fontos a környezet, valaki a tömött vonaton is képes Istenre koncentrálni én például nem, nagyon zavar a tömeg, sőt még a barátnőm is zavart amikor együtt voltunk, pedig nem csinált semmit szegény, csak "ott volt". Szóval így szoktam este felé imádkozni, egyedül vagyok, gyújtok néhány illatgyertyát, és előtte olvasok a Bibliából. Van egy csomó Biblia olvasó terv a neten, általában nem random kinyitom és úgy olvasom, szeretek valami logika alapján haladni. Ha kell berakok valami zenét ami segít lenyugodni

[link]

Ez és ilyenhez hasonlókkal tele van a net, vannak alkalmazasok, stb. Én általában fél órát szoktam olvasni és utána imádkozom. Saját szavaimmal sose kotott szöveg, számomra felmondani a miatyánkot nem igazi ima. Azt, hogy pontosan hogyan, most nem megyek bele keress rá how to pray rengeteg videó és írás készült az összes felekezettől, én nem tudom te hova tartozol.

Szóval ez a lényeg, teremtsd meg a környezetet magad körül, ami segít lenyugtatni és közelebb vinni Istenhez.

Ritkán imádkozok. Mondjuk heti egyszer. Régen átmeditáltam napokat is. Már már ritkán jön egy egy ihletett erő. De ekkor hálát adok pár másodpercben.

Mindig saját szóval. A többinek nincs sok értelme. Zagyvaságok.

Amikor napi több órát voltam istenhez kapcsolódva, úgy érezten örökké tudnám magasztalni. Sose fogy ki a téma?? Ez imádkozás, nem dumcsi.

Amire te gondolsz, az más. Nem szoktam beszélni neki a dolgaimról. Értelmetlen. Ezt gobdolkodásnak hívják. Azt magamba szoktam.

Nagyon jó kapcsolatom van istennel. Nagyon magas szinten hozzáazonosultam már. Jézus egy ember volt 2000 éve. Vele semmilyen kapcsolatom sincs. Egyszer ránéztem spirituálisan. Ennyi. Sose érintkeztünk azt leszámítva. Isten viszont nem csak egy fejlődő entitás, mint te, én, és jézus.

Miért imádkoznék jézushoz? Hozzám se fognak imádkozni 2000 év múlva.

Ha már emberi kapcsolathoz kell hasonlítsam, olyan mint a szerelem, barátság, testvériség, ésbszülő gyermek kapcsolat összegyúrva. Végtelenül imádjuk egymást, spirituálisan.

Élem az életem, szolgálom istent ahol tudom, ez a szokásom.

"Amikor imádkoztok, akkor egy konkrét, megtanult szöveggel (például a miatyánk szövege vagy más ima) vagy a saját szavaitokkal fogalmazzátok meg?"

-Mindkettő. Illetve pl. a Szentírás elmélkedő, értelmező olvasása is imádság.

"Van-e olyan köztetetek, aki minden nap imádkozik?"

Igen, de változó, hogy melyik nap mennyit. Sajnos ez nem jó, mert erre mindig időt kéne szánni.

"Nem érzitek-e úgy, hogy minden nap imádkozva hamar elfogy a téma és nincs annyira mit megfogalmaznotok?"

Nem. Egyrészt van egy imamódszer, Examen a neve. Ez egy Szent Ignác-i gyakorlat, aminek az a lényege, hogy a nap végén az ember átelmélkedi a napi eseményeket, Istennel. Tehát, hogy mit csináltam rosszul, mit jól, mi volt Isten szándéka. És mivel mindennap történik az emberrel valami, ezért "nem fogy el a téma". A másik meg a közbenjáró imádság sosem fogy el, mert mindig van kiért, kikért, valami célért.

"milyen kapcsolatotok van Istennel, Jézussal?"

Semmiképp sem "haver-Jézus" vagy "haver-Isten". Ő a világ Teremtője, Úr, Mester, akit fel sem fogunk teljesen. Ez az ő kegyelme, hogy Atyánknak szólíthatjuk. Inkább ezzel az atyai képpel írnám le, mert nem vagyunk egyenrangúak. Az istenkapcsolatot igazán azért is nehéz leírni, mert úgy senki nem szeret, ahogy Ő.

"Jézushoz is imádkoztok vagy hozzá nem?"

Hitünk szerint Jézus a Második Isteni Személy, aki az Atyával egylényegű, ezért minden imádás megilleti. Nekem mondjuk személy szerint könnyebb Őt megszólítani, mert emberré lett.

Naponta többször, amikor lehet .. Saját szavakkal vagy Miatyánk, Üdvözlégy Mária.. Rózsafüzér..

Üdv, egy katolikus

"Ti milyen gyakran imádkoztok?"

hosszabban naponta egyszer, altalaban este, egyedul

"Amikor imádkoztok, akkor egy konkrét, megtanult szöveggel (például a miatyánk szövege vagy más ima) vagy a saját szavaitokkal fogalmazzátok meg?"

Mindketto. Szerintem ez egyenfuggo (es felekezetfuggo), hogy valaki imadkozik-e kotott szoveggel. Pl. a katolikus vagy anglikan vallasban ez nemcsak a Miatyank. Az imaorak liturgiai naponta / hetente valtoznak a kotott kereten belul es sajat imakra is hagynak csendet. A zsoltarokat es sok bibliai reszt is lehet imadsagkent olvasni. Most a jarvany kezdete ota az anglikan egyhaz tobb kotott imat adott kozbenjaro imakent, amelyeket konyvecskekent ki is lehet nyomtatni, es mindenki annyival kapcsolodik a spiritualis imakozosseghez, amennyire jonak erzi. Ez azert van, mert az ember nem mindig talal szavakat az erzeseire, es az elore megirt imakat amolyan "vezeto fonalkent" hasznalhatja, ami menten halad, ha igaznak erzi.

Valaki emlitette az Examen-t. Az is, es rengeteg mas formaja van az imanak azon kivul, hogy az ember elmondja a "bevasarlolistajat", hogy mit szeretne. Pl. amikor az ember a templomban enekel, az is imadkozas, az urvacsora / eucharistia is ima, vannak elmelkedo, kontemplativ imak, vagy a csend. Az is ima, amikor az ember pl. a termeszetben jar es a teremtett vilag szepsegeben gyonyorkodve hálát ad.

Vannak, akik ismetelnek imakat, tobbszor egymas utan, ez is egyenfuggo, en azt nem szoktam.

"Van-e olyan köztetetek, aki minden nap imádkozik?"

én

"Nem érzitek-e úgy, hogy minden nap imádkozva hamar elfogy a téma és nincs annyira mit megfogalmaznotok?"

nem

az azert valtozik, hogy mennyi ideig tart

De ha Te ugy erzed hogy ritkabban is eleg, akkor csinald ugy. Nincs kobe vesve, hogy minden nap kell.

"Számotokra az Isten (és Jézus) egy uralkodó-féle valaki, komoly szabályokkal, megfelelési dolgokkal vagy inkább olyan baráti a kapcsolatotok vele és úgy beszéltek hozzá mint egy igazi baráthoz vagy szülőhöz, akinek mindent elmondhattok, félelmeitek, kétségeitek, magánéleti problémáitokat?"

egyik sem: nem az elso, de a masodik sem

Isten mindent tud rolam, mas emberekkel ellentetben, jobban ismer engem, mint en magamat. O teremtett es o leteztet, teljesen tole fuggok. Nem tudom emberi kapcsolathoz hasonlitani.