Hogyan válaszolnátok meg ezt a kérdést teológiai szempontból?

20:08 vagyok

Elég hanyagul írtam, általában így szoktam. A "nincs kedve" dolgot inkább úgy kellett volna írnom, hogy számára érdektelen. A problémát pedig meg tudja oldani, redukálás, nem redukálás, elvégre nem is feltétlenül kőről van szó.

Liciben az osztályfónőköm pap volt, és direkt kitért erre a problémára, hogy tud-e teremteni szögletes kört, vagy akkora követ, amit maga sem bír felemelni.

Hmm.. a gond csak az, hogy 10 perce agyalok, hogy mi lehetett a válasz, és sehogy sem jut eszembe..:)) Nagy kár, mert teológiai szempontból magyarázta (dogmatika óra keretén belül).

"ha ezt a kérdést felteszi valaki, aki igenis kötekedni akar mindenáron, akkor mit válaszolhatok?"

Azt hogy kötekedjen mással. Jól mondta az első.

Aki ennyire egyértelműen csak kötekedni akar azzal úgysincs esély érdemi vitára, így belemenni sem érdemes egy nyilvánvalóan vesztes meccsbe.

Amúgy egy jólnevelt paradoxon alapvetően igaz kiindulópontból kéne elinduljon. A "tud-e olyat csinálni amit nem tud csinálni" kérdés nonszensz. Függetlenül attól hogy kőről, szögről, vagy valami másról beszélünk-e. Ahogy C.S.Lewis fogalmazott a nonszensz nem lesz kevésbé nonszensz attól hogy Istenre vonatkoztatjuk. (a "nem tudja megemelni" kitétel MÁR A KÉRDÉSBEN ellentmond a mindenhatóságnak)

Népszerű még a szimpla lingvisztikai megoldás, hiszen egy mindenható Isten akaratlagosan mozgathatja felfelé irányban az említett követ anélkül hogy akárcsak megtestesülne. (akkor is ha a kő tömege amúgy a végtelenhez közelít, így fizikailag megtestesülve, emberi, sőt emberfeletti karokkal erre nem lenne képes, csakhogy ez esetben fizikailag nem "emeli" meg, miközben mégis "megemeli" Ez külföldiül gondolom jobban hangzik)

Szintén gyakori magyarázat, hogy egy mindenható Istennek hatalmában áll korlátozni saját mindenhatóságát, s így olyan követ teremteni amit adott pillanatban nem, de később (visszavett teljes mindenhatóságával) képes megemelni. Ez mondjuk a leggyengébb, hiszen elég módosítani a kérdést hogy összeomoljon. Képes-e Isten olyan követ teremteni amit KÉSŐBB SEM, sőt soha nem lesz képes felemelni?

A többi magyarázat már tényleg teológiai elmélkedés a mindenhatóság esetleges 'szintjeiről' meg ilyenek. Ebbe nem mennék bele, lévén hogy nem értek hozzá, de ha valakit érdekel, innen puskáztam:

[link]

Olvasd el, itt a válasz:

[link]

A lényeg, hogy Isten mindenhatóságát úgy kell értenünk, hogy Istent mindent megtehet, ami nem tartalmaz fogalmi önellentmondást. Tehát például "négyszög alakú kört" nem tud teremteni. Itt nem a természet törvényei korlátozzák, hanem mivel ezek fogalmilag önellentmondás tartalmaznak, ilyen dolgok nem is létezhetnek.

„Isten mindenhatóságát úgy lehetne meghatározni, mint Isten kifelé cselekvő hatalmának végtelen tökéletességét, s ez a hatalom kiterjed mindenre, ami önmagában nem ellentmondásos. De a belső ellentmondás (pl. „négyszögű kör”) nem korlátozza Isten mindenhatóságát, hiszen az ilyen dolog nem is létezhet.” (Magyar Katolikus Lexikon)

„…A keletiek liturgiája a Hetvenes fordítás alapján Pantokratór-nak nevezi a Mindenhatót. Ennek a szónak eredeti értelme Istennek minden ember fölötti uralmát jelentette. Később belevették az egész teremtés fölötti uralmát is, amit azelőtt Kozmokratór szóval jeleztek. A nyugatiak által használt Omnipotens elnevezés szintén egybefogta ezt a két fajta uralmat, sőt idők során egy harmadik jelentést is felvett, Isten hatalmának egy egészen sajátos ,,megkötését'': Isten mindent megtehet, kivéve azt, ami fogalmilag ellentmondást tartalmaz. Az így fogalmazott, és újabban ,,sztatikus''-nak mondott mindenhatóság hiányzik a kinyilatkoztatás forrásaiból, azért a legtöbb hittudós nem tekinti a dogma szerves alkotórészének, hanem csak igen valószínű hittudományos következtetésnek.

Eszerint Isten mindenhatósága elvileg nem terjedhet ki arra, ami akár logikailag, akár erkölcsileg lehetetlen, metafizikai értelemben tehát egyenlő a semmivel. Logikai lehetetlenség pl. a logikai alapelvek (azonosság elve stb.), vagy a 2 X 2 = 4 ellentéte. Erkölcsileg lehetetlenség a bűn, mert ez Isten akaratával való szembeszegülés, már pedig csak szkizofrén őrült képes arra, hogy szembe kerüljön saját akaratával. Meghalni sem képes Isten, hiszen lényege a halhatatlanság, saját lényegével pedig nem kerülhet ellentétbe. Nem képes felemelni egy nála nehezebb követ, mert ilyen kő nincs, el sem képzelhető.

A legújabb teológia nem tagadja az ilyen okoskodás jogosultságát, de figyelmeztet, hogy nem minden esetben alkalmazható teljes biztonsággal. Mert igaz ugyan, hogy Isten a mértéke annak, hogy mi lehetséges logikailag vagy erkölcsileg, Isten lényegét átlátni azonban nem vagyunk képesek, ezért nem minden esetben mondhatunk biztos ítéletet arról, hogy mennyiben egyeztethető össze valami az Isten lényegével.” (Előd István: Katolikus dogmatika)

„Ami önmagában ellentmondó, azt természetesen Isten sem akarhatja, mivel ez ellentmondana Isten saját lényének, amely minden teremtett lény ősoka.” (Rudloff-Kolos: Rövid dogmatika)

„Ami belső képtelenség, vagyis ami lényegileg semmi, csak üres szó: azt persze Isten sem teheti. De amiben belső, fogalmi ellentmondás nincs, aminek bölcs és nagyszerű célja s értelme van: azt Isten mindenesetre megteheti.” (Bangha Béla - Világnézeti válaszok)

„Nehézség. Úgy tetszik, hogy Isten mindenhatóságának határt szab a logika és ethika: Isten nem teheti meg nem történtté azt, ami egyszer megtörtént, nem alkothat négyszögű kört; nem vétkezhetik, nem semmisítheti meg önmagát stb.

Megoldás. A mindenhatóság csak a mindenre vagyis a valók összességére terjeszkedik ki. A logikai és metafizikai ellentmondások nem valók, hanem semmik; tehát nem valósíthatók meg. S ép ezért helyesebb azt mondani, hogy ezek nem valósulhatnak meg, mint azt, hogy Isten nem valósíthatja meg. A vétkezés lehetsége pedig nem tehetségnek, erőnek, hanem tehetetlenségnek, gyöngeségnek velejárója és jele. Jól mondja tehát Szent Ágoston: „Isten mindenható; s mert mindenható, meghalni nem tud, csalódni nem tud, csalni nem tud, és amit az apostol mond: magát megtagadni, önmagához hűtelen lenni nem tud”. Az isteni mindenhatóság ugyanis egy az isteni bölcsességgel és szentséggel, maga a megvalósult logika és ethika, forrása minden logikai és ethikai valóságnak és igazságnak, nem pedig a semminek. Damiáni sz. Péternek és másoknak azt a törekvését, mely az ellentmondás elvét, mint a mindenhatóság korlátozóját, Istenre nézve érvénytelennek akarta kimondani, Szentviktori Hugó óta a hittudósok egyértelműleg visszautasították.” (Schütz Antal: Dogmatika)

Vagyis Isten mindenhatósága azt jelenti, hogy Isten korlátok nélkül mindent megtehet, kivéve, ami fogalmi ellentmondást tartalmaz.

Isten mindenek felett teljes és tökéletes hatalommal uralkodik (omnipotens). Ez a mindenhatóság lényege. A mindenhatóság azonban nem terjed ki arra, ami akár logikailag, akár erkölcsileg lehetetlen, vagyis lételméleti értelemben egyenlő a semmivel. Tehát nem képes „nálánál nehezebb követ felemelni”, vagy „szögletes gömböt” teremteni.

[link]

az a nagy helyzet, hogy filozófiai elemzés során kiderül, hogy tényleg nem létezik a mindennél nagyobb dolog, ugye nem létezhet. szóval igazából saját mindenhatósága korlátozza ebben, de ez nem azt jelenti, hogy ezzel elveszti mindenhatóságát, hanem pont megőrzi, és az miatt képtelen ilyesmire...tehát nincs ellentmondás, egyszerűen azért nem tud akkora követ teremteni, mert mindenható. ha nem lenne mindenható, akkor tudná megtenni. bízom benne hogy érted, amit ki akartam fejezni. Itt logikai csavar van inkább. :)

üdv

25/F

LastOne.Left