Egy szerető Isten hogy képes pokolba küldeni azt aki nem tér meg?

Ne írj le alap dolgokat... Főleg nem kérdésbe ha nem is kérdés.

1. Elveheted a rendes kérdések elől a helyet.

2. Nem a kérdések megválaszolására fektetsz erőt aminél talán lehet némi haszna is.

További jót.

"aki egesz eletben igyekezett jo lenni, adakozott masoknak ,"

Sajnos Te is beleestél abba a hibába, hogy Te határozod meg ki a jó, és ki nem. Ádám is itt szúrta el, ezért tartunk itt. Vajon méltó vagy e valaminek a részesedésére, ha nem vettél részt annak a dolognak a létrehozásában? Vagy is olyat szeretnél kapni, amiért nem dolgoztál, nem tettél érte, ugyan úgy részesedj Isten ajándékaiból, mint akik tettek érte.

De kezdjük az elején, hogy segíthessek ezt megértened.

Isten az ember létrehozásával, arról határozott, hogy a Földön is legyenek teremtményei, és az egész Földet nekik adva, egy társadalomban éljenek majd, az Ő elvei alapján. Ezért Ádámnak feladatot adott, ahogy Évának is.

Ugyan akkor határozott arról is, hogy meddig mehetnek el, és mi az ami Tilos. ezzel határozottan megmondta, ÉS EZ ITT A LÉNYEG, hogy neki van joga afelől határozni, hogy az embernek mi a jó, és mi nem.

Valóban dicséretes jó dolog, hogy adakozol, és igyekszel a társadalom hasznos tagja lenni.

Sajnos Ádám lázadása miatt, Isten elhatározása az emberekkel, egy kicsit elkanyarodott, ezért lépéseket tett, hogy ezt a problémát úgy oldja meg, hogy többé ne fordulhasson elő ilyesmi.

A Tökéletlen emberek közül, akik kitartottak mellette, adott törvényeket, erkölcsi elveket, amivel azt bizonyították másokkal szemben, hogy támogatják Isten elhatározását.

Tudod azokkal nem tud mit kezdeni, akik nem hogy támogatnák ennek a helyre állítását, de még ellene is mennek annak. Abban a társadalomban ahol az egységet megbontják, ott felborul a rend, és a harmónia.

Ezért a kérdésem az, hogy TE szívesen támogatnád Istent abban amit eredetileg elhatározott? Mert gyorsan haladunk ennek a megvalósulása felé.

Ha szeretnél aratni, akkor előbb vetned kell, és azt öntözgetni táplálni.

Aki szereti Istent, mert életet adott, az hálás neki, és nem veszi úgy, hogy Isten köteles igy vagy úgy tenni velem kapcsolatban. Isten elvárásai pedig nem megterhelőek, nem lehetetlen dolgokat kér.

A keresztény életet megélni különbséget tesz azok között, akik Isten vezetése nélkül élnek.

amikor Isten kiválasztotta a népét, törvényeket elveket adott nekik, hogy ne a körülöttük élő népek szerint éljenek. Ez mutatta azt, hogy Hozzá tartoznak, és védelemben van részük.

Aki ezt nem akarta, az sajnos nem tartozhatott oda, és nem is élvezhette Isten áldásait.

"Egy szerető Isten hogy képes pokolba küldeni azt aki nem tér meg?"

Egy pokolra vágyó embert hogy képes pokolra küldeni? Na gondolkozz!

Tegnap mit válaszoltunk neked erre a kérdésre? És tegnapelőtt? És a múlt héten?

Nem küldi. Az ember maga választja. Isten senkit sem küld oda, amit a sátánnak és angyalainak készített helyet, de nagyon sokan vannak, akiknek nem kell Isten és a pokol az egyetlen, ahol ő nincs.

De igazából baromira nem értem az egészet. Magasról teszel Istenre, arra, hogy mit és hogy szeretne, de azért a kegyelem az kéne. Ez pont olyan, mintha megvetnéd a szüleidet, az ágyukba szarnál, de azért az örökséget jogosan gondolnád a magadénak.