Pontosan mit ír a Biblia; ki kell érdemeljünk az itteni cselekedeteinktől, jellemünktől, leélt életünktől függően az örök életet vagy Jézus már kiérdemelte minden egyes emberért aki megszületett és meg fog születni? Melyik a helyes?

Jól van ezt tényleg elirtam, de a gyk-s mindenbe hibát keresők már le is csaptak és kijavitottak. :d

Szóval azt szerettem volna irni, hogy a megigazulással együtt üdvösséget is kap az ember ingyen kegyelemből. Az üdvössége mindenkinek addig megvan amig Isten igaz embernek nyilvánitja.

" Mit értesz megigazulás pillanatán amúgy?"

Amit a Biblia:

Róm 3:28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

Az ember NEM a saját cselekedetei által igazul meg hanem a Krisztusba vetett hite által, és ha már ennyire kekeckedtek még egy verset bemásolok kiegészitésként:

Róm 10:10 Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.

Akkor mi az üdvösség feltétele? Semmiféle teljesitménykényszerbe nem kell gondolkodni hanem az igazságban való hit, amit már fentebb is kifejtettem, hogy pontosan mi és annak a megvallása. ENNYI

De Pál is ponositja, hogy konkrétan miben kell szivvel hinnie egy hivőnek és azt megvallania, hogy üdvözüljön:

Róm 10:9 Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol.

Hozhattok bármennyi példát arra, hogy cselekedetek is kellenek, Ti vagytok tévedésben. Nem jutalom az üdvösség hanem KEGYELEM. Nem is óhajtok erről továbbiakban vitatkozni, mert ez nekem nem vitatéma. További szép napot.

21-nek:

"Róm 3:28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül."

Értem, meg ezt ismertem is, csak nem tudom, hogy egy pillanat lehet-e a megigazulás, vagy egy folyamat. Nem is tudom, ezt ki hogyan hiszi..

Nem írtam, hogy az ember a cselekedetei által igazul meg, teljesen egyetértek veled. Szerintem is a hit szükséges.

Viszont a cselekedet szerint fizet meg Isten, ezt írja a Biblia.

"én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója, és megfizetek mindnyájatoknak cselekedeteitek szerint. " Jelenések könyve 2:23.

"Mert eljön az Emberfia Atyja dicsőségében angyalaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint." Máté 16:27

Minden igaz cselekedetet megelőz az a hit ami a szivben van. Ezért van a hangsúly a hiten és nem a cselekedeten. Jakab levele is azért iródott véleményem szerint, hogy harmonizálja és kiegészitse az ingyen kegyelemből való magigazulásról szóló kijelentéseit Pálnak. Mert ha valaki megigazul hitből, akkor az látszódni fog a jellemén és a cselekedetein. Mégpedig nem csak immel-ámmal, hanem az ilyen ember az Isten iránti első szerelemből buzgón fog törekedni a jócselekedetekre.

Nem tudom, hogy folyamat-e. Az biztos, hogy az ahhoz szükséges hitet Isten munkálja ki az emberbennés egy folyamat, de a megigazulás maga az szerintem egy pillanat. Mert kijelentésen alapul amire én konkrétan emlékszem 17 év távlatából. Amikor egy Ige alapján megvilgositotta a szellemem előtt Isten, hogy kicsoda is ez a názáreti Jézus Krisztus akihez annyira vonzódok. :d

"Minden igaz cselekedetet megelőz az a hit ami a szivben van."

Ez szerintem nem feltétlen van így. Egy bennszülött őslakos is cselekedhet igaz módon, pedig sose hallott Krisztusról, így hite se lehet.

"de a megigazulás maga az szerintem egy pillanat"

Szerintem a megtérés lehet egy pillanat (lásd Pál apostol esetét), a megigazulás pedig egy egész életen át tartó folyamat.

Nem lehet folyamat, ha a legtöbb helyen múlt időben beszél róla a Biblia.

A megigazuláshoz való hit kimunkálása az lehet egy folyamat, de a megigazulás az egy konkrét eseményhez kötődik. Mégpedig ahhoz, hogy az ember teljesen rábizza magát Isten kegyelmére amely Jézus vére által vált lehetővé számunkra és SEGITSÉGÜL hivja Jézus nevét ehhez. Egyedül Isten képes megigazitani az Istentelen embert mindenféle cselekedet vagy erőlködés nélkül. Isten belülről indul el kifelé. Alőször igazzá tesz Jézus vére által és utána munkálja bennünk a jócselekedeteket. Isten a megigazulástól számitva bűntelennek tekinti az embert és Jézus igazságát tulajdonitja neki. Nem kell hozzá csak hit:

Róm 5:1 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,

"Ez szerintem nem feltétlen van így. Egy bennszülött őslakos is cselekedhet igaz módon, pedig sose hallott Krisztusról, így hite se lehet."

Persze cselekedhet igaz módon, de Istennek a kegyelme nélkül MINDEN cselekedetet meg kell itélnie. Nem csak azt a pár jó cselekedetet hanem a rosszakat is. Ez itt a gond. Semmiféle jócselekedet nem törli el a bűnt hanem csak Jézus vére.

"Isten a megigazulástól számitva bűntelennek tekinti az embert és Jézus igazságát tulajdonitja neki."

Tehát ha megigazultál, majd embert ölsz, akkor is üdvözülsz, mert onnantól bűntelennek számítasz?

Szerintem pont ez az, hogy miként a jobb lator az utolsó pillanatban tért meg és üdvözült, úgy az ember az utolsó pillanatban is elbukhat és elkárhozik. A Biblia sokszor hangsúlyozza, hogy állhatatosnak kell lenni, ki kell tartani a jóban, csak akkor lesz üdvösségünk. Nincs olyan, hogy valaki adott pillanattól fogva már bűntelen.

Nem bűntelen, hanem annak tekinti a hibái és a gyarlóságai ellenére. Tulajdonitott igazságunk van és semmiféle saját erőlködésben nem kell bizni.

Megint visszakanyarodtunk oda, hogy szerinted cselekedni kell az üdvősséghez. :)

Ha valaki hit által békességben van az Istennel, az szerinted nem üdvösségi állapot? Félnie kell Isten harag záporaitól és a kárhozattól. Mert az előbb direkt egy ilyen igét másoltam.

Külön hangsúlyoztam, hogy az ilyen minőségű hitet a cselekedetek is követni fogják. Ha nem követik igaz tettek a megigazulás hitét, hanem akár cégéres bűnökben is él egy már megigazult ember, akkor annak a hite megfeneklett. Még az is lehet, hogy elméleti sikon továbbra is igaznak képzeli magát. De ha szivből megtér és elhagyja a bűnös dolgait akkor Isten visszafogadja.

"Ha nem követik igaz tettek a megigazulás hitét, hanem akár cégéres bűnökben is él egy már megigazult ember, akkor annak a hite megfeneklett."

Akkor mégis a tettekben méred a hitet?

"Megint visszakanyarodtunk oda, hogy szerinted cselekedni kell az üdvősséghez. :)"

Nem szerintem, hanem Jézus szerint. Márpedig ez nagy különbség. És nem csak cselekedni, hanem hinni is.

"Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: - Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát."

"Egy alkalommal odalépett hozzá valaki, és megkérdezte tőle: „Mester, mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Így felelt neki: „Miért kérdezel engem a jó felől? Csak egy valaki jó. Ezért, ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat.” Az megkérdezte: „Melyeket?” Jézus felsorolta: „Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, apádat és anyádat tiszteld, felebarátodat pedig szeresd úgy, mint saját magadat.” Az ifjú erre kijelentette: „Ezeket mind megtartottam. Mit kell még tennem?” „Ha tökéletes akarsz lenni - felelte Jézus -, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára az ifjú szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt."

Na már összekapcsoltad legalább a hittel ez is haladás.

A sorrend meg mit számit ugye? :d

Na szép napot.

"Na már összekapcsoltad legalább a hittel ez is haladás."

Eddig se kezeltem külön, de azért "értékelem" a cinizmusod, nagyon keresztényi vagy.