Ha egyes wiccák azt kifogásolják az ábrahámi vallásokban, hogy mindent tőlük loptak el, akkor miért sajátítanak ki maguk is ábrahámi szokásokat?

"de akkor ők maguk miért sajátítanak ki egyértelműen ábrahámi vallásokból eredő szokásokat?

Gondolok itt például az adventi koszorúra (yule koszorú lett belőle)"

Az ádventi koszorú a 19. század közepén jelent meg a Németalföldön.

A kelták magyalból készült, bogyókkal díszített "yule" koszorúja, amit a téli napforduló ünnepére készítettek, sok évszázaddal korábban, így nem értem, hogy merül fel benned, hogy az ádventi koszorúból lett a yule koszorú.

#2.

Gondolom onnan vehette, hogy gyertyákkal díszítik, azon belül is négy gyertyával... Maguk a pogányok közül is többen elismerik amúgy, hogy keresztény eredetű szokás, bár egyesek letudják annyival, hogy ez is pogány eredetű, bár erre nincs bizonyíték.

[link]

Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, teológus, pedagógus volt az egész atyja. Tehát hogy még szűkítsük a kört: nemcsak annyit tudunk róla, hogy keresztény, azon belül evangélikus eredetű, csak úgy a vakvilágba, hanem konkrétan az egész szokás elindítóját is ismerjük név szerint. A német protestansizmus egyik legaktívabb képviselője volt a 19. században, rengeteg árvaházat, kórházat, iskolát alapított saját pénzén. Amúgy eredetileg nem is koszorú volt, és nem is csak négy gyertyából állt, hanem rengetegből. Az egyik Hamburg melletti árvaházában a nevelt gyermekeiknek a karácsony iránti türelmetlen várakozását azzal próbálta könnyebbé tenni, hogy az imaházban felállított az orgona köré annyi gyertyát, ahány nap volt karácsonyig advent elején. Aztán a következő évben már fogott egy kiselejtezett szekérkereket, és arra helyezte rá a gyertyákat, és kereszt formájú fenyőágakkal díszítette, a vasárnapokra pedig nagy méretű, piros gyertyákat tett, a hétköznapokra és a szombatokra pedig kis méretű fehéret. Szépen terjedt a szokás a különböző protestáns, illetve evangélikus körökben, otthonokban, templomokban, majd átvették a római katolikusok is, akik leegyszerűsítették a dolgokat: az első alkalmakkor szekérkerék, majd hatalmas koszorú, kicsi szalmakoszorúvá csökkent, a hétköznapok nem kaptak gyertyákat, a vasárnap gyertyáit pedig a mai napig ismert, "hagyományos" színekre cserélték. Ők vitték aztán mindenfelé, Amerikában amúgy ezért kötik főleg a katolikusokhoz, pedig eredetileg nem onnét jön. Átvették a görögkatolikusok, illetve az ortodoxok is, akik kibővítették, hisz náluk az advent 6 hetes, és Márton napjától tart, ami anno egy böjt előtti lakoma volt.

#1.

Eléggé new age szaga van annak, amit írtál.

A kereszténység eredetileg rettenetesen közösségi vallás volt. Nem létezett ekkor még kapitalizmus, szocializmus stb., ezért nem lehet ezekkel a szavakkal illetni, de amúgy a korai keresztény filozófia eléggé hatott például Marxra. Keresztelő (Szent) János, Jézus előprófétája konkrétan egy vándortanító, vándorrabbi volt. Nem volt semmije, a pusztában élet, azt ette, amit a természet adott neki, feltehetőleg esszénus volt, és rettenetesen keményen harcolt a farizeusok, meg az előkelők ellen. Jézus maga szintén alsó társadalmi rétegekből származott, bár Dávid királyra visszavezethető a családfája, rengeteg ilyen ember volt a korban, és rengetegen voltak nagyon szegények közülük. Jézus a lemondásra, önmegtagadásra szólított fel tanaiban. Azt mondta, hogy vagy a Mammonnak szolgálsz, vagy Istennek, az egyiket feltétlenül meggyűlölöd. Ezen határozott tanok bosszantották egyébként a kor világi és vallási vezetőit. Pál apostol nyitott először a gazdagabbak felé, de még őt követően is hosszasan fontos tan volt, hogy nem szabad a pénznek szolgálni, annak élni, mivel az semmiség. Alapvető keresztény tan, hogy nem szabad az evilági boldogságra, örömökre koncentrálni, illetve ezekhez ragaszkodni, mivel a lelki, szellemi, transzcendens boldogság, világosság sokkal hatalmasabb mindennél. Ha már itt tartunk: pont a ti részetekről jellemző a hedonizmus filozófiája ellenben a keleti, vagy az ábrahámi vallásokkal. A wicca ugyanis nem akar kiszakadni ebből a világból. A buddhista, a hindu és a taoista egyfajta szenvedésként fogja fel, míg az ábrahámi vallások egy jó, de a rossz által beárnyékolt világként, amiből azonban van kiút. Aztán létrejöttek a szerzetesrendek, valamint még azok előtt ott volt Szt. Ágoston és az egyházatyák (patrisztika kora) is, akikhez rengeteg misztikus irodalmi alkotás köthető. Ha már kapitalizmus: Morus Szt. Tamás megírta az Utópia c. művét, ami kb. egy utópista szocialista szellemiségű alkotás, azzal a különbséggel, hogy mélyen vallásos és lelki világ az, amit ő elképzelt. A kereszténység nagyon mélyen spirituális, legalább annyira, mint a buddhizmus, ha nem spiritualitás alatt nem a mágiát, meg a varázslást értjük. Materializmus. Biztos. A kereszténység filozófiai szempontból abszolút idealista, mintsem materialista.

A húsvét gyökerei a kereszténységgel együtt keresendők a zsidó kultúrában. A pészah a kivonulás ünnepe volt Egyiptomból, illetve pásztorünnepként is funkcionált, ugyanis ekkor adtak hálát a héberek a nomád idők óta a bárány feláldozásával, illetve a vérének védő szerepet tulajdonítottak, amit az Exodus történetéből is látunk, hisz ekkor történt a kivonulás is. Jézust ezen a zsidó ünnepen feszítették keresztre, illetve a szinoptikus evangelisták szerint általánosságban az ünnepen, míg János szerint csak az ünnepet megelőző napon, az előeste napjának nappalán, a készületek alatt, illetve a Biblia szerint ennek a harmadnapjára támadt fel, szintén pészah ünnepén, ami abban az évben egy vasárnapi napra esett. Ezért is kötődik a húsvét a zsidó pészah dátumához, ami mozgó ünnep a Gergely-naptár szerint, viszont a héber naptárban mindig niszán 15-21. Viszont a niceai zsinat úgy döntött, hogy fontos, hogy minden évben vasárnap, de mégis pészahkor legyen a húsvét, ha az nem is kivitelezhető, hogy pont ugyanazon a napon, ezért lett a pészahot követő vasárnap. A pészah pedig a héber luniszoláris naptárnak megfelelően a Gergely-naptárban a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte. Aztán nyilván a korai antijudaizmus miatt a keresztény vezetők próbálták elsikálni a kereszténység zsidó kulturális gyökereit, ezért kivették a pészah szót a számításból. Amúgy áruljátok el, hogy miért feltételezitek, hogy több száz évvel a germánok, kelták stb. megtérítése előtt a kereszténység hajnalán, a mediterrán térségben éppen a germánoktól vett volna át bármit is? Amúgy a karácsony nem a téli napfordulón van, hanem utána, és egyedül a Sol Invictus ünnepével lehetne összefüggésbe hozni, ami egy misztériumvallás volt, és éppen azért került arra a dátumra a napja, mert akkor sem a rómaiak, sem a perzsák nem ünnepeltek. Szent Miklós püspök (Mikulás) egy történelmi személy volt, aki valóbban élt, maradtak fenn róla bizonyítékok. Egyházatya volt ráadásul, és komoly teológiai vitákat folytatott például az eretnek Áriusszal, aki bepipult mindenkire, mert nem választották püspökké. Bár volt, amikor már nem bírta Áriusz mellébeszélését, és... XD És miért feltételezitek, hogy zsidók (akkoriban még nem igazán volt diaszpóra) vettek volna át bármit a germánoktól? XD Az meg különösen tetszik, hogy a germánok szerint a nomád, héber, luniszoláris naptár ünnepeihez igazították a saját ünnepeiket. Amúgy Asgard nem menny, hanem alvilág, másrészt materiális, míg a keresztény és a muszlim túlvilág szellemi sík, transzcendens, kézzel nem megfogható. A nyári napforduló környéke soha nem volt fontos a kereszténységben.

Összegezvén: úgy nevetséges a new age, meg a wicca ezen formájában, ahogy van. Nem hinném, hogy bármelyik keresztény, muszlim, zsidó, buddhista stb. teológus/filozófus komolyan venné az egészet. Ettől függetlenül a kérdezővel egyetértésben: én is tisztelem, joga van mindenkinek hinni benne, de nem biztos, hogy bölcs következtetés. Volt rengeteg vallás, ami tévesen állított bizonyos dolgokat, de be is ismerték mára, hogy tévedtek, ellenben ti nem vagytok komolyan vehetőek mindez alapján.

Semmi new age szaga nincs az 1. válasznak,az ógermán mitológia.Asgard meg az istenek lakhelye a skandináv mitológiában,nem pedig az alvilág.

A kereszténység európába való beerőszakolása közben gonduk volt arra,hogy a régi pogány ünnepek napjára tegyék az övéiket,templomaikat is pogány,szent helyekre emelték.

#7.

Az Asgard mitológiai szempontból alvilági szerepet is beölt, az eltávozott hősök számára, bár főként Valhallaé volt az alvilág szerepe. Nincs menny és pokol a pogány vallásokban. Az ábrahámi vallások, a zoroasztrianizmus, és bár teljesen máshogy, de a buddhizmus (csak a poklok) jellemvonása.

De kérlek állapítsd már meg, hogy több száz évvel a germánok és a kelták megtérítése előtt, úgy, hogy nem is érintkeztek még jó ideig a germánokkal, hogy vehettek volna át a keresztények bármit is a germánoktól??? A húsvét sokkal régebben ünnep volt, mintsem Róma egyáltalán elfogadta volna a kereszténységet, és zsidókeresztények ünnepelték először. Kérek bármiféle logikus levezetést, és elfogadom. Ehhez nem is kell történelmi tudás, egyszerű logika, plusz alapműveltség is elég lenne. Hogy? Kérlek válaszolj konkrétan a kérdésre. Kérek egy logikus választ arra nézve, hogy a kereszténység térben és időben utazva hogy vehetett át bármit át? Hogy vehették át a keresztények a húsvétot a germánoktól, ha legkésőbb a II. századtól ünnepelték zsidókeresztények, míg a germánokkal először a VIII. században találkoztak először a keresztények. Hogy? Indoklást kérnék szépen, nem ugyanannak az állításnak a 9867. elismétlését. A karácsonyt hogy vehették volna már át a yule-ból, ha az eleve nem dec. 25-én van, másrészt a karácsonyt Nagy Konstantin fixálta erre a dátumra?? Nem valószínűbb a Sol Invictussal való kölcsönhatás inkább???

#7.

Pedig van amennyiben a kapitalizmust és a "spiritualitás elhalását" a kereszténységből vezeti le.

Ha nem tudsz válaszolni, akkor legalább ne állíts sületlenségeket!

Ahogy elnézem sok wiccának nem erőssége a történelmi kronológia és a földrajz sem. Ezek a keresztények már térben és időben is tudnak utazni...