Sátánnak és a követőinek tényleg van szabad bejárása a Mennyországba?

"a mai világban én és senki nem tapasztal semmi megváltást. még mindig szenved az egész emberiség. még mindig vannak háborúk és betegségek."

Mert nem érted a megváltás fogalmát.

Az Újszövetségben a megváltás fogalma Jézus Krisztus művén keresztül válik teljessé, akit az üdvözítőként és a messiásként ismernek el, aki a bűn és a halál feletti győzelmet aratja meg, és aki által az emberek képesek megbékélni Istennel. Jézus kereszthalálát és feltámadását úgy értelmezik, mint a végső megváltó cselekedetet, amely lehetővé teszi a bűnbocsánatot és az örök élet ígéretét azoknak, akik hisznek benne és fogadják őt.

A megváltás fogalmát keresztény teológiában a következő kulcsfontosságú elemekkel is szokták azonosítani:

- Engesztelés: Isten és az emberek közötti kapcsolat helyreállítása Jézus Krisztus áldozatán keresztül.

- Megigazulás: Az Isten általi felmentés vagy igaznak nyilvánítás a bűnök alól, hit által.

- Üdvözülés: A bűn következményeitől való megszabadulás és az örök élet ajándékának elfogadása.

Szó sincs itt olyasmiről, hogy Isten majd tejben vajban fog füröszteni mindenkit. xD

"én szánni tudom az ilyen ostoba birkákat. őket lehet úgy irányítani ahogy csak akarja a világhatalomban lévő emberek politikailag és minden másban."

Vagy éppen téged irányítanak azzal, hogy elhitették veled, hogy Isten nem létezik.

"azt gondolom úgyse tudod felfogni h krisztus sohase létezett. mindent a korábbi korszakokból, mítoszokból alkották."

A történelmi Jézust kutató történészek és régészek, valamint a vallástörténészek és biblikus tudósok az elmúlt századokban és napjainkban is vizsgálták Jézus életét és korát. A történelmi Jézus létezéséről szóló források jellegzetesen a következő csoportokba sorolhatók:

1. Korai keresztény források: Ezek az Újszövetség írásai, különösen a négy kanonikus evangélium (Máté, Márk, Lukács, János), az Apostolok Cselekedetei, Pál levelei és egyéb ókori keresztény szövegek. Bár ezek elsődlegesen vallási dokumentumok, tartalmazzák az eddigi legkorábbi és legrészletesebb leírásokat Jézusról.

2. Római szerzők: Több római történész és szerző is említi a keresztényeket vagy magát Jézust. A legnevesebbek közé tartozik Tacitus, aki a “Történetek” (Annales) című művében említést tesz a keresztények üldözéséről Neró császár idején, és hivatkozik a “Christus”-ra, akinek halála okozta a mozgalom megjelenését.

3. Zsidó források: Az egyik legismertebb referencia József Flávius zsidó történésztől származik, aki a “A zsidók története” (Antiquitates Judaicae) című munkájában említi Jézust.

4. Korai nem keresztény források: Néhány további nem keresztény író, mint például Plinius a kisebb, Suetonius és mások hivatkoznak a korai keresztényekre, amelyek közvetett információt nyújthatnak Jézusról.

Jézus történelmi létezőként való elfogadása széles körben konszenzus a történészek és a vallástudományi szakemberek között.

"pl. Hórusz élete is sokban hasonlít a krisztuséhoz."

Az elmélet, miszerint Jézus életét az egyiptomi Hórusz vallási mítoszáról mintázták, egy modern spekuláció, amely népszerűvé vált bizonyos kritikusok és pseudo-tudományos művek körében, mint például az új vallástudomány és a konspirációs elméletek terén.

Hórusz egy fontos isten az ókori egyiptomi mitológiában, sokszor ábrázolva mint egy sólyomfejű ember vagy maga a sólyom, a Nap és az ég isteneként, valamint az uralkodó faraók védelmezőjeként tekinthető. Mivel az ókori egyiptomi hitvilág nagyon gazdag és sokszínű volt és változásokon ment keresztül az évezredek során, Hóruszhoz kapcsolódó számos mítosz és hagyomány létezik.

A vezető egyiptológusok, vallási történészek és bibliai tudósok többsége elutasítja azt a feltevést, hogy Jézus alakját és történetét direkt módon Hóruszról mintázták volna. A hasonlóságok gyakran túlzottan leegyszerűsítettek vagy értelmezéseken vagy belemagyarázáson alapulnak, amelyek nem állják meg a helyüket a szigorú akadémiai kutatás szempontjából.

Jézus tanításait leginkább a korabeli zsidó hagyományok határozták meg, illetve a római kor Palesztinájának komplex társadalmi és történelmi kontextusában értelmezendők.

Mindemellett értékes az ókori vallási hagyományok, mítoszok és kultúrák összehasonlító tanulmányozása, amely segíthet felfedezni az emberi kultúra és spiritualitás közös elemeit. De ez nem jelenti azt, hogy egy adott vallásos alak nagyjából egy korábbi mítosz koppintása lenne.

"na mindegy. szükség is van az igába hajtható ostoba állatokra, akik azt képzelik ha sokat dolgoznak, szenvednek majd megüdvözülnek pedig csak le lesznek vágva a legvégén."

Mert ugye vallás nélkül nem dolgoznának az emberek.

Tehát akkor az ateisták otthonülő munkakerülő emberek.......