Miért jött létre a halál?

Bárhogyan is jött létre az élet - még akkor is, ha esetleg valamilyen istenség teremtette - a halál az élet természetes része.

Egyrészt a szervezet egy idő után leépül (öregedés), aminek a vége a halál.

Másrészt a ragadozó élőlények zsákmányként tekintenek más élőlényekre. Az ember sem különb az oroszlánnál, a haszonállatokat azért nevelik, tartják, hogy majd megegyék.

Aztán ott vannak a balesetek, pl. egy bomba felrobban, és a közelben egyesek meghaltak.

Vagy a vallásos szertartások: az ókorban a zsidók állatokat (pl. bárányt) áldoztak JHVH-nak.

Szóval a halál az élet természetes része.

Több fajta halál van.

Ebből csak a tervezett (programozott) halál az, ami "létrejött" - a többi az azonnal létezett, ahogy megvoltak rá a feltételek.

Nem a halál jelensége fura, hanem az élet. Az anyag természetes állapota "halott". Alacsony energiaszint, alacsony szintű, kiegyensúlyozott és passzív szervezettség jellemzi.

Az igazi titok az, hogy hogyan és miért jön létre az anyagnak az a "természetellenesen" magas energiaszintű és szervzettségű, aktív és folytonosan változó formája, amit életnek hívunk. Ahogy elmúlik az élet egy lényből, az anyag azonnal (!) elkezd visszaegyszerűsödni, megindul a lebomlás folyamata, halad az optimálisan alacsony energiaszint és szervezettség felé.

Erre utal költőien, hogy "porból lettünk és porrá leszünk", és még csak nem is kell vallási értelemben felfogni.

Szóval a halálban semmi titok nincs, mert az csak az élet hiánya.

"az anyag azonnal (!) elkezd visszaegyszerűsödni"

Tévedés, ez az élet során is folyamatosan ugyanígy megy.

Csak az élet küzd ez ellen, amíg teheti.

Már több mint kétezer éve tudhatnánk, de a mai napig még senki se vette komolyan, hogy van a halálnak egy sokkal könyörületesebb, emberhez méltó változata, ez a változazat az, amit az evangélium szerzője színeváltózásnak nevez.

A színeváltozás a halálhoz hasonlóan nagyon kíméletlen változás, a különbség csak annyim hogy míg a halál majdnem mindent tönkretesz, kívéve az ember azonosságát – mert az ember azonosságának örök élete van – a színeváltozás csak azt semmisíti meg ami nem a miénk, ami nem Istenből van, amit mások szemétdombjain gyüjtöttünk össze, mint például a személyiségünk.

A színeváltozás által a teljes ember testével együtt – ami valójábanaz azonosságunk, a lélek vagy a tudat kivetítése – átszellemül, tökéletesül.

Jézus színeváltozása alkalmával megkapta a biztonságot, hogy bármi is történik vele, Ő tovább fog élni, akkor képesült arra hogy vállalja a megalázást, a szenvedést, a gyötrelmes halált.

Nekünk is egy ilyen színeváltozáson kell átmennünk, nem válunk halhatatlanná, mert egy nemes cél érdekében, vállalhatjuk a halált, mint ahogy Jézus tette, de továbbá nem kényszerülünk elszenvedni.

A szineváltozás nem megy végbe rajtunk saját erőfeszítés nélkül, Jézusról ismert az a tény, hogymár kora ifjuságától kezdve az „Atya dolgaiban” szorgoskodott. Egy szilárd hitre és elhatározásra továbbá céltudatos életvitelre van szükség.